Mi rendeztünk, az élet megírta, a szkriptért felelős a szenvedély Nem számít mostmár mit tettünk én mást fogtam vagy más ölelt! Második albuma 2004-ben jelent meg Történt, ami történt címmel, immáron Dopeman nélkül. Az albumról 4 darab kislemezt jelentetett meg, ebből kettő Tysonnal készült a Tündi Bündi és a Mondd, ami fáj című dalok, utóbbival VIVA Comet díjat nyertek a legjobb videoklip kategóriában. 2007-ben megjelent a 3. album, Húz a szívem haza címmel. Az albumról 3 kislemezt jelentettek meg, elsőként a Csak méreg című dalt. Egy évvel később látott napvilágot a 2. Majka - Letras de "eléglesz" - PT-BR. kislemez, ami egy Pokolgép szám feldolgozása, az Ítélet helyett, melyben Tyson, Pápai Joci és Game is közreműködött. 2009-ben jelent meg a 3. kislemez az Érezd, mely szintén Pápai Jocival készült. 2012-ben jött ki a 4. stúdióalbuma, Belehalok címmel, melyen közreműködött BLR és Curtis. Az albumról a Belehalok és az Ezek a lányok egyre vékonyabbak című dalokból készült videoklip. A Belehalok több tízmilliós lejátszásával minden idők egyik legnézettebb magyar klipje lett.
Te máshoz mentél másnak lenni, mástól kaptad meg mi kell. Nekem nincs más, csak Te. Neked nincs más, csak Én. Nekünk nincs más, csak ez és ez pont ennyit ér. Aki látott minket egyszer, tudta tökéletes rendszer. Mi ketten voltunk fegyver, minket bámult minden ember. Mert a mindennapi rutinból csak a csendes szörnyek nőttek nagyra. Szükség lett volna zajra, szükség lett volna bajra. Újra is indul az életem és túl leszek kemény éveken, még százszor magam megégetem, de mindig csak rád éhezem. Én kimondom, talán megoldom, Egyedül csak Te értesz. Én kimondom, talán megoldom, Egyedül csak Te éltetsz. Ennyi volt most elég lesz. Egyedül csak Te éltetsz.
Egyedül csak Te éltetsz.
A kormányfő a keresztény-muszlim együttélésről szólva úgy vélekedett, kétféle iskola létezik: az egyik szerint természetes, hogy a különböző civilizációk között a modern korban összetűzések vannak. A másik viszont úgy véli, ez egyáltalán nem szükségszerű, lehet együtt élni és együttműködni. A magyar miniszterelnök - mint mondta - utóbbinak a híve. A magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott III. Senuda kopt pápával, akinek elmondta: a koptok elleni újévi merényletnek nagy visszhangja volt Magyarországon. Egyúttal kifejezte a magyar nép szolidaritását az egyiptomi kopt közösséggel. Egyiptomi diktátor: Orbán Viktor Európa vezetője és hazafija - OLKT.net. Orbán Viktor találkozott Ahmed Tajjebbel, az al-Azhar nagysejkjével, egyiptomi nagysejkkel is. A tárgyaláson, miután a vallási vezető tájékoztatást adott a híres al-Azhar egyetemről, a magyar kormányfő azt hangsúlyozta: Európának "esze és szíve is kell hogy legyen", továbbá fontosnak nevezte, hogy Európa "találja meg a lelkét", a kereszténységet, és ilyen alapokon lehet keresni a muszlim világgal is a kapcsolatot.
Azt is hozzátette, sem az egyezményeknek, sem az egyiptomi jognak nem felel meg. "A sztori mindig ugyanaz: ezeket az embereket elrabolják, majd önkényesen fogvatartják, majd egy tisztességtelen eljárás során hosszú évekre ítélik őket" – mondta Demeter. "Körbe vagyunk kerítve" Orbán arról is beszélt a keddi sajtótájékoztatón, hogy szerinte sokkal rosszabb a migrációs helyzet, mint 2015-ben. Ezzel a helyzettel az EU csak akkor tud megbirkózni, ha vannak külső szövetségesei, és Egyiptom az egyik leginkább kézenfekvő szövetséges, kulcsország. Hozzátette: a megbeszélésen a lengyel miniszterelnök beszámolt az országa keleti határára nehezedő migrációs nyomásról. Elmondta, Magyarország érzékeli az Ázsia felől a Balkánon keresztül egyre növekvő nyomást a szerb-magyar határon. Közölte, Afrika felől is óriási nyomás helyeződik Európára. "Körbe vagyunk kerítve" – fogalmazott. A magyar miniszterelnök úgy látta, az EU és Egyiptom egzisztenciális érdekei egybeesnek, ha Egyiptom nem tudja folytatni azt a politikát, amellyel megakadályozta a migráció feláramlását Egyiptom irányából, akkor "mindannyian nagyon nagy bajba kerülünk".
Abdel-Fattáh esz-Szíszi megköszönte és fontosnak nevezte a visegrádi országok vezetőinek támogatását. Ugyanakkor hozzátette, ez nem elég, a nyugat-európai országok támogatására is szükség van. Szerinte Egyiptomnak nem arra van szüksége, hogy az európai országok számon kérjék rajta az emberi jogokat, hanem hogy segítséget nyújtsanak a politikai, gazdasági, kulturális helyzet javulásához. A kérdés, hogy Európa készen áll-e, hogy lehetőséget biztosítson Egyiptomnak a "testvériségre", a kapcsolatok felajánlására az egyetemeivel és arra, hogy ipara egy részét Egyiptomba vigye, munkát biztosítva az ottani lakosság 65 százalékának. Ezek olyan szükségletek, amelyek teljesítése nélkül nem lehet jogi sztenderdekről beszélni – vélekedett.