Bodor Zoltán blogja Bécsi újévi koncert 2020 jegyek Selfie bot »–› ÁrGép Legjobb ránctalanító krémek 40 felett 2018 Kengyel büszke vidék fesztivál 2010 relatif Kosztolányi Dezső Színház Csoknyay zoltán Legjobb indiai étterem budapest 2016 Mol szeged állás
Feleségem arcképe című képem lesz kiállítva. BODOR ZOLTÁN –- festőművész Budapesten született 1957-ben. Rajzolni és festeni Balogh Gyulától tanult 1976 és 1983 között. 1984 óta tagja a Művészeti Alapnak (MAOE). 1978 óta nyaranta a Gyulai Nyári Művésztelepen dolgozik, aminek 1996-tól 2009-ig és 2012-től 2013-ig művészeti vezetője. 2001-ben Berkenyére (Nógrád megye) költözött családjával, ahol a táj és az élő faluközösség erős hatást gyakorol munkájára. Bezár Önálló kiállítások: 1982. Gyula, Erkel Ferenc Művelődési Központ 1983. Budapest, Csili-Galéria 1994. Kőszeg, Városi Könyvtár 1995. Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum 1996. Szeged, Móra Ferenc Múzeum- Képtár 1996. Jegyzék :: Művészek :: Keresztnév szerint - B - 7. oldal. Budapest, Erdős Renée Ház 1997. Szeged, Juhász Gyula Művelődési Központ 1999. Kaposvár, Somogy Megyei Könyvtár; Budapest, Budapest Bank; Szeged, Bartók Béla Művelődési Központ; 2001. Debrecen, DEOEC-Galéria, 2003. Tragor Ignác Múzeum, Vác, 2004. Rákoshegyi Közösségi Ház, Budapest, 2005. Árpád Múzeum, Ráckeve, Madách Imre Művelődési Központ, Vác, Szerb templom, Balassagyarmat.
Az igazi áttörést a Holmi novellapályázatán nyert első díj, valamint a Sinistra körzet (Magvető, 1992) című alkotás megjelenése jelentette, amit Bodor eddigi fő műveként tart számon az irodalomtörténet. Ebben a totalitárius rendszer működésmódját mutatja be egy erősen behatárolt, kevés szereplős, groteszk világban, mély iróniával és fekete humorral. IX. NATURA MAROSMENTI MŰVÉSZTELEP 2016. AUGUSZTUS 1-20. MEGHÍVOTT ALKOTÓK – Makó. A regény és a novellafüzér keresztezéséből született írás műfaji besorolásának kérdése máig tartó vitákat gerjesztett kritikusi körökben. A közmondásosan kevés szavú, zárkózott írót Balla Zsófia vette rá egy rádióinterjúra, és ennek átdolgozott, kibővített változatából született A börtön szaga (Magvető, 2001), amelyben Bodor Ádám életéről, műveiről vall. BODOR ÁDÁM műve alapján készült film: Forró vizet a kopaszra, 1972, rendező Bacsó Péter BODOR ÁDÁM: ERDEI ÁLDÁS Reméljük, maguk nem terhesek, mondták a szénégetők, amikor december huszonnegyedikén estefelé hét, kendőbe bugyolált, vastag fekete asszonyt fogadtak be a tanyájukra. Mert mi bizony a terhes asszonyokat általában nem szeretjük.
A kiállítás a Hincz Gyula Állandó Gyűjtemény Időszakos Termében látogatható szerdától vasárnapig 10–16 óra közöttMegnyitotta: Lakatos József Péter, a MNG restaurátora 1957-ben született Budapesten. Rajzolni és festeni 1976 és 83 között Balogh Gyulánál tanult. 1984 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1936. február 22-én született BODOR ÁDÁM erdélyi magyar író | Lenolaj. 1978 óta nyaranta a Gyulai Nyári Művésztelepen dolgozik, amelynek 1996-tól a művészeti vezetője is. 2001-ben Berkenyére költözött, korábban tizenöt évig Szegeden lakott. Rendszeresen szerepel olyan országos kiállításokon, mint a Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat, a Szegedi Nyári Tálat, a Hatvani Galéria és a Gyulai Nyári Művésztelep. Díjak 1980: a XX.
* Isten éltesse! * Apja banki tisztviselő volt, akit 1950-ben a Márton Áron katolikus püspök elleni koncepciós perben öt év börtönre ítélték. Őt 16 éves korában szintén elítélték, mivel kommunistaellenes röplapokat terjesztett. 1952-1954 között a szamosújvári börtönben ült. Szabadulása után egy évig gyári munkásként dolgozott, majd a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben tanult. Utána az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárában, illetve egy másoló-fordító irodában dolgozott. Karcolatokat és novellákat 1965-től kezdett publikálni az Utunkban, e korai művek Hemingway hatását mutatják. A Forrás-könyvsorozatban, 1969-ben megjelent első novelláskötete is A tanú címmel, ettől kezdve az első Forrás-nemzedék tagjaként tartják számon. A hetvenes évek elején Bacsó Péter és Fábri Zoltán egyaránt filmet készített egy-egy novellája alapján. Mivel a hetvenes évek végétől Erdélyben lehetőségei íróként egyre inkább beszűkülni látszottak, és életfeltételei nehezedtek, 1982-ben áttelepült Magyarországra, majd a Magvető szerkesztője lett.
1978 óta nyaranta a Gyulai Nyári Művésztelepen dolgozik, aminek 1996-tól 2009-ig és 2012-től 2013-ig művészeti vezetője. Bezár Önálló kiállítások: 1982. Gyula, Erkel Ferenc Művelődési Központ 1983. Budapest, Csili-Galéria 1994. Kőszeg, Városi Könyvtár 1995. Hódmezővásárhely, Tornyai János Múzeum 1996. Szeged, Móra Ferenc Múzeum- Képtár 1996. Budapest, Erdős Renée Ház 1997. Szeged, Juhász Gyula Művelődési Központ 1999. Kaposvár, Somogy Megyei Könyvtár; Budapest, Budapest Bank; Szeged, Bartók Béla Művelődési Központ; 2001. Debrecen, DEOEC-Galéria, 2003. Tragor Ignác Múzeum, Vác, 2004. Rákoshegyi Közösségi Ház, Budapest, 2005. Árpád Múzeum, Ráckeve, Madách Imre Művelődési Központ, Vác, Szerb templom, Balassagyarmat. Gitártok 3. 4. 1 Lifestars ördögnyelv kapszula
Kerestem a visszhangot a zenében, a dallamot a versek rímeiben, a tökéletességet a grafikában. Kovács Tibor festőművész Kovács Tibor 1959. március 6-án Budapesten született. Alap- és középfokú tanulmányait Szekszárdon végzi. 1983-ban rajz szakkollégiumi oklevelet szerez. A 80-as évek közepén a Pécsi Tanárképző Főiskolán Keserű Ilona tanítványa, 1987-ben kap rajztanári diplomát. A főiskola elvégzése után tanít és fest. Munkái zömét portrék és sajátos tájképek alkották. A 90-es években alkotásainak témája és technikája is megváltozott. Művei arculatát egyéni, szubjektív érzelmek formálják. Abodi Nagy Béla Abodi Nagy Béla festőművész a húszadik század magyar képzőművészetének különönleges, nagy formátumú, európai jelentőségű alkotószemélyisége. Művészete sajátosan egyéni, bátran kísérletező, újra és újra megújuló, de egységes, szellemiségében következetes. Tiszta erkölcsiségű, konok igazságkereső, vívódó. Ez az alkotói teljesítmény a legtisztább professzionalizmus, a szakmai és szellemi minőség megtestesülése.
Dante halálának 700. évfordulója alkalmából emlékezetes programnak lehettünk résztvevői augusztus 12-én, a csütörtök esti Társaskör keretében. Lucz Ilona zongoraművész-tanár, főiskolai docens Dante Isteni színjátékának hatása Liszt Ferenc zeneszerzői világára címmel tartott vetített képes előadást a plébánia nagytermében. Korábbi előadásaihoz hasonlóan a választott téma iránti elhivatottsággal és szeretettel osztotta meg velünk tudását. Az Isteni színjátékra jellemző hármas számhoz híven három részre osztotta mondanivalóját: először a költőről, a "Legfőbb Poétáról", majd művéről, ezt követően pedig Liszt Ferenc Dante szimfóniájáról szólt. Bevezetőjében hangsúlyozta: akárcsak napjainkban, az elmúlt évszázadok során is számos művész, tudós, sőt pápa méltatta Dante Alighieri nagyságát, művének egyetemes jellegét. (PDF) AZ ÉRZELMEK JELENTÉSE ÉS A JELENTÉS TAPASZTALATA | Tőzsér János and Miklós Márton - Academia.edu. Költészetéből olyan alkotók merítettek ihletet, mint Botticelli és Rodin, Delacroix és Csajkovszkij. Az egyházfői méltatások közül Ili részletet olvasott fel Ferenc pápa "Az örök fény ragyogása" című apostoli leveléből, mely szerint Dante a katolikus hitből forrásozva "mindenkinél jobban ki tudta fejezni a költészet szépségén keresztül az isteni szeretet misztériumának mélységét".
Az Isteni színjáték nagyon világosan pozicionálja önmagát: sokszor megidéz tudományos munkákat – Arisztotelészt, Aquinói Tamást stb. –, valamint klasszikus szövegeket – Ovidiust, Lucanust stb. –, ezzel pedig azt mondja, hogy ő bizony tudományos munka és egyben klasszikus költemény, vagyis magas irodalom. Ám kitüntetett helyet csak két nagy műnek biztosít: az Aeneis nek és a Bibliá nak, és mivel e két művet szent szövegnek tartja, saját magáról is azt állítja, hogy szent szöveg. Szent szöveg? Ilyesmit állít önmagáról? De miért lenne Vergilius Aeneis e szent szöveg? Dante: isteni szinjáték - Sarki Könyves Antikvárium. Mert a római nép története. Dante szerint két választott nép van: a zsidóság, amely az emberiség lelki vezetésére, a kereszténység megszülésére lett kiválasztva; és a római, amelyet azért választott az Úr, hogy az emberiség politikai, világi vezetője legyen. Két nép, két szent szöveg: Biblia és Aeneis. És most Dante, aki keresztényként a zsidó, illetve az abból származó keresztény lelkiség hagyományát, ugyanakkor itáliai polgárként a római politikai hagyományt ötvözi, megalkotja az új nép, a római és keresztény nép szent könyvét, az Isteni színjáték ot.
Hogyhogy mi, hát Isteni színjáték, nem? A kérdés természetesen ennél bonyolultabb. Felhomályosítónk a vadiúj Dante-kisokos második részében is Mátyus Norbert! Mi Dante főművének eredeti címe? Dante nagy valószínűséggel ezt a címet adta művének: Comedìa (ejtsd: "kome-día"), de azóta ennek a szónak az olaszban megváltozott a kiejtése: ma már Commèdia (ejtsd: "kom-médja") a művelt kiejtés. És ma a köznyelvben ennyit jelent: "bugyuta vicceskedés", "színlelés", az irodalmi szaknyelvben pedig egy drámai műfajmegjelölés: vígjáték. Pontosan úgy, ahogy a magyarban a "komédia" szó. Miért csak "nagy valószínűséggel" ez a címe? Mert nem ismerjük olyan példányát a műnek, amelyet Dante saját kezűleg írt volna, és amelynek első oldalán ott állna ez a cím. Akkor honnan gondoljuk, hogy "nagy valószínűséggel" mégis ezt a címet adta? A szöveg két helyén – Pok. 16. 128. és Pok. 21. 2. – maga Dante nevezi így a művet. Akkor viszont miért nem biztos ez a cím? Mert ez egy műfajmegjelölés. Nem lehet kizárni, hogy ezeken a helyeken Dante nem a műve címét mondja ki, hanem a műfajával nevezi meg a saját alkotását.
E tételt furcsa módon egyszerre igazolja és cáfolja a Babits-fordítás utóélete. Ha rápillantunk a táblázatra, azt látjuk, hogy Babits fordítása után mintegy száz évig nem készült újabb magyar fordítás. Nyilván azért nem, mert a fordítók úgy érezték, nincs értelme: Babits "helyes" fordítása szükségtelenné teszi a további kísérletezést. Ám a 2000 óta megjelent négy új fordítás azt jelzi, hogy az olvasók és fordítók elkezdtek kételkedni az "egyedül helyes" fordítás tételében, és szívesen nyitnak az új olvasatok felé. És a Dante-kisokos olvasóinak melyik fordítást ajánljuk? Ez a sorozat akkor érte el célját, ha az olvasók kedvet kaptak, hogy elolvassák, vagy legalább beleolvassanak a műbe. Hogy ehhez melyik fordítást választják, az már számomra tét nélküli kérdés, mert rosszat nem tudnak választani. Dante magyarországi megismertetése és megszerettetése érdekében kétségtelenül a fordítók tették a legtöbbet, ezért úgy korrekt, helyes és illő, ha ezt a Dante-kisokost és az egész 2021-es Dante-évet a fordítóknak mondott köszönettel zárjuk.
Előadónk szólt az olasz nyelven írott mű magyar fordításairól – Babits Mihály és Nádasdy Ádám munkájáról –, keletkezéséről, tartalmi és szerkezeti sajátosságairól, s arról az üzenetről, amit a műben megrajzolt, a poklon és a purgatóriumon át a paradicsomba vezető lelki zarándokút a mai ember számára is jelent. Aztán felhangzottak a jól ismert bevezető sorok: "Az emberélet útjának felén/ egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, / mivel az igaz utat nem lelém. " Csodálatos, amikor egy 14. századi irodalmi mű gondolatvilága romantikus nagyzenekari hangzásban ölt testet! Ennek az élménynek lehettünk részesei aznap este Liszt Dante szimfóniájának részleteit hallgatva. Különösen emlékezetes, és a zenei ismeretterjesztés szempontjából fontos része volt az előadásnak, amikor Ili a zongorához ülve mutatta be a mű főbb motívumait, zenei témáit, utalva azok szerkezetére és jellegzetes hangközeire, így készítve elő figyelmünket a zenehallgatásra. Liszt zsenialitása, a transzcendenst is megjelenítő, ezerarcú hangzásvilága ily módon lépésről lépésre tárult fel előttünk.