Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A hazai előírások, valamint az angol és a nemzetközi számviteli standardok szerinti cash flow kimutatás szabályozásának fő eltéréseiről ír részletesen friss számában a Számviteli tanácsadó. A 2017/10-es számot itt rendelheti meg. A vállalkozások hazánkban és nemzetközi szinten eltérő számviteli szabályozás szerint működnek, készítik el a beszámolóikat. Nemzetközi szinten ezek a számviteli rendszerek jelentős különbségeket mutatnak, amelyek az országok eltérő gazdasági fejlődéséből adódnak. A Számviteli tanácsadó A cash flow kimutatás számviteli szabályozása a hazai és a nemzetközi jogrendszerek tükrében című írásának fő célja, hogy képet adjon a magyar, az angol és a nemzetközi számviteli standardok szerinti cash flow kimutatás számviteli szabályozásának fő eltéréseiről, és hogy megvizsgálja a törvényi előírásokra és a standardokra épülő szabályozás közti különbségeket.
Az alternatív jelentési módszer a közvetlen módszer. példa a cash flow-kimutatásra indirekt módszer például a Lowry Locomotion a közvetett módszerrel a következő cash flow-kimutatást állítja össze: Lowry Locomotion cash flow-kimutatás a 12 / 31×1
A befektetési (beruházási) tevékenység hatása a cash flow alakulására Bevételi oldalon a leglényegesebb tételek a befektetési céllal vásárolt részesedések, értékpapírok eladásából származó pénzösszegek, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítésével kapcsolatos bevételek. Itt jelenik meg - mint egy pénzügyi befektetés hozama - a kapott osztalék, a részesedés is. A kiadási oldalt a befektetési célú részvény- és értékpapír-vásárlásra fordított pénzösszegek, illetve a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésével összefüggő pénzkiáramlások alkotják. A pénzügyi műveletek (finanszírozási tevékenység) hatása a cash flow alakulására A tevékenységnek ez a része döntően a tulajdonosi források megszerzését, illetve esetleges visszafizetését (a saját tőkét érintő pénzmozgások), továbbá a hitel-, kölcsönfelvétellel és törlesztéssel kapcsolatos pénzmozgásokat foglalja magában. Az operatív cash flow meghatározására a gyakorlatban kétféle módszer alakult ki, egyrészt a Direkt módszer - melynek alkalmazása során az eladásokból származó pénzbeáramlásból levonjuk mindazon üzleti ráfordításokat (és csak azokat), amelyek a pénzállományt csökkentik.
Számításához a cég működési eredményét kell kiigazítanunk a nem készpénzhez köthető kiadásokkal és bevételekkel. Ilyenek tipikusan az értékcsökkenési leírások, amortizáció, valamint a működőtőke és adókötelezettségek változása. Működőtőke esetében a vevőkövetelések és a készletek növekedése csökkenti a működési cash flow-t, míg a szállítói tartozások növekedése növeli készpénzállományunkat. A működési rész mutatja meg, hogy a cég mennyire hatékonyan tud készpénzt termelni piaci tevékenységéből. Beruházási cash flow A beruházási cash flow a cég tárgyi és befektetett eszközeihez – ingatlanok, gépek és berendezések, járművek, kapcsolt vállalkozások – kapcsolódó tranzakciók egyenlegét mutatja. Egy növekedésben lévő cég esetében ez készpénz kiáramlással jár, azonban a túl gyors növekedés és készpénzhasználat az egyéb pénzügyi kötelezettségek elmulasztásához vezethet. Amennyiben ez az egyenleg készpénz beáramlást mutat érdemes utána nézni, hogy mivel magyarázza ezt a menedzsment. A termelőeszközökön való folyamatos túladás pénzügyi problémák és a cég méretcsökkenésének árulkodó jele lehet.
A cash-flow kimutatás részletes vizsgálata előzi meg a fizethető osztalék, részesedés mértékének meghatározását is, mert a készpénzhiány kezelésének egyik lehetséges módja, hogy visszatartják az osztalékot, vagy kevesebbet fizetnek ki. · A hitelezők és a befektetők, a közbeszerzés ajánlatkérői a cash-flow kimutatásból választ kaphatnak arra, hogy milyen a vállalkozás kötelezettségteljesítési illetve osztalékfizetési képessége.