Az ételintoleranciára utaló panaszok miatt vizsgált páciensek több mint felében mutattak ki érzékenységet a tehéntejre, több mint negyven százalékban a tojásfehérjére, a betegek majdnem harmadában a búzára. Kiderült, hogy a megvizsgáltak negyede érzékeny az üdítőgyártáshoz felhasznált kóladióra, 12 százalék pedig a sörélesztőre. Az első tíz leginkább ételintoleranciát kiváltani képes alapanyag között szerepel még a kecsketej és a juhtej, férfiaknál az árpa, nőknél a kukorica. Érdekes eredmény, hogy minden tizedik betegnél az agar-agar nevű tengeri vörösmoszat-származék is felelős volt a tünetekért. Tej tojás búza allergia nichel. – Felmerülhet a kérdés: ki a csuda eszik tengeri vörösmoszatot, amitől panaszai lennének? A válasz: sokan eszünk agar-agart, csak nem tudunk róla. Az élelmiszeriparban E406 néven alkalmazzák zselésítő és sűrítőanyagként, stabilizálószerként: joghurtokban, lekvárokban, édességekben, fűszerkeverékekben egyaránt előfordulhat – magyarázta Takáts Alajos. A főorvos hangsúlyozta: sok esetben nagyon nehéz a mindennapokban összefüggést felfedezni az elfogyasztott ételek és a különféle panaszok között.
Ennek ellenére még... Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Ha szeretnél friss és egészséges élelmiszer előállítás élményében, annak bármely fázisában részt venni, val... Üzletvezető/területi értékesítő Adecco Munkavégzés helyeCSONGRÁD, Szeged, Hungary PP Adecco Foglalkoztatás jellegeSpecialist Dátum2020-06-19 KategóriaSales and Retail Üzletvezető/területi értékesítő Munkatársa... Állásértesítés a legfrissebb állásokról Állás - Szeged ( 25 kilométeren belül) Állásértesítés beállítása Állásértesítéseit bármikor törölheti.
8 Diófélék Például: mandula (Amygdalus communis L. ), mogyoró (Corylus avellana), dió (Juglans regia), kesudió (Anacardium occidentale), pekándió [Carya illinoiesis (Wangenh. ) K. Tej tojás búza allergia ja. Koch], brazil dió (Bertholletia excelsa), pisztácia (Pistacia vera), makadámia és queenslandi dió (Macadamia ternifolia) 9 Zeller Például: zellergumó, zellerszár, zellerlevél friss és szárított, instant levesporok, leveskockák, paradicsomleves, Waldorf saláta. 10 Mustár Például: mustármag, mustárkrém, indiai ételek 11 Szezám Például: szezámmag, szezámolaj, margarin (szezámolaj tartalmú), Tahini, Hummus, Halva 12 Kén-dioxid Például: SO2-ben kifejezett szulfitok 10 mg/kg, illetve 10 mg/liter koncentrációt meghaladó mennyiségben. kéndioxid (E 220), nátriumszulfit (E 221), nátrium-hidrogén-szulfit (nátrium biszulfit) (E 222), nátrium-metabiszulfit (E 223), kálium-metabiszulfit (E 224), kalcium-szulfit (E 226), kalcium-hidrogén-szulfit (E 227), kálium-hidrogén-szulfit (E 228) 13 Csillagfürt Például: lupin liszt, módosított csillagfürt alapú növényi fehérje 14 Puhatestűek Például: kagylók, csigák, polipok, tintahalak
vérszegénység, csontritkulás). A gluténnal való első találkozáskor alakul ki betegség, másoknál pedig csak jóval később, felnőttkorban. Biztos, hogy a bélbolyhok nyálkahártyája valamiért áteresztőbbé válik a gliadin molekula számára. Ételintolerancia: a tej és a tojás okoz leggyakrabban panaszokat. Ebben valószínűleg több tényező együttes hatása a bűnös, többek között szerepet játszhatnak kémiai és mechanikai hatások, gyulladásos folyamatok, fertőzések. Viszonylag új felfedezés, hogy az emberi bélből és székletből kimutatható egyik adenovírus szerkezeti hasonlóságot mutat a mérgező gliadinnal. A lisztérzékeny betegek 90%-ánál sikerült kimutatni, hogy előzőleg adenovírus 12-es fertőzésen estek át, és valószínűsíthető, hogy a vírus elleni immunválasznak lehet szerepe a cöliákia kialakulásában. Az immunrendszer a fertőzés után a gliadin-sajátfehérje komplexre is úgy reagál, mint egy kórokozóra. A betegek mindegyikénél kimutatható a szöveti transzglutamináz enzim elleni antitest, továbbá az immunrendszeri, ún. antigén-prezentáció egy meghatározott, speciális humán leukocita antigének termelődésén alapuló típusa.
Simonyi, Gyula I. Konrad Lorenz – A civilizált emberiség nyolc halálos bűne | PDF
Még egyetemista koromban olvastam el Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne c. művét. Egymással szoros okozati összefüggésben lévő folyamatokat tár elénk, melyek az emberiséget fenyegetik. 1. A föld túlnépesedik, s ez a szociális kapcsolatok túlkínálatával mindannyiunkat arra kényszerít, hogy ellenük alapvetően "embertelen" módon védekezzünk, továbbá a túl sok egyed szűk térben való összezsúfolása közvetlen agressziót vált ki. 2. A természetes életteret elpusztítjuk, mely által nemcsak azt a külső környezetet romboljak le, amelyben élünk, hanem az ember önmagát is megfosztja a felette álló teremtés szépségének és nagyságának a tiszteletétől. 3. Az emberiség versenyt fut önmagával. A technológia fejlesztése egyre inkább saját pusztulásunk árnyképét vetíti előre, és az embert minden értékel szemben vakká téve, megfoszt bennünket az őszinte emberi elmélkedési tevékenységhez szükséges időtől. 4. Minden mély érzelem és indulat eltűnik az elpuhulás, a technológia és a farmakológia előrehaladása következtében.
Ez növekvő intoleranciát okoz bár mely, a legcsekélyebb kellemetlenséget okozó dologgal szemben is. Így eltűnik az embernek az a képessége, hogy átéljen azokat az örömöket, melyek csak keserves erőfeszítéssel, akadályokat leküzdve érhetők el. A fájdalom és az öröm kontrasztjának természetadta hullámzása a hallatlan unalom észrevétlen rezgésévé csillapodik. 5. Genetikailag széthull az emberiség. A modern civilizációban a - "természetes igazságérzet" -en és néhány áthagyományozott jogi tradíción kívül - nincs olyan tényező, mely szelekciós nyomást gyakorolna a szociális viselkedésnormák fejlesztésére és fenntartására, jóllehet erre a társadalom fejlődésével egyre inkább szükség lenne. Nem zárható ki, hogy az az infantilizmus, mely a "lázadó" ifjúság egy részét szociális parazitává teszi, genetikai eredetű. 6. A tradíciókat leromboljuk. Elértünk egy olyan kritikus pontot, amikor már a fiatalabb generációnak nemcsak azonosulnia nem sikerül többé az idősebbel, de azt kulturális értelemben sem képes megérteni.
A szerző olyan folyamatokat és jelenségeket mutat be, melyek nemcsak kultúránkat fenyegetik bukással, hanem magát az emberi fajt is. A technológia fejlődése és túlracionalizált életmódunk egyik következményként eltorzul érzelmi világunk. Az emberiség egyre fogékonyabb az egyéniséget romboló hatásokra, gondolkodásunk ijesztően uniformizálódik. Konrad Lorenz 35 évvel ezelőtt megfogalmazott gondolatai napjainkban is időtállóak, s az általa megfogalmazott kételyek és állítások érvényesebbek mint valaha. Tartalom 1. Optimista előszó 2. Az élő rendszerek strukturális tulajdonságai és működészavarai 3. Túlnépesedés 4. Az élettér elpusztítása 5. Versenyfutás önmagunkkal 6. Az érzelmek fagyhalála 7. Genetikai hanyatlás 8. A tradíció lerombolása 9. A dogmák ereje 10. Az atomfegyverek 11. Összefoglalás
8. Az atomfegyverkezés olyan veszélyekkel fenyegeti az emberiséget, melyeket könnyebb elkerülni, mint az előbb felsorolt hét folyamatból fakadókat.
A túlzás sosem jó, cél az arany középút – ezt már Horatius is megmondta. A társadalomról és a kultúráról írtak mégis elgondolkodtattak. Nem vitatom, hogy az ember biológiai meghatározottsága, genetikája a mai napig hatással van a kultúrájára, társadalmára. Mégsem értékelem a tradícióktól való elszakadást annyira tragikusan, mint ő. Ahogy írja is, az újabb és újabb generációk rugalmassága segít abban, hogy ne a tradíciók konzervativizmusa határozza meg az életünket, legyen lehetőségünk alkalmazkodni az új helyzetekhez. Az, ha egy társadalmi változás valamely jó-rossz közötti képzeletbeli skálán nem tetszik Lorenznek, az biztos azt jelenti, hogy a változás rossz, káros? Nem lehet, hogy egy társadalmi változás haszna ugyanúgy csak hosszú távon kristályosodik ki, csakúgy mint egy evolúciós adaptáció? A társadalmi változás jó-rossz skálán történő meghatározása milyen alapon történik – csak a természethez igazodhatunk? A természet átalakítása mindig káros? Ezek a kérdések felmerültek bennem olvasás közben, és bár választ nem tudtam adni rájuk.