Két oldalról fogták a kezem, biztonságos volt, három évesen nem rettentett a halál, nem érdekelt, fogták a kezem, két oldalról, biztonságos volt. Az én nagyszüleim mindig halottak voltak, így szoktam meg őket. Egy sírkő a nevükkel, friss virág, kövek, kicsik, nagyobbak. Nekem Anyu és Apu fogta a kezem, az élet örök volt, boldog, meleg, biztonságos. Később túlvészeltem a gyerekkori ráeszmélős halálfélelmet. Időnkénti nyaggatásomra Anyu azzal nyugtatott meg, hogy mire én odajutok, biztosan föltalálják az örök élet tablettáját, vagy lefagyasztathatom magam, és fölébresztethetem magam, amikor föltalálják. Ez jó ötlet volt, ez a kétségbeesett szülői fogás, megszabadulni a kérdéscsapdából. És valóban abbahagytam a "nyúzásukat", és megnyugváshoz közeli állapotba jutottam. Jó lenne most, évtizedek múltán egy icipici ebből az állapotból, amikor még két oldalról fogták a kezem. Apu sírja mellett Nemrég ismét hivatalos-baráti látogatáson (leginkább ügyintézős) Budapesten tartózkodtam, és kimentem a Kozma utcai temetőbe, ahol a régi sírban Nagyanyám mellett, Nagyapám emléktáblája alatt, egy éve Apu is nyugszik.
A kiemelkedő magyar történész, Mérei Gyula álláspontja szerint az 1870-es francia-porosz háborúban a magyar politika, Andrássy Gyula miniszterelnök, majd közös külügyminiszter a szigorú semlegesség álláspontjára helyezkedett. A függetlenségi párti ellenzék, de a kormány is próbálta mérsékelni az egész Elzász-Lotharingiára irányuló porosz igényeket. Mintegy 70 évet ugorva 1940-44 között mintegy 1200 francia szökött, menekült katona élhetett békében hazánkban, munkát vállalhatott. A hazánk akkori határait legalább elfogadó Vichy-adminisztráció tisztségviselői folyamatosan ellenőrizték a francia menekültek magyarországi helyzetét. Az "Ideiglenes paradicsom" lehetőségét is meg lehetett volna hálálni, mondjuk egy csokor virággal, vagy egy koszorúval Kállay Miklós miniszterelnök, vagy Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter sírjánál, akik lehetővé tették a francia menekültek számára az akkori Európában e páratlan lehetőséget. Itt arra nem szeretnék kitérni, hogy a francia hadifogoly-táborokban 1945 után legalább ekkora számban haltak meg magyar katonák részben a nem megfelelő bánásmód következtében… De lehetett volna bátran tisztelegni II.
A temető bizonyos parcelláiban fakivágásért, rönkkitermelésért, gyomtalanításért, sírkőtisztításért egy állítólagos Nagy Sándor nevű pécsi vállalkozónak számla alapján 12 millió forintot fizettek. Egy – az informáltsága alapján feltehetően – a Hitközség belső köreihez tartozó személy álnéven nyilvánosságra hozta, hogy az iparos fantomfigura, s megnevezte azt a hitközségi alkalmazásban álló személyt, aki szerinte a hamis számlát kiállítva jogtalanul felvette a pénzt. Bár a nyomozás megállapította, hogy nemcsak okirat-hamisítás, hanem adócsalás is történt, a tettest nem nevezték meg, s a hitközség belső vizsgálata sem produkált érdemi eredményt, mi több, kifizetés céljából igazolták a fantomvállalkozó munkatársa által elvégzett munkát. Önkezű sírrongálás? 2005-ben a temetői rongálás kapcsán merült fel a súlyos gyanú: nem antiszemita vandalizmus, hanem üzletszerű rongálás történt a felújítási munkálatok megszerzésének célzatával. Összetört sírkövek 2005-ből. (Gadó János felvételei) "A barbár módon lerombolt sírok egy része nincs túl messze a bejárattól.
Térkép, útvonaltervezés, menetrend:
Cím: 1108 Budapest, Kozma u. 8-10. Megközelíthető: A 68-as, a 95-ös, a 201E és a 202E autóbusszal, valamint a 28-as és 37-es villamossal. Térkép: Térkép, útvonaltervezés, menetrend: Budapest legnagyobb temetője. Az Új Köztemetőt 1886. május 1-jén nyitották meg. A temetőt a század folyamán összesen öt alkalommal bővítették, így ma már mintegy 207 hektáron terül el, 301 parcellával. Máig kb. 3 millió elhunyt talált itt végső nyughelyet. A szabályos, geometrikus alaprajzi elrendezés, a derékszögű úthálózat által kialakított négyzetes parcellarendszer Czigler Győző műépítész 1903-ban készült tervei alapján valósult meg. Az 1950-es években a politikai okokból halálra ítélteket, a koncepciós perek áldozatait majd az 1956-os forradalom és szabadságharc után kivégzetteket is az Új Köztemető félreeső parcellákban temették el. Így lett a 301-es parcella az 1958. június 16-án, kivégzett Nagy Imre miniszterelnöknek és társainak nyughelye, melyet sokan keresnek fel a hősök ünnepélyes újratemetése óta azért, hogy leróják emlékük előtt kegyeletüket.