A feltáró faktorelemzés eredményei alapján az adaptált kérdőív itemei négy faktor mentén rendeződtek: Munkahelyi követelmények, Szervezet és munkakör, Együttműködés és vezetés, Bizalmi légkör, melyek magyarázott kumulatív variancia értéke 65% volt. Minden COPSOQ II skála szignifikáns, többségében közepesen erős összefüggést mutatott a következmény-változókkal. A COPSOQ II kérdőív pszichoszociális kockázatot vizsgáló skálái rendre szignifikáns (p < 0, 001), többségében közepesen erős vagy gyenge összefüggésben állnak a COPSOQ II egészségi állapotot és jóllétet mérő skáláival. Következtetések: A COPSOQ II magyar verziója jó megbízhatósággal és érvényességgel rendelkezik, alkalmas a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezők széles körű felmérésére és nemzetközi összehasonlító vizsgálatok megvalósítására.
Kutatócsoportunk ezt a hiányt szeretné pótolni a Dániában kidolgozott COPSOQ II kérdőív magyar verziójának kidolgozásával, validálásával. " – hangsúlyozta Dr. Stauder Adrienne, PhD., pszichiáter, egyetemi docens, a Munkahelyi Stressz Kutatócsoport vezetője. "A COPSOQ II kérdőív (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről II) 7 dimenzión belül összesen 28 skálát tartalmaz, melyek a munkahelyi pszichoszociális kockázati tényezőket és az azzal összefüggésbe hozható egészségi hatásokat, pszichés és szomatikus tüneteket vizsgálják. Az adaptáció során a kérdőívet a nemzetközi irányelvek alapján fordítottuk le, nyelvileg teszteltük, validáltuk. Kutatásunkban a COPSOQ II kérdőívet további skálákkal egészítettük ki, annak érdekében, hogy pontosabban felmérjük az egyén észlelt stressz szintjét, a munkahelyi stresszel összefüggésbe hozható leggyakoribb mentális problémák – depresszió, kiégés, alvászavar – tüneteit, illetve az esetleges testi tünetek meglétét, súlyosságát. Az októberben elindított, felmérés célja, hogy országos és ágazati szintű referenciaértékeket határozzunk meg, és feltérképezzük a legjellemzőbb pszichoszociális stressz tényezőket, illetve védő faktorokat.
Jelentős stressz terhelésről számoltak be még az irodai, ügyviteli dolgozók és a nem diplomás vezetők is. Mennyire vagyunk stresszesek a többi európai országhoz képest? A COPSOQ II kérdőív lehetővé tesz nemzetközi szintű összehasonlítást is. Spanyol, német és dán országos összehasonlításban Magyarország elég rosszul szerepel, a magyar munkavállalók stressz szintje kétszerese a dánokénak. A munkahelyi stressz tényezők közül a munka értelmességében (67), a vezetés minőségében (49) és a munkahelyi elégedettségben (53) is Magyarország érte el a legalacsonyabb pontszámot. Az érzelmi megterhelés viszont alacsonyabb hazánkban (54), mint a németeknél (63), illetve a munkahely iránti elkötelezettség magasabb a magyar dolgozók körében (50), mint a spanyoloknál (38). A pszichoszociális kockázati mutatók vállalati szintű felmérése lehetőséget nyújt a problémás területek azonosítására és célzott stresszcsökkentő beavatkozásokat tervezésére. Nemzetközi összehasonlítás a COPSOQ II kérdőívvel a munkatempó, érzelmi megterhelés, munka értelmessége, szerepkonfliktus, vezetés minősége szerint (magyar minta: 13104 fő, nem reprezentatív) Nemzetközi összehasonlítás a COPSOQ II kérdőívvel a munkahelyi elégedettség és a munkahely iránti elkötelezettség szerint (magyar minta: 13104 fő, nem reprezentatív) (A munkahelyi stresszről, munkavállalói és munkáltatói stresszkezelési lehetőségekről és a pszichoszociális kockázatértékelésről bővebb információk olvashatók a Munkahelyi Stressz Információs Oldalon a címen. )
Predictive index kérdőív Sf 36 kérdőív Eladó ház vácegres Kérdőív Halasági-Csibi - Halasági-Csibi Bíbor kasvirág tinktúra 30ml - (Tinktúrák) | Greengazda Kertészeti Webáruház - - kutya alapítvány, lemondási nyilatkozat, kutya budapest és egy másik 4 keresőkifejezések. Baja | MÁV-csoport Wellness szálloda budapest közelében Munkahelyi stressz kérdőív Cronbach-alfa-mutatókat elemeztünk, majd feltáró faktorelemzést végeztünk.
Beazonosítani a leginkább veszélyeztetett szakmai csoportokat Az októberben elindított felmérés célja, hogy országos és ágazati szintű referenciaértékeket határoznak meg és feltérképezik a legjellemzőbb pszichoszociális stressztényezőket, védőfaktorok at. Fontos célkitűzés továbbá, hogy beazonosítsák a leginkább veszélyeztetett szakmai csoportokat. Az online kérdőív csoportos és szervezeti szintű vizsgálatra is alkalmas - közölték az egyetemi honlapon. Az egyéb ágazatokkal való összehasonlítás mellett, az egészségügyben dolgozók stresszforrásait kiemelt szempontok szerinti is vizsgálják. A kérdőív a címen érhető el. (MTI)
A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, az erőszakkal való fenyegetés pedig a férfiak körében volt gyakoribb. A szekálás leggyakrabban a felettes és a munkatársak részéről éri a dolgozókat. Szexuális zaklatás a munkatársak és az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről éri a munkavállalókat. Erőszakos fenyegetést és fizikai erőszakot is leginkább az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről szenvedik el. A szexuális zaklatás a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, idegenforgalom ágazatában fordult elő kimagaslóan nagy arányban — minden ötödik kitöltő valamilyen rendszerességgel elszenvedi. Az erőszakkal való fenyegetés az egészségügy, szociális ellátás (24%), a személyszállítás (21%) és a védelem (21%) területeken fordult elő legnagyobb arányban. Fizikai erőszaktól szintén az egészségügy, szociális ellátásban dolgozók szenvedtek a leggyakrabban (7%). A szekálás minden ágazatban minimum 28%-ban előfordult, leggyakrabban a szálloda, vendéglátás, idegenforgalom (48%) és az egészségügy, szociális ellátás (48%) területén.
Szexuális zaklatás a munkatársak és az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről éri a munkavállalókat. Erőszakos fenyegetést és fizikai erőszakot is leginkább az ügyfelek, páciensek, vendégek részéről szenvedik el. A szexuális zaklatás a Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, idegenforgalom ágazatában fordult elő kimagaslóan nagy arányban, minden 5. kitöltő valamilyen rendszerességgel elszenvedi. Az erőszakkal való fenyegetés az Egészségügy, szociális ellátás (24%), a Személyszállítás (21%) és a Védelem (21%) területeken fordult elő legnagyobb arányban. Fizikai erőszaktól szintén az Egészségügy, szociális ellátásban dolgozók szenvedtek a leggyakrabban (7%). A szekálás minden ágazatban minimum 28%-ban előfordult, leggyakrabban a Szálloda, vendéglátás, idegenforgalom (48%) és az Egészségügy, szociális ellátás (48%) területén. Az országos átlagnál (43) jóval nagyobb mértékben veszélyezteti a munkakörrel járó érzelmi megterhelés az oktatás (67), valamint az egészségügyi és szociális ellátás (69) területén dolgozókat.