Az indiai űrszonda igazolta, hogy van víz a Holdon A mintegy ötven napig tartó út után a leszállóegység "puha", irányított landolást hajt végre szeptember elején a Hold felszínén. Marsz 2 űrszonda 9 Marsz 2 űrszonda de
Ez volt az első űreszköz, amely fényképeket továbbított a Földre egy másik bolygó felszínéről. Ugyanebben a hónapban indították útnak a szovjet Szonda-2-t, de fél év múlva ezzel is megszakadt a kapcsolat. 1969. február 25. - A NASA fellőtte a Mariner-6-ot, majd március 27-én a Mariner-7-et is. Mindkettő 3 400 kilométerre megközelítette a bolygót, és összesen 200 használható felvételt küldött vissza. 1971. május 19. Marsz 2 űrszonda pdf. - A Szovjetunióban felbocsátották a Marsz-2 űrszondát, majd május 28-án a Marsz 3-t is. Mindkettő csaknem egy évig közvetített tévéképeket. A Marsz-2 november végén ejtőernyő segítségével először juttatott le egy kapszulát, emberkéz alkotta szerkezetet a bolygóra. A Marsz-3 tartálya december 2-án ért a felszínre, de csak két percig működött. 1971. május 30. - Az amerikai Mariner-8 már a startnál kudarcot vallott, ezért a NASA útjára indította a Mariner-9-et. Ez volt az első űreszköz, amely egy idegen bolygó mesterséges holdjaként működött, legfontosabb eredménye a Mars teljes térképének elkészítése.
Más elmélet szerint sikerült jól kiszámítani a felszín helyét és a leszállási pályát, de az elhúzódott keringési idő alatt a Mars felszínén kialakult homokviharral nem számoltak, és ez lett a felszíni egység veszte. A szonda balesetének okát továbbra sem sikerült pontosan megállapítani. 2012 decemberében az MRO HiRISE űrszonda 2007-ben készített 1, 8 milliárd pixel nagyságú felvételén találták meg a Marsz–3 marsi maradványait. Ha egy másik küldetés során ezen roncsok – az ejtőernyő, a hővédő pajzs és maga a szonda – közelébe jut majd az ember, azok pontos magyarázatot adhatnak a baleset miértjére. Mindettől függetlenül a Marsz–3 az első ember alkotta űreszköz, amely leszállást hajtott végre a Marson. Marsz 2 űrszonda 2. A Marsz–3 leszállóegysége készítette és küldte az első fényképet is a Mars felszínéről, a képnek viszont csak az első hetven sorát sikerült a Földre továbbítani, a fényképről pedig a szovjet mérnökök is elismerték, hogy ebben a formájában használhatatlan. Öt évvel később, az amerikai Vikingek közül az egyik már sikerrel járt, a Viking–1 készítette az első használható és értékelhető fényképfelvételt a Mars felszínéről.
Ez 2012. augusztus 6-án talajt ért. A jármű és a mintázó berendezés terepen való kipróbálása után a laboratórium munkába kezdett. Elemzett egy talajmintát, valamint több mintát egy szikladarabból. November 8-án a NASA nyilvánosságra hozta a három héttel azelőtti elemzési eredményeket a marsi atmoszféra összetételéről. Jeleket találtak, amelyek megerősítették azt az elképzelést, ill. tudományos következtetést, hogy a Mars atmoszférájának összetétele az idők folyamán lényegesen megváltozott. Marsz 2 Űrszonda — Új Űrszonda Indult A Naphoz | Euronews. Mars Reconnaissance Orbiter Az MRO a Mars mellett Ország Egyesült Államok Űrügynökség NASA Gyártó Lockheed Martin Küldetés típusa Orbiter Összköltség 720 millió USD NSSDC ID 2005-029A Küldetés Célégitest 2005. augusztus 12. Indítás helye SLC–41 Hordozórakéta Atlas V –401 Pályára állás 2006. március 10. Meghosszabbítás 2010. december [1] Az űrszonda Tömeg 2180 kg (hajtóanyaggal) Energiaellátás 2000 w Pálya Mars körüli Hivatalos weboldal A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Reconnaissance Orbiter témájú médiaállományokat.
A fedélzeti számítógép RAD750 (133 MHz, 32 bit), amely szélsőséges körülmények (sugárzás, hőmérséklet) között is megbízhatóan működik. 20 GB adat tárolására képes. Tudományos műszerek [ szerkesztés] High Resolution Imaging Science Experiment ( HiRISE): kamera, nagy felbontású képeket készít. Context Imager (CTX): kamera, kisebb felbontású képek készítése a HiRISE képeinek környezetéről. Mars Color Imager (MARCI): színes képalkotó berendezés, színes képek készítése és az időjárás vizsgálata. Compact Reconnaissance Imaging Spectrometers for Mars (CRISM): optikai/ infravörös spektrométer, a felszín ásványtani térképezését végzi. Marsz–2 Ország Szovjetunió Gyártó RKK Enyergija Küldetés típusa lander Küldetés Célégitest 1971. május 19. Indítás helye Baikonur Cosmodrome Site 81/24 Hordozórakéta Proton-K Megérkezés 1971. Veszprém | Hírstart Podcast - Part 2. november 27. Marsz–2 a szovjet Marsz-program második generációjának első űrszondája. A Mars mesterséges bolygója lett, műszertartálya pedig elsőként érte el a Mars felszínét.