Amikor a folyadék megfagy, a jég elolvad, akkor azt mondhatod megváltozott a halmazállapota. Akkor is a halmazállapot változik, ha a víz elpárolog, vagy a pára kicsapódik. A nagy hidegben megszilárdult víz a jég. Amikor a folyékony víz szilárd jéggé alakul, akkor azt mondjuk, hogy a víz megfagy. Amokor a jég folyékony vízzé alakul, akkor azt mondjuk, hogy elolvad. Az a hőmérséklet, amikor a vízből jég lesz, az a fagyáspont. Ennek értéke 0 celsius fok. Az a hőmérséklet, amikor a jégből víz lesz, az a olvadáspont. Halmazállapot-változás A víz három lehetséges halmazállapota: a szilárd, a folyékony és a légnemű. A hőmérséklet változása következtében a víz bizonyos hőmérsékleti értéknél egyik halmazállapotból a másikba alakul át. A víz fagyáspontja A fagyás az a halmazállapot-változás, amikor a folyadék szilárddá válik. A tiszta víz 0 Celsius fokon fagy meg. Ez a hőmérséklet a víz fagyáspontja. "Ablakom szép virágoskert. A szorgalmas tél keze egyetlenegy, havas éjjel ültette sűrűn tele. "
A víz halmazállapot változásai Víz alatti fényképezőgép I óravázlat Fiji víz Ember a természetben - 3. osztály | Sulinet Tudásbázis A víz 4 halmazállapotai A halmaz szó hasonló vagy azonos dolgok egy csoportját jelenti. A kémiában ez annyit jelent, hogy nem egy részecskét vizsgálunk, hanem sok részecskét együtt. A részecskék között pedig különböző erősségű kölcsönhatások vannak, amik meghatározzák, hogy szabad szemmel milyennek látjuk az anyagot. Ezt hívjuk az anyag halmazállapotának. Környezetünkben az anyagok háromféle halmazállapotban fordulnak elő: Az anyagok halmazállapotai gáz folyadék szilárd Ezeknek az anyagoknak a jellemzőit az alábbi táblázatban foglaltuk össze! Halmazállapot-változások Az anyagok halmazállapota megváltozhat, ha a halmazt melegítjük vagy hűtjük, tehát a halmazállapot függ a hőmérséklettől. Amikor megadjuk egy anyag halmazállapotát, akkor általában 25 °C hőmérsékleten értjük. Hőmérséklet-változás hatására a következő halmazállapot-változásokat tapasztalhatjuk!
2019. február 11. Mikor a hőmérséklet és a nyomás eléri a víz hármaspontját (0, 01 °C és 612 Pa), akkor a víznek mind a három halmazállapota jelen van: jég, folyadék, gőz. A videon vákuumkamrába helyezett vizet láthatunk, miközben a kamrában folyamatosan csökken a nyomás, ahogy fogy el a levegő. Láthatjuk, ahogy a víz először elkezd forrni, majd hamar eléri a hármaspontját és mindhárom halmazállapota megjelenik. Cimkék: víz, tudomány, forrás, jég, vákuum
A jég tulajdonságai A jég szilárd halmazállapotú víz. Könnyebb a víznél, ezért úszik rajta. A jég térfogata nagyobb a víznél, ezért a megfagyott víz szétrepeszti az üveget. Fagyás Jégkocka Szilárd halmazállapotú víz Jégcsap
A kísérlet közben röntgensugarat is átvezettek a vízcseppen, így röntgendifrakciós felvételt tudtak készíteni a lézer hatására kialakuló, mindössze a másodperc tört részéig létező állapotáról. E felvételből kiderült, hogy a szélsőséges körülmények hatására a víz nem szupermelegített folyadékká vagy gázzá alakul, hanem megfagy.... A víz új halmazállapota, a szuperionos víz felfedezéséről írt tanulmányt ezen a héten közölte a Nature. No, persze a szuperionos víz nem olyan, mint amit a jégkockatartóban találhatunk.... AHELYETT UGYANIS, HOGY HIDEG ÉS ÁTLÁTSZÓ LENNE, FEKETE ÉS FORRÓ A víz új halmazállapotát fedezték fel index Ha jégkockát akarnánk belőle készíteni (és ugyan miért ne akarnánk?! ), az négyszer annyit nyomna, mint a rendes jégkocka. Bár a szuperionos jég létezését elméleti számítások alapján már 30 éve előrejelezték, egészen eddig senki sem látta. Bár a szuperionos jég létezését elméleti számítások alapján már 30 éve előrejelezték, egészen eddig senki sem látta. A tudósok mégis úgy vélik, hogy ez lehet a víz legtömegesebb halmazállapota az univerzumban.
De talán ez a felfedezés biztathat abban, hogy a világűr szélsőséges körülményei között a mi számunkra fontos víz ilyen formában nagy mennyiségben nagy biztonsággal mintegy "tárolható", és esetleg ha a szükség úgy hozza, a földi körülmények között talán az általunk ismert és használható formába hozható. De ezért ez már nagyon sci-fi. Ki tudja, hogy az általunk nem ismert világban, hány általunk nem ismert folyamat, állapot van, amelyben az általunk ismert molekulárisan is felépülő anyagok, rendszerek más módon vannak "tárolva", jelen. Gondolok itt Isaac Newton beszélgetésére a feltámadásról. Newtontól, a nagy tudóstól, aki mélyen hívő ember volt, valaki gúnyosan megkérdezte: "- Aztán hogyan szedi össze életre az Isten egyszer a halottakat? " A nagy tudós benyúlt egy fiókba, kivett egy dobozt, abból egy marék vasreszeléket, és szétszórta az asztalon. - Szedje össze - mondta az idegennek. - Nem tudom - felelte az. Erre a tudós kivett a zsebéből egy mágnest, és a vasreszelék fölé tartotta.