században épült, román stílusban. A mai épület délnyugati sarka való ebből az időből, benne bélletes kapuzattal. Az első kis épületet a XIII. század végén kibővítették, ekkor épült hozzá a mai északi fal és a torony mellett a gótikus kapu, de az oltár a régi helyén maradt, nem vitték a megnagyobbított templom tengelyébe. 1742-ben Varsány István remete renoválta. Műemlékként 1937-ben restaurálták. Ekkor lett láthatóvá kívül a tornyon egy freskó nyoma. A Nyugat-Mecsek 6 legszebb látnivalója: az Abaligeti-cseppkőbarlangtól a Zsongor-kőig - Utazás | Femina. A templom belsejének a megtekintéséhez egy közeli házban kaphatunk kulcsot. A templomtól a műúton lefelé mehetünk a Mély-völgy kijáratához, ahol a "Kőlyuk" autóbuszmegálló van. A Mély-völgyben az erdőszélen, a környék falvait egykor kiszolgált Dóczy-malom épülete áll. Feljebb hamarosan eljutunk a Kőlyuk- barlanghoz, amelyből a Mecsek egyik karsztforrása, a Gyula-forrás fakadt. Csak fakadt, mert Komló vízellátására az idefolyó patak vízével együtt felfogják. A barlang az Abaligeti után a legnagyobb, cseppkövek nem díszítik, sötétjében számtalan denevér függ és röpköd.
A város közkedvelt pihenőhelye a Tettye-park, ami a területén álló egykor derviskolostornak (Tekke) is használt vadászkastélyról kapta a nevét. A park szomszédságában található a Pintér-kert. A közel száz éves arborétumnak csupán az alsó részében a látogatók kanyargós utakon, lépcsőkön haladva barangolhatják be a kertet, megcsodálva a fás- és lágyszárú növényeket, a két kis tavat. A filagória feletti parkerdő jellegű felső rész igen meredek. A több mint 70 méteres szintkülönbség leküzdéséért a csodás kilátás kárpótol. Kirándulások a Mecsekben. A park középső részét játszótér foglalja el, aljában pedig a mésztufa barlang bejárata nyílik, ahol egy igazi sárkány is lakik. A Tettyéről széles, jól kiépített sétányokon könnyű sétával elérhető a Havihegyi domb, ami a rajta álló hófehér falú Havas Boldogasszony kápolnával a város igazi gyöngyszeme. A templom köveit hálából hordták fel a zarándokok az 1690-91-es pestisjárványtól való megmenekülésük után. Előtte áll a 135 éves mandulafa, az Európai Év Fája. A Tettye felett található a Balázs-pihenő.
A közeli forrás vizének mésztartalma töltötte fel az oldalvölgy alját, és alakította ki a látványos, sárga-zöld mohákkal borított falat. A mésztufa képződmények közül itt látszik a legjobban, ahogy a víz azonnal mészréteggel vonja be a leveleket, gyökereket, cseppkőszerű alakokat létrehozva akár még élő növényrészeken is. Óbányai-völgy, túra a Keleti-Mecsek legromantikusabb völgyében » KirándulásTippek. A völgy közép-jura mészkőrétegekbe vágódott be - ferde rétegei megfigyelhetők a patakmederben-, de az alsó-kréta vulkanizmusnak is megtaláljuk nyomait, ezek sötétszürke kődarabok fénylő fekete foltokkal ( ez egy bazaltféleség, nagy piroxénkristályokkal, a neve trachidolerit), főleg völgybetorkollásoknál, a patakmedrekben találkozhatunk velük. Parkolni a völgy bejárata előtt 50 m-re egy nagyobb helyen lehet, a völgy elején egy kisebb akadályt le kell győzni, ahol az út belefut a patakba, de a továbbiakban a völgy könnyen járható. Tovább haladva a Hidasi-völgyben az országos kéktúra útvonalán, először Kisújbányát érhetjük el. A Keleti-Mecsek közepén fekvő kis falu mára üdülőfaluvá vált, az út szépen felújított parasztházak között vezet, és érdemes megnézni az apró templomot is, aminek még orgonája is van.
Aljnövényzetüket több védett növény teszi értékessé, köztük a Mecsek tájára jellemző illatos hunyor, szúrós és lónyelvű csodabogyó, tarka lednek, rozsdás gyűszűvirág, keleti zergeboglár, többféle páfrány és sok más színes virágú növény. Amikor a Mecsekben még az számozással jelölték a turista-utakat, az,, l"- jelű a Dömörkaputól indulva a Mélyvölgyön át vezetett végig, a "2" jelű út pedig a Lapistetőtöl a Vágotpusztára nyúló gerincen. Akkor a Mecsek Egyesület a mainál sűrűben elhelyezett és több információt adó táblával segítette a, kirándulókat. Ma a Mélyvölgyön piros sáv, a Melegmányon piros kereszt vezet végig. A Melegmány bejárását a Pécs vasútállomásról induló 39-es autóbusz Szamárkút végállomásáról kezdhetjük. Erre piros kör jelzés vezet, amelyen indulva hamarosan piros keresztre váltunk. A Szamárkút bővizű fogalt forrás, amely valamivel a végállomás felett fakad. Neve abból ered, hogy a pécsi török basa itt szamárbőrben rejtette el aranyait, kincseit, de a helybéliek erre csak akkor jöttek amikor a Sztambulba utazó basa kirablója megtudta ezt és elvitte a kincseket.
A Kelet-Mecsek varázslatos falva Hosszúhetény, mely a Zengő lábánál bújik meg. A népi tradíciókat élénken őrző településen tájház, üvegkiállítás is megtekinthető. A falu a pécsi borvidék része. A zöld négyzet turistautat követve a hozzá tartozó Püspökszentlászló érhető el, ahol arborétum és kastély is megcsodálható. Fotó: Indafotó/Balázs fényképei
Minden szakasznak megvan a maga szépsége és nehézsége, most a Mecsekbe "kirándulunk el", hátha valaki erre téved. Rengeteg túraútvonalat alakítottak ki, változatos hosszúsággal és látványosságokkal egyaránt. Aszerint válasszuk ki a számunkra legmegfelelőbbet, hogy egyrészt milyen lehetőségeink vannak az adott időpontot illetően. Ha a Mecsekbe indulunk kirándulni, a késő nyári, kora őszi időjárás tökéletes társunk lehet, hiszen ekkor már nincs az a fullasztó meleg, ami csak elviselhetetlenné tenné a túrát, de még nincs az a borús, esős, hűvös idő, ami késő őszre jellemző. De ha például inkább egy levendulaszüretre szeretnénk ellátogatni, érdemes belekalkulálni, hogy az ehhez hasonló rendezvények június végétől kerülnek megrendezésre. Természetesen saját igényeinknek megfelelő helyet és időpontot válasszunk, ha minket nem zavar a hőség, kiránduljunk nyár közepén nyugodtan, de nem árt fokozottan figyelni a folyadékbevitelre, testünk hűtésére és a fényvédelemre. Nézzük meg a túraútvonalak által kínált megállókat, majd válasszuk ki a céljainkhoz leginkább passzolót.
Különös figyelmet érdemel a Mecseki Erdészet, a hét vezér emlékére emelt emlékműve, mely a Mecsekre jellemző hét különböző kőzetből áll. A műúton lesétálunk a remeteréti elágazáshoz, a sárga színű Lapisi-kereszt mellé, majd a szemben az erdőbe bújó Z, Z∆ és ZO jelzésű ösvényen folytatjuk túránkat. Pár lépésre a Z jelzések balra fordulnak, mi maradunk az aprókavicsos Z∆ és ZO jelű sétaúton. Rövidesen a ZO jelzés is leválik balra, a Z∆ pedig felvezet a Sós-hegyi kilátóhoz. A terméskőből épült zömök, négyszögletes torony fából ácsolt felső szintjéről szép kilátás nyílik a Misina-Tubes vonulatra és a városra. A Z∆ jelzésű út levezet a keresztező Z+ jelzésű turistaútba, melyen balra fordulunk. Egy éles jobbkanyar után lejtős, kényelmes ösvényünk leér a népszerű kirándulóhelyre, az abaligeti műút mellett fekvő nyeregtisztásra, Remete-rétre. Az erdei játszótérrel, pihenőhelyekkel, esőbeállóval felszerelt Remete-rét turistaút-csomópontjától a P és KS jelzésű, Mandulás felé vezető sétautat választjuk, mely parkerdei környezetben, nagyjából szintet tartva halad.