Most már értem, miért döntöttél úgy, hogy nem az eredeti Katona-drámát vagy Nádasdy Ádám prózafordítását használjátok. Az első pillanattól fogva világos volt számomra, hogy Katona gyönyörű, költői nyelve nem él meg a színpadon, hiszen nem kizárólag irodalomtörténészek nézik majd az előadást, hanem többek között hús-vér középiskolások is. Jó ideje kísérleteznek a magyar színházi alkotók Katona szövegének átírásával, kiigazításával, újraértelmezésével. Szabó Borbála nem átírta, hanem lefordította a Bánk bán t: Katona minden mondatára kínál "újmagyar" verziót, miközben jól mondható, kopogós, pontos, drámai megszólalásokat ír, és páratlan érzékenységgel követi Katona József dramaturgiai és nyelvi logikáját. A próbafolyamatban aztán sokat forgattuk Katona szövegét, eltöprengve, mikor és miért használja ezt vagy azt a szót a szerző, és támaszkodtunk a szöveg és a szituációk értelmezésében Nádasdy Ádám rendkívül nagyívű és hasznos munkájára is. De társszerző Cseri Hanna is, aki az előadásban elhangzó négy kórusműnek nemcsak zeneszerzője, de szövegírója is.
Voltak-e kötöttségek a szereposztásban vagy az előadás mobilitásában? Vagy teljesen szabad kezet kaptál? És hogyan próbáltatok? A társulatok adottak voltak, a rendelkezésre álló színészek közül viszont mindenféle kötöttség nélkül válogathattam. Ugyanígy a többi tényezőben sem volt semmiféle kényszer. A próbaidőszak első etapját Temesváron töltöttük, majd egy hét szünet után Veszprémbe költözött át a csapat. A veszprémi munkabemutató után az első premier Temesváron, a második Veszprémben volt, és felváltva játsszák a színházak az előadást. Mit gondolsz, a három színház közönsége más elvárásokkal ül be az előadásra? Biztos vagyok benne. Bár a magyar közönségnek bizonyára van prekoncepciója a Bánk bán nal, határon innen és túl is. Feltételezem, mindenki tudni véli, miről szól, de leginkább azt gondolhatja a néző, hogy mivel régi és klasszikus, biztosan avítt és unalmas. Igyekszünk ezt az előadással cáfolni. Más oldalról nagyon más színházi nyelven és nyelvhez szocializálódott a temesvári és a veszprémi közönség.
A Veszprémi Petőfi Színház, a Kabóca Bábszínház, valamint a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház együttműködésében mutatták be a Bánk bánt. Az előadás rendezőjével, Markó Róberttel beszélgettünk személyes és szakmai kérdésekről. Milyen meghatározó Bánk bán -élményeid vannak? Pozitívak, negatívak, irodalmiak, színháziak, zeneiek, bármilyenek. A Bánk bán tulajdonképpen végigkíséri a fiatal felnőttkoromat. Legmeghatározóbb élményeim közé tartoznak B. Balogh Éva tanárnő magyarórái a szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumban – izgalmas, kortárs szövegnek tűnt Katona darabja ott és akkor. Az érettségin és az egyetemi felvételin is a Bánk bán t húztam ki vizsgatételként, majd a bölcsészkaron élményszámba menő Bánk bán -elemző szemináriumot tartott Szilágyi Márton. Színházban, nézőként is volt szerencsém néhányszor a darabhoz, különösen jó emlékként őrzöm máig Bagó Bertalan kecskeméti rendezését. Markó Róbert. Fotó: Orosz Sándor Ahhoz az előadáshoz készült Szabó Borbála szövegváltozata.
Az eddigi tapasztalatok alapján azonban mindkettő megtalálja a számítását ezzel a koprodukciós Bánk kal. Három színház, három bemutató – te melyiket élted meg az igazinak? Őszintén mondom, hogy minden előadás előtt ugyanolyan izgalom van bennem, mintha premieren lennénk. Mindig van olyan pluszfaktor, ami hordoz ismeretlent, újdonságot. Ez most hatványozottan így van. Temesváron szinkrontolmácsolással román anyanyelvű közönség is nézi az előadást, az ő elvárási horizontjuk azért biztosan eltér a többi nézőétől. Veszprémben pedig mindig izgat, hogy a középiskolások a történet, az előadás mely pontjaihoz és hogyan kapcsolódnak, hogy a felnőtt nézők hogyan élik meg, hogy az előadás nem feltétlenül olyan Bánk bán, amilyet megszoktak. És egyébként is minden közönség más és más, mint ahogy minden előadáson a színészek is új és új színek megmutatására törekszenek, nem pedig a beállított mozgások és hangsúlyok reprodukálására. Izgalmas figyelni a nézői koncentráció és a színészi munka egymásra hatását.
Arra kerestük a választ, hogy a kortalan szereplők megtalálnák-e helyüket a mai világban. 20:10-20:45 Slam Poetry - tükörterem Szeretnél valami egyedit hallani? Olyat, ami megmozgat és felüdít? Ez a slam poetry! Gyere és csöppenj bele, fellépőink gondolatainak medrébe, lesz mit hazavinned! Fellépőink Szegedről, Budapestről érkeznek de néhány kecskeméti előadót is várunk. 21:00-21:45 Kollár - Klemencz László: Öreg Banda zenés irodalmi est - színházterem Kollár-Klemencz László első regénye Öreg Banda címmel 2021 októberében jelent meg. A szerző az erdőből a család erdejébe költözött. A könyv az író többgenerációs zenész családjának, és a családja alkotta Öreg Bandának izgalmas, sokszínű életét kíséri végig az ezernyolcszázas évek közepétől, háborúkon, családi és társadalmi drámákon keresztül az ezerkilencszázhetvenes évekig, Pest-megye egy kis sváb falujában, ahol a tradíciókat, az ünnepeket, a szokásaikat, hitüket, de sokszor az életben maradásukat is a zene, az Öreg Banda mentette meg.
Dante művének színpadi változata az Orlai Produkcióval közösen valósul meg a Sufniban. Folytatja a munkát a Katona színházpedagógiai műhelye, a Behívó is; ebben az évadban kerül sor Közügyeink nevű, felnőttekből álló csoportjuk bemutatójára. Továbbra is lesznek improvizációs workshopok, közönségtalálkozók és több előadáshoz kínálnak majd alapozó foglalkozást is. Idén visszatérnek a Rákospalotai Javítóintézetbe, hogy az ott élő fiatal lányokkal közösen gondolkodva egy igazán róluk szóló előadás születhessen. Újdonság lesz továbbá a Politikai szabadegyetem, amelynek keretében előadásokon és workshopokon járják körül a hazai közélet fontos kérdéseit. Elindul egy un. Politikai tinder is, valamint egy közösségi színházi projektet is készítenek Kossuth Lajos utca címen, melyben az utca lakóinak történeteit dolgozzák fel, megszólítva az éppen arra sétálókat és a helyi közösséget.
Munkásságukat és a tájegységért végzett tevékenységüket rendkívül értékesnek tartom. A Magyar Turista újság részére 2007 óta írok cikkeket, elsősorban szőlőhegyi és népi építészeti témában, ily módon népszerűsítve e csodálatos kultúrtáj kincseit. 2008-ban csatlakoztam a Balatonfüredi Múzsa művészeti egyesülethez, ahol profi fotósokat ismertem meg. 2010-ben részt vettem egy egyedülálló, Tapolca-környéki szőlőhegyi kápolnákról szóló film elkészítésében, mely DVD-n megjelent. A tájértékeket bemutató sorozatunk következő, várakról szóló része hamarosan elkészül. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Mustra című éves kiállításain több fotóm szerepet kapott. Egy műemlékfelmérő versenyben 2009-ben Veszprém megyei első helyezést értem el, az önszorgalomból végzett munkámért a KÖH által elismerésben részesültem. Hangulatok és pillanatok - Bicskei Szó. Pető Piroska képe a Balatontipp 2010-es fotópályázatáról – Dörgicse és a Balaton a Halom-hegyről Fényképeim egy részét a világhálón közzétettem, ezen kívül számos fotóm jelent meg különböző kiadványokban, többek között édesapám vadászati témájú szórakoztató könyveiben.
Bicske – A lovak szerelmesei, fotóikon is örök visszatérő témájuk e nemes állatok megjelenítése. Bartha Csilla és Bálint Róbert képei láthatók a bicskei művelődési központban. A középső férfi Bálint Róbert, mellette Bartha Csilla, a mikrofonnál Horváth Imre Az alkotópáros az életben is egy pár, s bár művészi szinten és szenvedélyesen fotóznak, egyiküknek sem hivatása a fényképezés. Érzelmek, Érzések, Hangulat – Igazi Pillanatok. Mindketten a lovak kapcsán kezdtek mélyebben foglalkozni a fotózással, lóversenyeken, fogathajtó bemutatókon kísérelték meg megörökíteni és megállítani a dinamizmustól feszülő pillanatokat. Tájképekkel és épületfotókkal is úgy kísérleteznek, mint a képzőművész, aki keze nyomán alkot. Bartha Csilla a festészet eszközeivel nyúl a fotókhoz, szerinte ez nem szentségtörés, hanem a látottak és a gép által megörökített látvány kitágítása, újraértelmezése. A fotoshop, s minden lehetséges technikai megoldás rendelkezésére áll a mai alkotóművésznek, aki nem dokumentálni kíván, hanem valamiféle üzenetet is közvetítene a fotóberendezés és saját gondolatainak ötvözésével.
Nem kifejezetten ütős zenét játszanak, hanem a 20. századi szórakoztató zenék, klasszikus átiratok, jazz standardok szerepelnek repertoárjukban. Saját szerzeményeik többnyire népdalátiratok és erősen húznak a world music felé mostanság. A Miskolci Ütősök egykori általános zeneiskolás ütősökből alakult még a kilencvenes évek végén. A kamarazenélésben összeszokott tagok az idő haladtával sem adták fel a muzsikálást, s a… read more Az "ütős zene pop zenészeinek" nevezik magukat, hiszen a tagok egyenként mind más - más pályán mozognak, így van köztük orvos, közgazdász és informatikus is. Nem kifejezetten ütős… read more Az "ütős zene pop zenészeinek" nevezik magukat, hiszen a tagok egyenként mind más - más pályán mozognak, így van köztük orvos, közgazdász és informatikus is. Kizárólag természetes adalékanyagok felhasználásával készült, illatosítót és citromot tartalmaz, így valóban a természet erejével bánik el a szennyeződésekkel. Ennek ellenére rendkívül hatékony: percek alatt feloldja a legmakacsabb szennyeződéseket is, legyen szó a tűzhelyről, a sütőről vagy éppen a tepsikről.