A Nyíregyházi Egyetem az alábbi, új pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzéseket hirdeti meg: pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzés, gyakorlatvezető tanító ismeretkör; pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzés, gyakorlatvezető óvodapedagógus ismeretkör, illetve a coach szakirányú továbbképzés. A jelentkezés pontos feltételeit, a szakok részletes leírását, illetve az összes meghirdetett szakirányú továbbképzés listáját az intézmény honlapján megtalálják az érdeklődők. Főoldal - NYE Felnőttképzési Csoport. Pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzés (Gyakorlatvezető tanító ismeretkör) A Nyíregyházi Egyetem szakirányú továbbképzés keretében kínál lehetőséget arra, hogy a jelentkezők a pedagógusképzési területen négy félév alatt szerezzenek ilyen oklevelet. A pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szakra jelentkezők az első két félévben az úgynevezett kötelező ismeretkörökhöz kapcsolódó tantárgyakat hallgatják, majd a második két félévben kerül sor a specializációra, azaz a választáson alapuló ismeretkörök tantárgyaira.
A képzés során hallgatók megtanulják és tapasztalatot szereznek abban, hogy miként lehet támogatni másokat a kihívások leküzdésében, hogy mindeközben a tanultakat saját maguk és a szervezetük számára is eredménnyé alakítsák. A coaching alkalmazása bizonyítottan hatékony segítséget jelent a szervezeti folyamatok fejlesztésében, az egyes tevékenység és a stratégiakialakítás területein. A képzésben a Nyíregyházi Egyetem tapasztalt oktatói tudományosan megalapozott, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazható tudást adnak át. Fejlesztő pedagógus képzés nyíregyháza állatkert. A képzés főbb tárgyai: Pszichológiai alapok, Szakmai identitás fejlesztése (Önismeret, Konfliktuskezelés), Segítő kapcsolatok, Kommunikációs alapok és technikák, A coaching alapjai, A coaching alkalmazása a mérnöki környezetben, Coaching technikák, Esetbemutatások, Menedzsmentismeretek. A képzés elméleti ismereteit kiegészítik a tárgyakhoz kapcsolódó gyakorlati foglalkozások. A felvétel feltétele: a szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki gépészmérnöki, mérnök-informatikus, mechatronikai mérnöki, gazdálkodási mérnöki, műszaki menedzser, építészmérnöki, építőmérnöki, villamosmérnöki, vegyészmérnöki, biomérnöki, környezetmérnöki alap, ill. mesterképzési szakon (BSc, ill. MSc) vagy korábban főiskolai, egyetemi szakon szerzett oklevéllel rendelkezik.
Tel. :+36 42 599-415. Pályázatkiíró: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Cím: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56. Tel: +36 1 237-4400, fax: +36 1 239-52-77 E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. Közreműködő szervezet: Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága 1055 Budapest, Bihari János u. 5. Pedagógus továbbképzés: All courses. Telefon: +36 1 301-3200 Irányító hatóság: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága Tel: +36 1 237-4400 Fax: +36 1 239-52-77 Galéria Legutóbbi képek Iskolaújság © 2010-2021 Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 4400 Nyíregyháza, Ungvár sétány 12. Telefon: +36 (42) 599-415 E-mail:
A jogszabály mai napon ( 2022. 07. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! Vissza az oldal tetejére
Anonimizálás [ szerkesztés] Tekintettel arra, hogy a személyes adatok kezelése szigorúan szabályozott, a nem személyes adatoké ellenben szabad, fontos érdek fűződik ahhoz, hogy az adatkezelők megszabaduljanak a törvényi korlátozásoktól és szabadon felhasználható adatállományokon dolgozhassanak. Az anonimizálás az adatokon végzett olyan átalakítás, amelynek a célja az, hogy a korábban természetes személyhez kapcsolható adatokat elszakítsák a természetes személyektől. 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. Amennyiben ennek eredményeként olyan adatállományt kapnak, amelyben az információ már nem kapcsolható össze egy-egy természetes személlyel – anonim adatokat kapnak. Ezek az adatok az adatvédelmi törvény szerint már nem számítanak személyes adatnak. Egy adatállományt k -anonimnak nevezünk, ha az a legkevesebb számú természetes személy, amely egy-egy rekordhoz rendelhető éppen k. Ha k értéke eléri a néhány százat vagy ennél több, az már elegendő védelmet biztosít az érintettek számára, hogy megőrizhessék névtelenségüket. Az egykori adatvédelmi törvény szerint [5] az anonimizálás adatkezelés, amelyet egy törvény előírása alapján lehet csak elvégezni, illetve az érintett beleegyezésével.
Ha az adatkezelő vagy adatfeldolgozó a személyes adatok jogellenes kezelését (feldolgozását) nem szünteti meg, az adatvédelmi biztos határozatban elrendelheti a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését, megtilthatja a jogosulatlan adatkezelést vagy adatfeldolgozást, továbbá felfüggesztheti az adatok külföldre továbbítását. A határozat ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye. Adatvédelmi biztos Magyarországon – Wikipédia. Az adatvédelmi biztos a feladatai ellátása során az adatkezelőtől minden olyan kérdésben felvilágosítást kérhet, az összes olyan iratba betekinthet, illetve iratról másolatot kérhet, adatkezelést megismerhet, amely személyes adatokkal, közérdekű adatokkal vagy közérdekből nyilvános adatokkal összefügghet. Az adatvédelmi biztos minden olyan helyiségbe beléphet, ahol adatkezelés folyik. Az adatkezelő köteles a részére kibocsátott ajánlásra harminc napon belül érdemben válaszolni. Az államtitok és szolgálati titok az adatvédelmi biztost jogainak gyakorlásában nem akadályozhatja, de a titok megtartására vonatkozó rendelkezések rá nézve is kötelezőek.
Az adatvédelmi biztos a személyes adatok védelmének és a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényesüléséért felelős országgyűlési biztos ( ombudsman) volt 1995 – 2011 között. Története [ szerkesztés] Jogállása [ szerkesztés] Az 1992. Személyes adat – Wikipédia. évi LXIII. törvény (adatvédelmi törvény) szerint a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog védelme érdekében az Országgyűlés adatvédelmi biztost választott azok közül az egyetemi végzettségű, büntetlen előéletű, kiemelkedő tudású elméleti vagy legalább 10 évi szakmai gyakorlattal rendelkező magyar állampolgárok közül, akik az adatvédelmet érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek és köztiszteletnek örvendenek. Az adatvédelmi biztosra az adatvédelmi törvényben foglalt eltérésekkel az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az adatvédelmi biztos független, tevékenységét kizárólag az Alkotmány és a törvények alapján végzi.
(VII. határozat végrehajtásáról 1/1975. 5. ) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ) 29/2004. 16. ) BM rendelet a közúti közlekedési igazgatási hatósági eljárások díjairól 180/2005. (IX. rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról A jogszabályok megtalálhatók a honlapon a jogszabálykeresőben.
Különleges személyes adatok [ szerkesztés] Az 1992. évi LXIII. törvény kiemelt védelemben részesítette az úgynevezett különleges személyes adatokat. különleges személyes adat: a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat; [2] Személyes egészségügyi adat [ szerkesztés] A különleges személyes adatok közé tartoznak a személyes egészségügyi adatok. Az egészségügyi adatkezelési törvény definiálja a személyes egészségügyi adat fogalmát: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (például magatartás, környezet, foglalkozás); [3] A Magyar Alkotmánybíróság 65/2002.