A Deutscher Tierschutzbund, Németország legnagyobb állatjóléti szervezete szerint a hirtelen korlátozás hatalmas stresszt jelent az állatok számára, és az se bizonyított, hogy a macskák városbéli jelenléte ténylegesen negatív hatással lenne a walldorfi búbospacsirtákra. A búbospacsirta hazánkban is védett / Fotó: Wikipédia Daniela Schneider, a Four Paws (Négy Mancs) Németországi aktivistája szerint pedig hiba lenne a macskákat hibáztatni a madárfajok pusztulásáért, és inkább nekünk embereknek kellene vállalnunk a felelősséget, amiért elpusztították a vadon élő fajok élőhelyeit és táplálékkészletét. A "kinti" macskákkal itthon is vannak hasonló problémák. A kerttulajdonosok mondjuk Magyarországon nem feltétlenül a kismadarak életét féltik, hanem a gyepet meg a virágágyásokat, ahova a szomszéd meg a hatodik szomszéd, meg a ki tudja kinek a macskái belepiszkítanak. Macska kifutó - Petissimo Magazin. Ilyenkor mondják, hogy nem kell vidékre költözni. De tényleg ez lenne a megoldás? Szavazzon alábbi kérdőívünkön: Köszönjük szavazatát!
2022. máj 21. Egy német városban betiltják a kinti macskákat - Blikk. 21:26 Állatvédő szervezetek hevesen támogatják a város vezetésének döntését / Fotó: Norhfoto A szabály a németországi Walldorf déli részén élő összes macskára érvényes, és a következő három évben áprilistól augusztusig érvényben lesz. Mondjuk pár helyen itthon is volna rá igény... A németországi Walldorf városában ettől a héttől kezdve augusztus végéig komoly, 500 eurós (192 ezer forintos) pénzbírsággal büntethető az, akinek a cicáját kóborláson kapják, illetve még komolyabb pénzbírság, 50 ezer euró (19, 2 millió forint) elé nézhet az, akinek a cicájának a kóborláson túl kedve szottyan megsebesíteni, esetleg megölni egy búbospacsirtát, írja a 444 az Euronews cikkére hivatkozva. A nagyon ritka madárfajnak számító búbospacsirta ugyanis ebben az időszakban szokott fészkelni a földön, ami még kiszolgáltatottabbá teszi a macskákkal szemben. ( A legfrissebb hírek itt) A szabály a város déli részén élő összes macskára érvényes, és a következő három évben áprilistól augusztusig érvényben lesz.
Ezután Nyilas Zoltán esperes megnyitotta a nyilvános presbiteri gyűlést, aminek keretében Petőné Püski Ilona lelkész és Varga András főgondnok a budaörsi református gyülekezet történetéről és a templomépítés előzményeiről, kivitelezéséről beszélt, majd Nemcsák Károly színművész elszavalta Csiha Kálmán Szeressétek a templomot! című versét. Ezt követően került sor a köszöntő beszédekre. Veres Sándor, a Dunamelléki Református Egyházkerületének főgondnoka elsősorban az imádkozó gyülekezetnek, lelkészének és főgondnokának mondott köszönetet azért, hogy felépítették a templomot. Illetve beszélt a vidéki kis települések lakosságának fogyatkozásáról, és arról, hogy nincs minden településnek lelkésze, illetve plébánosa. Berkesi Gábor, a gyülekezet korábbi lelkipásztora kifejezte örömét, hogy megvalósult az, ami csak álom volt annak idején, amikor ő lelkész volt Budaörsön. A 122. Babits Mihály Kulturális Központ Szekszárd. zsoltár 2. versével köszöntötte az új templomot és a gyülekezetet: "Légyen te kőfalaidban Csendesség és jó békesség, A község közt egyenesség; Jó szerencse házaidban!
Június elsején ünnepli születésnapját a XIII. kerület, miután ezen a napon vált 1938-ban önálló közigazgatási egységgé. Minden évben a születésnap egyik ünnepi eseménye a díszpolgárrá avatás, melyet idén az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban rendeztek meg. Dr. Tóth József polgármester díszpolgári címet adományozott Berkesi Gábornak, Grecsó Krisztiánnak és Kalmár Magdának. Mind a hárman kötődnek a XIII. kerülethez és munkásságukkal hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, valamint erősítették annak hírnevét. Berkesi Gábor Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett református lelkész, aki 45 esztendővel ezelőtt még segédlelkészként kezdett a Pozsonyi úti Református Egyházközségnél. Közös kincs – református szemmel - Reformatus.hu. Ezt követően tíz évig máshol szolgált, de 1993-ban egyhangúlag visszahívta a kerületbe a gyülekezet, és azóta is a pozsonyi úton teljesít vezető lelkipásztori szolgálatot. A református lelkipásztor XIII. kerületi Hírnöknek elmondta, hogy fiatal korábban a Lehel út 33-ban laktak a szüleivel, így a kerületet azóta is otthonának tekinti.
Van, hogy megkérdezem a férfit, s a nő válaszol helyette, vagy fordítva. Ilyenkor érződik, hogy ez nem jó út, s felmerül a kérdés, milyen házasság lesz ebből hosszútávon… "Majd én megnevelem, megváltoztatom a társam" – gondolják sokan, és ilyen hozzáállással is borítékolható, hogy nem fog menni. Csak ha a házastársamat elfogadom olyannak, amilyen, csak akkor változhatunk együtt. Ha nem, előbb-utóbb szétmállik a kapcsolat. Isten is így tesz velünk, olyannak fogad el bennünket, amilyenek vagyunk. – Hitben járók között is előfordul, hogy egy kapcsolat megfeneklik, és elválnak az életutak. Parókia Portál. Református lelkészként miképp viszonyul a váláshoz? – Nem vagyok váláspárti, de már fordult elő olyan, hogy azt mondtam, itt olyan mérges a légkör, hogy jobb lenne különmenni. Egyszer volt ilyen, de azóta sem bántam meg. Nehéz és fájó kimondani lelkészként, de bizony tízből nyolc esetben a második házasság sokkal jobb, mint az első. Persze senki nem örül, ha egy kapcsolat tönkremegy, de ha azzal érkeznek hozzám, hogy valami újat kezdenének, azt nem tiltom.
Az I. világháború kitöréséig Budaörs községet szinte kizárólag római katolikus vallású sváb lakosság lakta. A világháború kitörése után ez a zárt közösség kezdett felbomlani. Így érkezett ide 1917-ben Nagy Pál, akit mint MÁV alkalmazottat Budaörsre helyeztek. Ez a család volt az a református vallású mag, amelyből a mai egyházközség kifejlődött. A nyolc gyermekes Nagy család az első időkben Budafokra járt istentiszteletekre. 1926-ban mint HÉV alkalmazottat Törökbálintról Budaörsre helyezték Csákány Mihályt családjával, hat gyermekével együtt. Ők eleinte Törökbálintra jártak, ahol a Budafoki Református Egyház szórványaként működött református gyülekezet. 1932-ben kezdődött meg Budaörsön a református gyülekezet megszervezése Székely Sándor ref. lelkipásztor vezetésével, hisz a Nagy és a Csákány család gyermekei kezdtek felnőtté válni. Az akkori MÁV állomás fonöke református vallású volt, és megengedte, hogy az istentiszteleteket vasárnaponként az állomás I. osztályú várótermében tartsák.