2010. évi CLXXV. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról 1 2011. 01. 02. 1–6. § 7.
§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: "(3) Ha az Ectv. alapján az alapítói jogok gyakorlójává a közhasznú jogállású alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság válik, e személy nyújtja be a változással összefüggő változásbejegyzési kérelmet. " 3. § E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Vissza az oldal tetejére
(2) Az Ectv. 75. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki: "(18) E törvénynek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosításáról szóló 2015. évi CXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2. ) megállapított 41/A. §-át azon közhasznú jogállású alapítványra is alkalmazni kell, amelyben - a 41/A. § szerinti okból - a Módtv2. hatálybalépésekor már a kuratórium (kurátor) vagy a bíróság gyakorolja az alapítói jogokat. A 41/A. §-ban foglalt határidőt a Módtv2. hatálybalépésének napjától kell számítani. E rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha a Módtv2. hatálybalépését követően az alapítvány közhasznú jogállása vagy közhasznú tevékenységei körében változásbejegyzési eljárást kezdeményeznek. " 2. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. törvény 53.
(3) A képviselő-testület csak az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot javasolhat az alapítói jogok gyakorlójának. (4) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén a kuratórium (kurátor) vagy - az alapítói jogok bíróság általi gyakorlása esetén - a bíróság az alapítói jogok gyakorlásának kezdő napját követő három hónapon belül - legalább negyvenöt napos - határidő kitűzése mellett írásban megkeresi az alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat képviselő-testületét, hogy az alapítói jogok gyakorlására jogosult személyt javasoljon. Az alapítói jogok gyakorlója az e bekezdés szerinti kötelezettségét az őt megillető alapítói jog gyakorlásáról való tudomásszerzése napjától számított egy hónapon belül akkor is teljesítheti, ha az e bekezdés szerinti három hónapos határidő már eltelt vagy abból egy hónapnál kevesebb van hátra. (5) Ha a (3) bekezdés szerinti jogi személy megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek, és az alapítói jogok gyakorlására vonatkozóan elfogadó nyilatkozatot tesz, e kijelölt személy az elfogadó nyilatkozat megtételével az alapítói jogok gyakorolójává válik. "
(2) Ha a határozott időre megbízott magasabb vezetőnek, illetve vezetőnek a megbízásából – e törvény hatálybalépésének napján – öt évnél hosszabb idő van hátra, e vezetői megbízás tekintetében a Kjt. 23. § (3) bekezdésében foglalt korlátozást nem kell alkalmazni. (3) Amennyiben a fenntartó döntése alapján 2011. január 1-je és 2011. február 28-a között a magasabb vezetői, vezetői álláshelyre pályázat kiírására kerül sor, az (1) bekezdés szerint létrejött magasabb vezetői, vezetői megbízás a pályázat alapján megbízott magasabb vezető, vezető megbízásával egyidejűleg megszűnik, és ezzel egyidejűleg a) a közalkalmazottat a kinevezése szerinti szakmai munkakörében kell tovább foglalkoztatni, vagy b) a pályázat megnyerése esetén a közalkalmazott számára a 23. § alapján új vezetői megbízást kell adni. (4) Az (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti vezető, illetve magasabb vezető beosztású közalkalmazott havi illetményének, illetménypótlékainak összege – a 2011. január 1-jével átalakult vezetői megbízás fennállásáig – nem lehet kevesebb az e törvény hatálybalépését megelőző hónap tekintetében őt megillető havi illetmény, illetménypótlék összegénél.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Előfizetési csomagajánlataink {{ ticleTitle}} {{ ticleLead}} A folytatáshoz előfizetés szükséges! A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet. A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését. exit_to_app Belépés library_books Előfizetés Keresés az oldal szövegében
Míg a munkaviszony megszűnése valamilyen objektív körülmény folytán következik be, vagyis azt nem a munkáltató vagy munkavállaló kezdeményezi, addig a megszüntetéskor minden esetben a felek kezdeményezik, hogy a munkakapcsolatuk véget érjen. A munkaviszony megszűnése A felek közötti munkavégzésre irányuló kapcsolat több esetben is megszűnik. A megszűnés bekövetkezhet: a munkavállaló halálával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, a munkaszerződés határozott idejének lejártával, vagy törvényben meghatározott más esetekben. A munkaviszony megszüntetése A munkáltató és munkavállaló közötti munkakapcsolat megszüntetésére több lehetőség is rendelkezésre áll. Ezek a következők: a felek közös megegyezésével történő megszüntetés, bármelyik fél általi felmondás, vagy bármelyik fél által történő azonnali hatályú felmondás. Hogy melyikről mit érdemes tudni? Kövesd az ÉRTHETŐ JOGot, mert későbbi cikkeinkben foglalkozunk vele. A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd ----------------------- A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A munkavállalónak megfelelő tájékoztatást kell adnia a folyamatban lévő ügyekről, a határidőkről, az azok teljesítéséhez szükséges lényeges körülményekről és vissza kell szolgáltatnia a munkáltató tulajdonába tartozó dolgokat. Az átadásról – a későbbi viták elkerülése érdekében -- érdemes jegyzőkönyvet felvenni. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított 5. munkanapon ki kell fizetni a munkavállaló részére a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Az utolsó munkában töltött nap és a munkaviszony megszűnésének napja gyakran nem esik egybe, így például a munkáltató felmondása esetén a munkavállaló a felmondási idő felét köteles munkavégzéssel tölteni, a másik felére a munkáltató mentesíti a munkavégzés alól. Az azonnali hatályú felmondás, illetve a közös megegyezés esetén is legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon kell kifizetni a munkavállaló részére a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.
Végkielégítés A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya az alábbi okok miatt szűnik meg: 1. a munkáltató felmondása, 2. a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy 3. ha az őt foglalkoztató gazdasági egységet olyan munkáltató veszi át, aki nem a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik. Feltétele a végkielégítésre való jogosultságnak, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a törvényben meghatározott tartamban fennálljon. Azonban nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. E szabály alól kivételt képez a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetési szabadság, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság 3 hónapot meg nem haladó tartama. A végkielégítés mértéke főszabály szerint a munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött időhöz igazodik, de mértéke emelkedik, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg.
Természetesen a jognyilatkozat megszövegezéséhez segítséget kaphat jogi képviselőtől és a munkáltatói jogkör gyakorlója által a munkaviszony megszüntetésére vonatkozóan meghozott döntést más személy is közölheti a munkavállalóval (mondjuk a közvetlen felettes). A dátum Ugyancsak fontos, hogy a jognyilatkozat tartalmazza meghozatalának időpontját. Ennek különösen rendkívüli felmondás esetén van kiemelt jelentősége, amikor az Mt. meghatározza, hogy milyen határidőn belül lehet az intézkedést meghozni (erről a későbbiekben még visszatérünk). A dátumnak a munkaviszony megszüntetés időpontja szempontjából is fontos szerepe van. Visszamenőlegesen, a meghozatal dátumánál korábbi időpontban ugyanis nem lehet a jogviszonyt megszüntetni. A fenti alakiságok betartásának kiemelt jelentősége van, mert ezek elmulasztása vagy hibás alkalmazása esetén a munkaügyekben illetékes bíróság sokszor már figyelembe sem veszi a munkáltató érdemi érveit. Iratminták Munkaviszony megszüntetése rendes felmondással Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel Munkaviszony megszüntetése próbaidő alatt azonnali hatállyal Munkaviszony megszüntetés azonnali hatállyal Munkaviszony megszüntetése a határozott idő esetén Az iratminták forrása a Munka Törvénykönyve (Mt.
Ennek ma a legtöbb internet előfizetés megfelel (DSL, kábel). Kérjük, hogy a szolgáltatást stabil, folyamatos (megszakításmentes) internetkapcsolattal használja. A mobil eszközön történő megtekintés miatti problémákért semmilyen felelősséget nem vállalunk. Jelentkezési és részvételi feltételek: 1. A rendezvényre való jelentkezés az aktuális részvételi díj elfogadásának és egyben megrendelésnek minősül, ezért a rendezvény megvalósulása esetén fizetési kötelezettséget von maga után. A rendezvényről való távolmaradás nem mentesít a részvételi díj megfizetésének kötelezettsége alól. 2. A regisztrációról online regisztrációs rendszerünk automatikus visszaigazolást küld a megadott e-mail címre, amely tartalmazza a megadott jelentkezési adatokat. 3. Az átutalásos számlát a regisztrációt követően, 8 napos, de legkésőbb a rendezvény napjáig szóló fizetési határidővel küldjük meg. 4. A rendezvényen csak azok az ügyfelek vehetnek részt, akik regisztráltak a rendezvényre, a részvételi díjat előzetesen megfizették.