Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet? A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permeteg és lábom alatt álmatlan forogtak, ütött gyermekként csendesen morogtak a sovány levelek. Fürkészve, körben guggoltak a bokrok a város peremén. Az őszi szél köztük vigyázva botlott. A hűvös televény a lámpák felé lesett gyanakvóan; vadkácsa riadt hápogva a tóban, amerre mentem én. József attila levegőt verselemzés. Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti, e táj oly elhagyott. S im váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott. Utána néztem. Kifoszthatna engem, hisz védekezni nincsen semmi kedvem, mig nyomorult vagyok. Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg. És az országban a törékeny falvak - anyám ott született - az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse, mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg.
Levegőt! Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott hazafelé menet? A gyepre éppen langy sötétség szállott, mint bársony-permeteg és lábom alatt álmatlan forogtak, ütött gyermekként csendesen morogtak a sovány levelek. Fürkészve, körben guggoltak a bokrok a város peremén. Az őszi szél köztük vigyázva botlott. A hűvös televény a lámpák felé lesett gyanakvóan; vadkácsa riadt hápogva a tóban, amerre mentem én. Épp azt gondoltam, rám törhet, ki érti, e táj oly elhagyott. S im váratlan előbukkant egy férfi, de tovább baktatott. József Attila Levegőt! című versét a klímaválságra és a szabadságjogokra alkalmazzák - Fidelio.hu. Utána néztem. Kifoszthatna engem, hisz védekezni nincsen semmi kedvem, mig nyomorult vagyok. Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktába irják, miről álmodoztam, s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok, előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg. És az országban a törékeny falvak – anyám ott született – az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse, mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg.
Én tudtam – messze anyám, rokonom van, Felnőttem már. Szaporodik fogamban mint szívemben a halál. De jogom van még nem vagyok s nem oly becses az irhám, hogy érett fővel szótlanul kibirnám, Az én vezérem bensőmből vezérel! elmék vagyunk! Szívünk, míg vágyat érlel, Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet, jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat! ( Major Edit)
A Bosch: A gyönyörök kertje modern filmes technikák segítségével mutatja meg ennek az ikonikus, ám egészében nézve már-már befogadhatatlanul részletgazdag festménynek minden centiméterét, miközben neves művészettörténészek, írók, filozófusok és művészek osztják meg gondolataikat erről a zavarba ejtő műről és nem kevésbé rejtélyes alkotójáról. Ahogy Reindert Falkenburg Bosch-szakértő, a film ötletgazdája fogalmazott: "A regények utolsó hasábjain a szerző általában fellebbenti a fátylat a titkokról. Ebben az esetben viszont az alkotó ahelyett, hogy rávezetne a megoldásra, még inkább bevonja a nézőt a saját misztikus világába és azt akarja, hogy maradjunk is ott, rejtélyek és kétségek között. A világ legrejtélyesebb festménye tele van bizarr részletekkel: amputált lábak, kotta a fenéken - Ezotéria | Femina. " Falkenburgon kívül olyan közreműködők igyekeznek még feltárni a festmény személyes, történelmi és művészettörténeti vonatkozásait, mint Pilar Silva művészettörténész, a Bosch-kiállítás kurátora, Nils Büttner, a Stuttgarti Képzőművészeti Egyetem professzora és a Víziók és rémálmok című, Bosch munkásságát feldolgozó könyv szerzője, Salman Rushdie és Orhan Pamuk írók, Renée Fleming operacsillag, William Christie világhírű karmester és csembalóművész, és még sokan mások.
Egyes felfogások szerint Bosch a megrázó büntetések kieszelésével megcsúfolta az aszketizmus híveit. Más felfogás szerint őszinte keresztényi szándék vezette, amikor elrettentésül bemutatta a bűnök következményeit. Szélesebb keretek közt értelmezve Bosch művészetében megjelenik a keresztény mítosz együttese: az ég – az istenség, a teremtés – a föld és a büntetés helye – az alvilág. A triptichon bal oldali tábláján Isten mellett Ádám és Éva van ábrázolva a Paradicsomban A Gyönyörök kertje című középső kép alsó részén az áttetsző burokba zárt emberpár Ádám és Éva [1] A Pokol című jobb oldali kép alsó részén Ádám és Éva Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Eperjessy László: Hieronymus Bosch. Ventus Libro Kiadó, London, 2005. Mohás Lívia: Vázlat az álomlátások műhelyéből. Archiválva 2010. március 12-i dátummal a Wayback Machine -ben Letöltés ideje: 2009. március 30. Urbach Zsuzsa, Dr. : A gyönyörök kertje. Letöltés ideje: 2009. március 30. Művészettörténet - 9. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. További információk [ szerkesztés] The Garden of Earthly Delights by Jheronimus Bosch - an online interactive adventure S. Nagy Katalin: A gyönyörök kertje
A zavarba ejtően részletgazdag festményt "virtuális tárlatvezetés" keretében, látványos közeli felvételekkel tárja a nézők elé, miközben neves művészettörténészek, filozófusok, írók, zenészek, művészek osztják meg gondolataikat a műről és titokzatos alkotójáról. A film a Pannonia Entertainment forgalmazásában, A művészet templomai című ismeretterjesztő mozifilm-sorozat következő részeként kerül bemutatásra.
A művészettörténet egyik legfontosabb alkotásának modern, mozgó verzióját látva nem is értjük, miért kellett erre a csodára egészen mostanáig várnunk. A XV. -XVI. század fordulóján alkotott Hieronymus Bosch évszázadokra elfeledett művészete még ma, ötszáz év távlatából is megosztja az embereket, összetett alakokkal teli festményei pedig máig zavarba ejtik még a művészettörténészeket is. Bosch gyönyörök kertje. Legismertebb műve, az 1500 körül befejezett, kétségkívül bizarr Gyönyörök kertje triptichon (hármas oltárkép, behajtható szárnyakkal – ide kattintva a teljes művet megnézheti) a Paradicsomot, a földi gyönyöröket és a Pokol kínjait ábrázolja, furcsa alakok és lények tucatjaival. A művész kulturális örökségéből idén a holland Breda egyik múzeumában, a MOTI-ban (Museum of the Image) New Delights címmel nyílt kiállítás, melynek apropóján a Studio Smack nevű kreatív ügynökség elkészítette az ikonikus festmény középső – a Gyönyörök kertje – táblájának modern, mozgó verzióját, amely szemernyivel sem lett közérthetőbb, mint a fél évezredes eredeti.
Ha szeretnél jegyet rendelni, válaszd ki a számodra megfelelő időpontot. július 28., Csütörtök