Miért szeretem az Erkel Ferenc Általános Iskolát? Gyerekek írták meg saját gondolataikkal, hogy mit jelent számukra Erkelesnek lenni. Kicsik és nagyobbak válogatásait itt lehet elovasni: "A barátok és a jó tanárok miatt szeretek az Erkelbe járni. " "Kedvesek a tanárok és a gyerekek is. " "Azért szerettem az Erkelt, mert nagyon jó voltak az órák, tanárok és a közösség. A tanárok sokat segíttetettek. Nagyon köszönök mindent! " "Nagyon jók a programok. Jókat szoktunk nevetni és a tanárainkat is megszerettük. " "Egy jó közösségben vagyok és van tábor" "Nagyon szeretem az Erkelt és hiányozni fog. Jó emlékeket szereztem. Segítő, kedves tanárok, jó osztályközösség, csodálatos kirándulások. " "A tanárok és a barátok miatt szeret ide járni. " "Lehet táborba menni. " "Itt okos leszek. " "Az Erkel egy fura közösség, de ha beleszoksz egy életre való élményeket szerezhetsz! " "Azért szeretek Erkeles lenni, mert nagyon jó a tanárok humora és persze van szigorúságuk. Tudom. hogy csak értünk teszik. Nagyon összetart az iskola közössége. "
Versenyeredmények: Tiszán innen-Dunán túl népdalverseny 2007-től budapesti forduló arany, kiemelt arany minősítés minden évben 2008, 2009, országos kiemelt arany, 2014, országos arany Társas ének verseny MZMSZ által szervezett (országos) 2005-től különböző kategóriákban legtöbbször arany, kiemelt arany " Játsszunk újra operát "országos verseny 2002. II. helyezés Kárpátmedencei Kodály műveltségi verseny 2007 I. helyezés (A műveltségi versenyek felkészítő tanára Gupcsó Gyöngyvér) Húsz éven keresztül szervezte az Iskola - iskolai, kerületi, budapesti, országos, majd határon túli résztvevőkkel – a Népzenei Fesztivált (alapító: Kővári Józsefné). Különleges koncertek: 2010 Erkel Ferenc emlékév - koncert az Eötvös 10-ben Résztvevők: az iskola volt és akkori növendékei, tanárai, Sólyom-Nagy Sándor Kossuth díjas operaénekes 2011. Liszt Ferenc emlékév – koncert és megemlékezés a Deák téri evangélikus templomban Elérhetőségek: cím: 1068 Bp. Felső erdősor u. 20. telefon: 3228 449 email: zenei vezetők: Gupcsó Gyöngyvér karnagy, tanár ( 30/9224-222); Szebellédi Valéria karnagy, tanár
Két informatika és két nyelvi szaktanterem, tornaterem, tornaszoba technika és kémia terem, fejlesztő szobák segítik a szakmai munkát. Több tanteremben digitális tábla áll rendelkezésünkre, tanulói laptopokat, tableteket, személyi számítógépeket is használnak diákjaink a tanórákon. Célunk, hogy a 21. század követelményeinek megfelelő tudás birtokában legyenek az iskolánkból kikerülő diákok. Ennek érdekében legfontosabb feladatunk a gyermekek tanulásának minőségi fejlesztése, figyelembe véve az életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket. Nemcsak tanítjuk, hanem neveljük is diákjainkat. A helyi tantervünk kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy az alapkészségek elsajátíttatása mellett a magyar nyelv és a matematika tantárgy oktatását megerősítsük, mint a középiskolai felvételi tantárgyait, így többlet óraszámot biztosítottunk e két tantárgy számára. Emellett heti 1-1 órában első osztálytól ismerkedhetnek tanulóink az angol vagy a német nyelv alapjaival, amit aztán negyediktől heti két, majd ötödiktől heti 3 órában tanulhatnak, választásuknak megfelelően.
A tanórák mellett különböző foglalkozásokon vehettek részt a tanulók, többek között: egészségügyi ismeretek, tánc, sakk, vöröskeresztes képzés, báb, matematika -, zenei-, technikai-, biológus-, sport -, fizika -, orosz - és rajz szakkör. A hatvanas évek után is egyre nőtt az iskola zsúfoltsága, ezért a környék lakóházaiból is kialakításra kerültek tantermek, például a Gerő-féle házból, Gesztesi-házból. 1967 -ben került kialakításra az első önálló napközis csoport az iskolában. Gödöllő iskoláiban 1970 -től kezdték meg a különböző tagozatos osztályok indítását, így a Leányiskola ének-zene tagozat kezdte meg működését, ezt követte a Városi Vegyeskar léthozása. Az 1975-76-os tanévben az iskolában 23 iskolai és nyolc napközis csoport volt, a 42 fős tantestület pedig kilenc épületben dolgozott, a szakkörök tovább bővültek. 1976 -ban indították a dolgozók esti iskoláját, melyre 143 fő iratkozott be. Jelentős változást hozott, hogy az 1979-80-as tanévben beszerelték az iskola épületébe a központi fűtést.
Korai olajképein felsejlenek a megpróbáltatások nyomai. Szűcs László felvidéki festőművész kiállítása Budapesten - Kárpátalja.ma. A megviselt arcok, zord házak, udvarok, utcarészletek és a továbbgondolásra késztető, Minden háború győztese című kép beszélnek erről az időszakról. Szűcs László festőművész 1935-ben született Zselízen. Tanulmányait a Pozsonyi Iparművészeti Középiskola reklámgrafika tagozatán, majd Brünnben, a Tanárképző Főiskola képzőművészeti szakán folytatta. Nyugdíjazásáig reklámtervezőként dolgozott Nyitrán és Léván - írták a tájékoztatóban.
A művész, aki ennek a pátriának a szülötte és szerves része, minden egyes ecsetvonásával belekódolja e szellemiséget a képekbe. " Csenger Tibor (Kép: Forrás Galéria) A megnyitó rendezvényen Fejes Norbert emlékeztetett, hogy pár nappal ezelőtt volt a 80. évfordulója annak a napnak, amikor az első bécsi döntés következtében visszatérhetett a magyar Szent Korona fennhatósága alá Kárpátalja déli része és az egész Felvidék. Ennek az állapotnak azonban tíz évig sem örülhettünk – szögezte le az osztályvezető, hozzátéve, hogy éppen ezért kötelességünk megóvni elődeinktől kapott örökségünket, a haza, a nemzet, a szülőföld szeretetét. Kép: Forrás Galéria Szülőföldjének vásznon való megörökítése Szűcs László esetében a megmaradás záloga – mondta dr. Bába Szilvia, aki szakmai méltatásában kifejtette, hogy a művész festésmódján érezhető a XX. század modern festészeti irányzatainak hatása az olykor absztrakt módon értelmezett házak és figurák ábrázolásában. Világos, derűs színei olyan optimizmust sugároznak, hogy a felvidéki táj megtartó erejének érzését keltik.
VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó sajtótájékoztatóján egy budapesti rendezvényhajón, 2022. Fotó: MTI/Máthé Zoltán