A Fertőrákos és Fertőmeggyes között épített Mithras-barlangban a római határőr katonák a perzsa Napisten számára emeltek oltárt. A rómaiak pannoniai uralmát az V. század elején a hunok döntötték meg. A nagy népvándorlás korában a legkülönbözőbb népek váltották egymást. A hunok uralmának megtörése után a gepidák, a longobárdok és az avarok éltek itt. A honfoglalás után Zoltán fejedelem besenyő törzseket telepített az északi partra. A Fertő tóra vonatkozólag főként királyi adománylevelekben találunk értékes adatokat. A legelső Imre király adománylevele (1199), amelyben Lőrinc grófnak adja Fertő melléki Pakha-jószágot, amely Balf és Fertőrákos között feküdt. A Fertő melléki lakosság ősi megfigyelések és hagyományok alapján azt tarja, hogy a tó vize 7 éves periódusokban erősebben megárad és leapad. 1926. tavaszán és nyarán olyan magas volt a vízállás, hogy a Fertő magyar részén nem vághatták le a nádat. 1869-ben a fertőrákosiak száraz lábbal keltek át a tavon a boldogasszonyi búcsúra. Ennek emlékére a Virágosmajori kápolna falára egy márványtábla került a következő felirattal: "A Boldogságos Szűz Mária tiszteletére, és annak emlékezetére, hogy a rákosi hívek a kiszáradt Fertő medrén át 1869. Fertő tó | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. október 3-án tartották Boldogasszonyba az első búcsújáratot. "
A Soprontól kilenc kilométerre fekvő Fertőrákost tekinthetjük a tó magyarországi központjának. Innen könnyen bejárhatjuk a tó környékét és könnyen elérhetjük az osztrák részt is. A Fertőrákos és Fertőmeggyes közötti kerékpárút mellett találjuk a Mithras-barlangot. A Mithras-szentélyek a II-IV században élték világkorukat, főleg a Római Birodalom nyugati tartományaiban. A szentélyek földalatti, barlangszerű kialakítása egyedi. Hasonló szentélyekből nagyon kevés maradt fent, ezért a fertőrákosi szentély az ország egyik legjelentősebb római kori emléke. További fotókért kattintson a képre! Jóval későbbi, de lassan történelmi emlék a barlang közelében található Páneurópai Piknik Emlékhely. Fertő-tó | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. A kerek húsz évvel ezelőtti esemény tiszteletére egy emlékparkot hoztak létre. Látható még itt egy korábbi határőr torony és az egykori államhatárt jelző táblákkal is találkozhatunk. Fertőrákos talán legismertebb látnivalója a Kőfejtő. A település északi részén, egy dombon találjuk a bányát, mely a sajátos bányászati technológia hatására érte el mai, nem mindennapi látványt nyújtó formáját.
Általános célkit ű zések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkit ű zése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és él ő helytípusok kedvez ő természetvédelmi helyzetének meg ő rzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvez ő természetvédelmi állapottal összhangban lév ő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Fert ő tó vízkészletének megtartása a tómederben és a talajvízben egyaránt. A Fertő tó földrajza | Fertő tó.hu. A határon átnyúló hatások optimalizálása a kedvez ő tlen környezetvédelmi, hidrológiai és turisztikai hatások csökkentésével, a természetvédelmi szempontból kedvez ő célkit ű zések közös megvalósításával. Specifikus célok: Kanalas réce (Anas clypeata), t ő kés réce (Anas platyrhynchos), kendermagos réce (Anas strepera), nagy lilik (Anser albifrons), vetési lúd (Anser fabalis), nagy kócsag (Egretta alba), vörös gém (Ardea purpurea), nyári lúd (Anser anser), cigányréce (Aythya nyroca), bölömbika (Botaurus stellaris), barna rétihéja (Circus aeruginosus), törpegém (Ixobrychus minutus), kékbegy (Luscinia svecica), kanalasgém (Platalea leucorodia).
A vízszint ingadozás és a sekély vízállás okozza az elnádasodást. A tónak nincsen élesen elhatárolt partja, mert mindenütt nádas szegélyezi. A nádöv a partok mentén helyenként 6 km széles. A nád Fertőboz és Hidegség környékén a legszélesebb, Podersdorf környékén pedig egyáltalán nincs, mert itt a homokos, kavicsos part mellett nem tud gyökeret verni. A nádasokon keresztül mesterséges csatornák vezetnek a nyílt víztükörhöz. Ezeken a csatornákon a halászok és a nádvágók közlekednek. A lapos fenekű ladikokat nem evezővel hajtják, mert a szűk csatornákban az nem férne el. Egy 2, 5-3 méter hosszú tolórúddal hajtják a ladikot. A nádat régen is felhasználták és napjainkban is hasznosítják, amely tetőfedésre és szigetelésre is alkalmas. Egykoron nádból készítették a házak tetejét, kerítést a telek köré, nádtutajt, nádkunyhót, nádvillát (ezzel ették a tésztát), nádkést (ezzel szelték a szalonnát), nádtollat használtak és a nád bugájából készült cimberesöprűvel takarítottak a ház körül. A lápi kutat lyukas nádszálból készítették.
A szívtelen várúrnő is a habokban lelte halálát. Csak néhány embernek sikerült a hegyekbe menekülni. A menekültek később visszatértek a hegyekből és letelepedtek a tó partján. Ők alapították Nezsidert. " (Neusiedel am See) - Mohl Adolf nyomán A fenti legenda magyarázza meg a tó német nevét (Neusiedlersee), amit az új telepesekről kapta. Az új telepesek a XIV. században Nyugat-Európából keletre vándorló, és itt letelepedő német ajkú szabad parasztok (hospesek) voltak. A Fertő-tó szerves része volt a Hanság, mint a tó ingoványos, zsámbékos, kis tavakkal tagolt lápvidéke. Mivel a Rábcán keresztül a terület összeköttetésben volt a Duna vízrendszerével is, ezért a dunai magas víz idején az árvíz a Hanságot is elöntötte. A vízszint ingadozás megnehezítette a letelepedést a vidéken, ezért először a római korban, majd az Árpád-korban csatornák létrehozásával próbálták a terület bizonyos részeit lecsapolni ill. a csatornák vizével a termőre fogott földeket öntözni és a halastavakat táplálni. A Hanság középkori csatornahálózata középkor végétől kezdve teljesen eltűnt és ismét a természet vette át az uralmat.
20. 000 évvel ezelőtt történt a jégkorszakban, a terület törésvonalak mentén történt süllyedésével. A tó vízszintjét a lehulló csapadék és párolgás befolyásolja leginkább, a tóba torkolló vízfolyások kevésbé. Átlagos vízszintje 120-150 cm között van. A tó keletkezésével kapcsolatban 1777-ből a nagyboldogasszonyi ferences kolostorban (ma: Frauenkirchen, Ausztia) fennmaradt egy forrás, amely a tó keletkezését az 1300. évre teszi, amikor a kialakuló tó 6 falvat is elöntött. A tó keletkezésének időpontjával kapcsolatban a forrás nem mérvadó, de fontos bizonyíték a tó természetes vízszint ingadozására. Érdekesség, hogy a latin nyelvű forrásban az elöntött falvaknak magyar neve van: Feketetó, Jakabfalva, Sárvölgye, Jókút, Kendervölgye és Fertő. A forrásban felbukkan a tó magyar neve is, ami mocsaras, sáros helyet jelent, és feltételezhetően az avar korból származik. A vízszint emelkedéséről a középkorban több legenda is született: Isten ujja című rege IV. Béla király idejében játszódik, egy a Fertő ingoványában rejtőző bevehetetlen vízi várban, ahol a gonosz várúr, jószívű felesége és jólelkű fiúk élt az udvartartással.
A cégautóadó mintája alapján - a személyi jövedelemadó rendszerén belül - cégtelefonadó bevezetését javasolja a kormány a pénzügyi tárgyú törvénymódosítások keretében. Lehetővé tennék azonban a telefonszámla áfájának száz százalékos levonását. A személyi jövedelemadót érintő további változás, hogy a számítógépek Sulinetes kedvezményét minden magánszemély számára elérhetővé tennék. Természetbeni juttatásnak minősíti a parlament előtt lévő javaslat a cégtelefon magáncélú használata kapcsán keletkező jövedelmet. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint a cégek csak adminisztrációs nehézségek árán tudják telefonhasználatból keletkező jövedelmet kimutatni, éppen ezért a cégtelefonok után - a cégautókhoz hasonló módon - az adó nem a munkavállalót, hanem a telefonhasználatot biztosító kifizetőt terheli majd. Az adó megfizetésére a telefon előfizetője köteles. Nem kell cégtelefonadót fizetni, ha magáncélú használat költségét a magánszemély megfizeti, ha az adott telefonnal kapcsolatos előfizetés egész hónapban szünetelt, vagy a telefonszolgáltatást oly módon korlátozták (pl.
Jogi esetek 2006/12. lapszám | netadmin | 2800 | Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb. ). A cégtelefon magáncélú használata A telefon, bátran állíthatjuk, az üzleti kommunikáció legfőbb eszköze. Biztosítja az azonnaliságot, és teret ad a tárgyalásra, anélkül, hogy a feleknek találkozniuk kellene. Egyetlen feltörekvő vetélytársa az Int... kellene. Egyetlen feltörekvő vetélytársa az Internet, de a világháló az írásbeliség és az üzenetváltás időigénye, illetve a személyes kontaktus hiánya miatt sohasem pótolhatja a telefont. Ezt az eszközt próbálja most megadóztatni a kormány, illetve használatának feltételezhető magáncélú részét. A személyi jövedelemadóról szóló (Szja) törvény 69. §-a (1) bekezdésének mb) alpontja és (12) bekezdése szerint 2006. szeptember 1-jétől természetbeni juttatásként adóköteles a cégtelefonok, munkahelyi telefonok magáncélú használata során magánszemély által megszerzett bevétel.
A magáncélú használat miatti számlaérték egyenlő a magáncélú hívások miatt számlázott forgalomarányos tételek és a figyelembe vett nem forgalomarányos kiadások magáncélú használatra jutó értékének együttes összegével. Olyan esetben, amikor csak alapdíj ellenében korlátlan hívás-lehetőséget biztosít a szolgáltató, magáncélú használat miatt forgalomarányos kiadás nem határozható meg, ezért a tételes elkülönítés alapján, annak választása esetén adókötelezettség sem keletkezik. Az 1. 3. pont szerinti tételes kigyűjtés az Art. bizonylatkezelésre, nyilvántartás-vezetésre vonatkozó szabályainak figyelembevételével történhet (Art. 44. §), azaz oly módon, hogy az adó alapjának megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. Ebből a szempontból nem elegendő, ha csupán belső szabályzatban rögzítik, hogy cégtelefonról nem kezdeményezhető magánhívás. Ugyanakkor megfelelő lehet minden olyan módszer, amely a kifizető terhére számlázott díjjal egybevetve ellenőrzés esetén csak akkor kérdőjelezhető meg, ha az adóhatóság bizonyítja a módszer alkalmatlanságát vagy tartalmának valótlanságát.
Részlet a válaszból Megjelent a Költségvetési Levelekben 2007. szeptember 4-én (84. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1795 […] tételes elkülönítésével lehet meghatározni. Ennek során a részletes telefonszámlából tételesen kell elkülöníteni a magán- és a hivatalos célú beszélgetések költségét és ezek arányát a beszélgetések összes költségén belül, majd ezen arány figyelembevételével meg kell határozni a nem forgalomarányos kiadás (pl. előfizetési díj) magáncélú használatra jutó részét is. Az így meghatározott kiadás(rész) számít a magánszemély adóköteles bevételének, amelyet - ha a magánszemély nem téríti meg a kifizető részére - 54 százalékos személyi jövedelemadó terhel. Abban az esetben, ha a kifizető nem készíti el az előzőekben említett tételes elkülönítést, akkor a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó számla értékének 20 százaléka számít adóköteles bevételnek, amely után a kifizetőnek - a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint - meg kell fizetnie az 54 százalékos személyi jövedelemadót és valamennyi ezzel kapcsolatos járulékot.