Szántó Piroska rajzaival. Tizenharmadik kiadás. Ezek a mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és - gyakran csak e tájakon értett - szavait. Egységesíteni, mindnyájunk számára azonnal érthetővé akartam tenni őket, úgy mégis, hogy a sajátosságukat megőrizzék. Hisz egy nemzet annál szervesebb, minél sokszerűbb; szellemileg annál gazdagabb és szabadabb, minél összetettebb, sőt tarkább; akár a festő a színeivel. S azután: ezekben a nem ma keletkezett mesékben csaknem teljességgel áll még a különös törvény: nyelvünk finomságainak megalkotói, legművészibb mesterei nem is oly rég népünk legelnyomottabb, "legkulturáltabb" rétegének milliói voltak, a szegényparasztok. E mesterfogásoknak csak töredékeit is megőrizni nemzeti kötelesség, akár a műemlékvédelem. Illyés gyula magyar népmesék 1. Illyés Gyula
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, volt egy szegény ember. Volt annak három fia. Egyszer a király kihirdette az egész országban, hogy annak adja a lányát, aki előtte olyat tud mondani, amit ő el nem hisz. Meghallja ezt a szegény ember legöregebb fia, akit Péternek hívtak, kapja, fogja, elmegy a királyhoz. Megmondja egy szolgának, hogy ő beszélni akar a királlyal. A király mindjárt gondolta, hogy mit akar a legény, de nem szólt senkinek, csak azt parancsolta, hogy eresszék be tüstént azt a legényt. Mert akkor már annyi királyfi meg isten tudja, micsoda nagy úr megfordult a király előtt, mint a csillag az égen, mint a fűszál a réten - s mind a királykisasszonyt akarta elvenni. De biz ott egy se tudott olyat mondani, amit a király el ne hitt volna. Illyés gyula magyar népmesék társasjáték. Bemegy hát Péter a királyhoz, köszön neki: - Jó napot adjon isten, király uram! - Adjon isten neked is, fiam! Mi járatban vagy? - Én bizony házasodni akarok, uram király! - Jól van, fiam, hát aztán mire vinnéd az asszonyt?
A kis gömböc 5 Kacor király 7 A kakas és a pipe 10 A kiskondás 12 Együgyű Misó 17 Az állatok nyelvén tudó juhász 23 Fábólfaragott Péter A diákot erővel királlyá teszik 3' Virág Péter 35 Ribikec. 43 Az együgyű csizmadia mint csodadoktor 49 Az égigérő fa 57 Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj 82 A repülő kastély 85 A táltos ökör 101 Ilók és Mihók 107 A róka és a farkas a lakodalomban 11 z A zöldszakállú király "5 Erős János 121 Aranyszóló pintyőke 128 A malacon nyert királylány 133 A legerősebb állat 140 Kis Kolozs meg nagy Kolozs 144 A muzsikáló ezüstkecske 153 A szegény lányról, aki arany virágot lépik 157 Tündér Ilona és Árgyélus 163 A loncsos medve 170 Jávorfából furulyácska 173 A huszár és a szolgáló 176 A bőgős fia meg az ördögök. 179 A farkas mulatni megy, azután szállni tanul 190 Csinosomdrága 195 A titkolódzó kisfiú és az ó kis kardja 204 A kígyókirály gyűrűje 214 A hiú király 224 Rózsa vitéz 226.
A kis gömböc 5 Kacor király 7 A kakas és a pipe 11 A kiskondás 13 Együgyű Misó 18 Az állatok nyelvén tudó juhász 24 Fábólfaragott Péter 27 A diákot erővel királlyá teszik 32. Virág Péter 36 Ribike 44 Az együgyű csizmadia mint csodadoktor 50 Az égigérő fa 57 Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj 83 A repülő kastély 87 A táltos ökör 103 Ilók és Mihók 109 A róka és a farkas a lakodalomban 114 A zöldszakállú király 117.
Olyan sikeres volt Debály szerzeménye, hogy 1846-ban megkérték, írná meg Paraguay himnuszát is. Megírta. A képzeletemben az él, hogy Uruguay futballválogatottja Paraguay válogatottjával játszik, és felhangoznak a magyar ember komponálta himnuszok. Debali portéja és az uruguayi himnusz partitúrájának részlete Fotó: A világ leghosszabb himnuszának zenéje egy bizonyos Francisco José Debali nevéhez fűződik, de számunkra sokkal érdekesebb a történet, ha a komponistát eredeti nevén, Debály Ferenc Józsefként emlegetjük. Az 1791-ben, Olténia (a mai Románia délnyugati részén található történelmi tájegység) területén született Debály a zenével apja révén ismerkedett meg, aki magánál Haydnnál tanult, majd az osztrák hadseregben szolgált, mint katonazenész. Fia is követte példáját, Piemontban szolgált 1820-ig, majd leszerelése után Lipcsében és Bécsben folytatta tanulmányait. Ezután döntött úgy, hogy külföldön csinál karriert, először a szárd hadsereg zenekarának karmestere lett, itt ismerkedett meg feleségével, Magdalena Bagnascóval is.
Gregor józsef my way Kult: Ma felhangzik a focivébén egy magyar himnusza | Uruguay himnusza – Wikipédia Index - Tudomány - Magyar szerezte a világ leghosszabb himnuszának zenéjét Debály Ferenc József – Wikipédia Sajnos, a zeneszerzőt nem Erkel Ferencnek hívják, mert akkor a magyar válogatottért szurkolhatnánk, hanem Debály Ferenc Józsefnek, aki az uruguayi himnusz zenéjét jegyzi. Van-e ennél nagyobb sportesemény a világon? Egyesek szerint az olimpia az, mások állítják, a labdarúgó világbajnokság a csúcs. Most, közvetlenül a döntő után, annak hatása alatt, utóbbiakkal értünk egyet. Ezen az oldalon felidézheti a pillanatokat, amelyek ezt igazolják. Debály – bár erről ellentmondó információk vannak – valószínűleg valahol a magyar főváros mellett született 1791-ben katonazenész családban (apja Joseph Haydn tanítványa volt). Már 14 éves korától az osztrák hadsereg muzsikusa volt, s játszott a Hofburgban is mint oboista. Később zenélt Lipcsében, Bécsben, majd Genovában is. Házasságot is Genovában kötött Madalena Magnascóval, akivel együtt vágott neki az Új Világnak, 47 éves korában.
Vajon Debály Ferenc magyar létére mit érzett, amikor Uruguay himnuszát szerezte? Alighanem a szabadság lelkesítette. A közös vágy élt benne. Nincs szabadság, amelyet ne kellene megszolgálni – gondolhatta. A költő szövegében ez áll: "Keletiek, a haza vagy a sír! / Szabadság vagy dicsőséggel meghalni! / Erre tesz fogadalmat lelkünk, / Melyet hősiesen teljesítünk! (…) Zsarnokok reszkessetek! " A himnusz büszkeség, főhajtás, összetartozás, tetterő, az egység szimbolizálása, ima. A himnusz történelem. Kéz a kézben jár a zászlóval. Nincs semmilyen kritériumrendszere. Abból lesz szimbólum, lassú vagy gyors ritmusban, amit egy ország elfogad és magáénak érez. Az 1840-es évektől kezdtek el az országok himnuszokat választani. A legrégebbi művek európaiak és dél-amerikaiak. Így telepedtek meg Debályék Uruguayban a küszöbön álló polgárháború ellenére, sőt, mikor Juan Manuel de Rosas diktátor argentin csapatai újra megtámadták az országot, Debály önként jelentkezett új hazájának védelmére. A Fructuoso Rivera elnök tábori zenekarának karmesterévé kinevezett magyar azonban nemcsak dirigálással foglalkozott, hanem folyamatosan komponálta újabbnál újabb szerzeményeit, és a Cagancha melletti győzelmes csata hatása alatt írt Himno a Cagancha című műve által hamarosan általános hírnévre tett szert.
Garibaldi egyébként később, Olaszországba visszatérve, ahol az egységes Itáliáért indított harcot, egy másik magyarral is életre szóló barátságot kötött, méghozzá Türr Istvánnal, akit vezérkari főnökének nevezett ki (Türr idősebb korában a Korinthoszi hajózási csatorna megalkotásában szerzett elévülhetetlen szerepet). Kevesen tudják, de a magyar szabadságharc leverése után az emigrációba kényszerült magyar vezetők hosszan tárgyaltak Garibaldival arról, hogy csapataival megpróbálkozik egy újabb szabadságharccal, de végül ebből nem lett semmi. De visszatérve Debály Ferenc Józsefhez, akit ekkortájt már csak Francisco José Debali néven tiszteltek. Az Uruguay-i Himnusz megírása után újabb felkérést kapott, így 1845-ben megírta Paraguay legfontosabb dalának zenéjét is. Ha a két ország labdarúgó-válogatottja egymás ellen játszik, különösen büszkén feszíthetnénk a lelátón a meccs előtt szokásos Himnuszoknál. Debály Ferenc József végül – bár ezt tervezte – sosem költözött a családjával Brazíliába, hanem Uruguay megbecsült polgára lett.