De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék – No halld meg Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd. Emléke sír a lanton még – No halld meg Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! – S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. – S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. – Ha, ha! mi zúg? Walesi bárdok vers la page. … mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma… De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát.
Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? S a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt' Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt? Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja Velsz: Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz. S a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, Sire! Arany János: A walesi bárdok. Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir. Edward király, angol király Léptet fakó lován: Körötte csend amerre ment, És néma tartomány. Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt; Montgomery, a vár ura, Vendégli a királyt. Vadat és halat, s mi jó falat Szem-szájnak ingere, Sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh; S mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem; S mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren. Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt? Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd? Vadat és halat, s mi az ég alatt Szem-szájnak kellemes, Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes.
Emléke sír a lanton még – Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! – S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. – S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. – Ha, ha! mi zúg? … mi éji dal London utcáin ez? Így adja elő a Kaláka A walesi bárdok verset. Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma… De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát.
Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd? Hol van, ki zengje tetteim - Elő egy velszi bárd! Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak; Orcáikon, mint félelem, Sápadt el a harag. Szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. - Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik. Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg; S fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap. "Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll, Vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király! Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt, Hogy sirva tallóz aki él: Király, te tetted ezt! " Máglyára! el! igen kemény - Parancsol Eduárd - Ha! lágyabb ének kell nekünk; S belép egy ifju bárd. "Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé; Szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé. Arany János: A walesi bárdok (Előadja: Koncz Zsuzsa). Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!... " S int a király. S elérte még A máglyára menőt. De vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik; Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik: "Elhullt csatában a derék - No halld meg Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd.
Emléke sír a lanton még - No halld meg Eduárd: Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd. " Meglátom én! - S parancsot ád Király rettenetest: Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest! Szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova. Montgomeryben így esett A híres lakoma. - S Edward király, angol király Vágtat fakó lován; Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány. Ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd: De egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. - Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez? Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz! Áll néma csend; légy szárnya bent, Se künn, nem hallatik: "Fejére szól, ki szót emel! Walesi bárdok vers la. Király nem alhatik. " Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona: Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma... De túl zenén, túl síp-dobon, Riadó kürtön át: Ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát. 1857. június
Bede-Fazekas Csaba operaénekes, színész 1933-ban, Sellyén született, polgári családban. Eredetileg mezőgazdasági pályára készült, ilyen szakirányú tanulmányokat is folytatott, de végül nem ezen a területen helyezkedett el. 1961-ben sikeresen elvégezte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének szakát. Tanulóévei alatt az Operaházban statisztált, később Ascher Oszkárnál tanult színészetet. A konzervatórium elvégzése után pár évvel az Állami Déryné Színházhoz került. Bede-Fazekas Csaba - Wikiwand. Az itt töltött öt év alatt olyan szerepeket játszhatott el, mint Bagó a János vitézben, Archibald a Bál a Savoyban vagy Mercy Gróf a Cigánybáróban. 1968-ban átszerződött Győrbe, a Kisfaludy Színházhoz. Játszott többek között a Mayában, az Úri muriban, A Mesél a bécsi erdőben, a Zorbában, de mivel a színháznak nem volt operatagozata, az 1974/75-ös évadot már a debreceni Csokonai Színházban kezdte meg. Itt kapta meg első igazi operaszerepét, II. Endrét Erkel Ferenc Bánk bánjában. A debreceni kitérő nem volt tartós, egy év után visszatért Győrbe, ahol a mai napig is magánénekesként működik.
Bede-Fazekas Csaba Életrajzi adatok Született 1933. december 25. (88 éves) Sellye Származás magyar Gyermekei Bede-Fazekas Szabolcs Bede-Fazekas Annamária Pályafutása Aktív évek 1963 – Díjai Kossuth-díj 2015 Kiváló művész 2011 Érdemes művész 1989 A Wikimédia Commons tartalmaz Bede-Fazekas Csaba témájú médiaállományokat. Bede-Fazekas Csaba ( Sellye, 1933. december 25. –) Kossuth-díjas magyar operaénekes ( bariton), színész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Életpályája Középiskolai tanulmányait a budapesti Mezőgazdasági Szakközépiskolában végezte. Zenekonzervatóriumot végzett, majd Ascher Oszkárnál színészetet tanult 1963 és 1965 között. 1963-ban az Állami Déryné Színházhoz szerződött. 1968-tól 1974-ig a győri Kisfaludy Színház tagja volt. Egy évadot játszott a debreceni Csokonai Színházban, 1975-ben pedig a győri színház magánénekese lett. Bede-fazekas csaba. Vendégművészként fellépett a Magyar Állami Operaházban, a Miskolci Nemzeti Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon.
Harangozó Gyula (2006) Havas Ferenc (2003) Juronics Tamás (2015) Keveházi Gábor (2004) Kiss János (2007) Kun Zsuzsa (2005) Lőcsei Jenő (2009) Markó Iván (2005) Medveczky Ilona (2020) Metzger Márta (2015) Mihályi Gábor (2022) Novák Ferenc (2010) Oláh Zoltán (2020) Orosz Adél (1999) Pártay Lilla (2009) Pongor Ildikó (2006) Popova Aleszja (2013) Román Sándor (2008) Seregi László (1999) Szakály György (2003) Uhrik Dóra (2010) Volf Katalin (2008) Zsuráfszky Zoltán (2021) Nem került kiadásra: 2000, 2001, 2002, 2011, 2012, 2014, 2016, 2017, 2018, 2019
rály Ottó Friedrich Schiller: Don márki Jacobi Viktor: Leányvásár.... Harrison Verdi: bucco Kálmán Imre: Csárdáskirálynőrekes Ferkó Brandon Thomas: Charley né Francis Topplebee Verdi. Traviármont György Ábrahám Pál: Viktó Webster, nagykövet Puccini: Tosca.... Báró Carpia, rendőrfőnök Móricz Zsigmond – Kocsák Tibor: Légy jó mindhalálig.... Pósalaki Verdi: Álarcosbá Yeston: Grand Otternschlag ezredes Puccini: Gianni Schicchi Stein–Bock: Hegedűs a háztető Puccini: A kö, a bárka gazdája Anthony Marriott–Alistair Foot: Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk! Bede-Fazekas Csaba: “Nem a torkomból énekelek, hanem a szívemből”. Bromhead, bankigazgató Puccini: Pillangóless Stendhal: Vörös és la Mole márki Nino Rota: A florentin apertuis Dale Wasserman: La Mancha Quijote Loewe–Lerner: My Fair Lady.... Pickering ezredes Georges Bizet: camillo, bikaviador Verdi: Trubadú gróf Lehár Ferenc: A víg özvegy.... Zéta Mirkó Johann Strauss: A Denevé Kálmán Imre: A cigányprímás.... 36. Rácz Pali, a cigányprímás Pietro Mascagni: Parasztbecsü Leoncavallo: Bajazzó, a bamba Lehár Ferenc: A mosoly orszá Puccini: Bohémé Ránki György: Holdbéli csótéz László Rossini: A sevillai borbé Ránki György: Végelszámolá Bártfai Dénes Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival.... Tóth Mihály Kodály Zoltán: Háry János.... Háry János Kacsóh Pongrác: János vitégó Verdi: Rigoletto.... Rigoletto Erkel Ferenc: Bánk bá Debreceni Csokonai Színház Erkel Ferenc: Bánk bán - II.
Úgy érzem, hogy az életpályám teljes volt, minden műfajból megkaptam a lehetőségeket, tehát meg vagyok elégedve. Bede Fazekas Csaba könyvei - lira.hu online könyváruház. Pillanatnyilag az a hozzáállásom, hogy amíg a színházamnak szüksége van rám, és amíg az erőmből telik, addig dolgozom". Mint mondta, jelenleg a március 28-i A varázsfuvola premierjére készülnek, ahol az Öreg papot alakítja, emellett két futó darabban, A revizorban és Egressy Zoltán Június című darabjában játszik a Győri Nemzeti Színházban. Forrás: MTI A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.
Magánénekes, bariton. 1961-ben végezte el a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola énekszakát, majd Ascher Oszkár színész-tanfolyamára járt. 1963-tól 1968-ig az Állami Déryné Színház, 1968-tól 1974-ig a győri Kisfaludy Színház magánénekese volt. Egy évig Debrecenben, majd 1976 óta folyamatosan a Kisfaludi Színház tagja. Az elmúlt évtizedekben a győri teátrum csaknem valamennyi opera-produkciójában részt vett, de játszik operett, musical és prózai szerepeket is. A Magyar állami Operaházban 1986-ban debütált a Bohémélet Marcelljaként. Végzettség: Mezőgazdasági Szakközépiskola, Budapest Budapesti Zenekonzervatórium Díjak, kitüntetések: 1985. Várady-díj 1989. Megyei Művészeti-díj, Érdemes Művész 1990. Szent László-díj 1992. Győr Kultúrájáért 1995. Szent István-díj 1998. Győri Nemzeti Színház Örökös tagja 2002. Győr város Díszpolgára, Dömötör-díj Szeged 2004. Kormos István-díj 2007. Győr Művészetéért díj 2009. Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje 2011. Magyar Köztársaság Kiváló Művésze 2013.
Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994.