A legújabb kutatások a halál előtti és a halál utáni sérülések megkülönböztetésére szolgáló jobb technikákra összpontosítottak a sérült szövetek elemzésével. A halál előtti sérülések gyulladásra utaló jeleket mutatnak, míg a halál utáni sérülések nem. Kínai tudósok megállapították, hogy a halál előtti sérülésekből származó szövetek egy, a gyulladásban szerepet játszó vegyi anyagot, a leukotrién B4-et (LTB4) tartalmazzák. Halál Előtti Állapotjavulás. A postmortem sérülésekben nem találtak LTB4-et. Ez segíthet a patológusnak a sérülések pontosabb osztályozásában. lásd még: Vér; Testnyomok; Patológia; Sebvizsgálat.
A halál előtti sérülések azok a sérülések, amelyeket a test a halál beállta előtt kapott. Ezek hozzájárulhatnak a halálhoz, vagy akár annak okozói is lehetnek. Másrészt előfordulhat, hogy évekkel ezelőtt keletkeztek. A boncolás során a patológus megállapítja a halál előtti sérülések korát, valamint megkülönbözteti őket a halál utáni sérülésektől – vagyis a halál után bekövetkezett sérülésektől. A halál utáni sérülések különböző forrásokból származhatnak, mint például a holttest szándékos megcsonkítása egy gyilkos által egy emberölést követően, vadállatok általi ragadozás, vagy gondatlan kezelés a hullaházban. A halál utáni sérülések zavart okozhatnak a halál módját és okát illetően. A halál előtti és a halál utáni sérülések közötti egyik fő különbség a vérzés jeleinek jelenléte. Amíg a személy még él, a vér kering, és minden sérülés, például vágás vagy szúrás vérzik. A halál után a test általában nem vérzik. A halál előtti, utolsó, "ajándék" nap - ti is láttatok,.... Vannak azonban kivételek. Például, amikor egy személy megfullad, a teste általában arccal lefelé úszik, és ez azt eredményezi, hogy a fejében elapad a vér.
A gimbal elfordításakor a telefon finoman követi az elfordulást, fel/le döntést viszont tökéletesen kiegyensúlyozza. Alapesetben a gimbal vízszintesen előre néz, a markolat forgatására jobbra vagy balra panorámát, a fel/le döntést viszont stabilizálja, azaz marad az egy magasságba tekintés. Teljes pásztázó (panoráma és billenő) üzemmódot is bekapcsolhatunk, ezt az elülső kar/gomb megnyomásával indíthatjuk. Ilyenkor a gimbal fel/le döntését is lassan követi a telefon, így felfelé vagy lefelé is irányíthatjuk a felvételt (ezt megtehetnénk a joystickkal is, de sokkal finomabb mozgás érhető el, ha ehhez a gimbal saját finoman vezérelt mozgását használjuk). Az elülső kar/gomb benyomására és nyomva tartására pedig a célra tartás (rögzítés) funkció kapcsol be, amelynek során sem a fel/le döntést, sem a jobbra/balra forgatást nem követi le a gimbal, mindig ugyanarra fog nézni a telefonunk.
Mielőtt a halálraítéltet átviszik a vesztőhelyre, alaposán megmotozzák, hiszen ez az utolsó esélye a szabadulásra, és ekkor lát utoljára napfényt is. Az elítélt, utolsó heteiben leadhatja az "utolsó vacsorájának" kívánságát, amit aztán a vesztőhelyen el is készítenek neki. Mikor megérkeznek arra a helyre ahol az elítélt utolsó óráit tölti, bezárják a cellájába és csak akkor nyitják ki újra, mikor a kivégzés esedékessé válik. Innen már csak egy emberrel beszélhet, a káplánossal, akinek az a dolga, hogy vigaszt nyújtson és felkészítse lelkileg a halálra. A kivégzés napjának reggelén, az erre szolgáló eszközöket ki szokták próbálni, hogy minden probléma mentesen menjen az elítélt kivégzésekkor. Számos kivégzőeszközt ismerhetünk. Akasztás Az egyik legismertebb kivégzési módszer. Az elítélt felakasztása nyakánál fogva történi. Mivel a nyak nem bírja el a test súlyát, így percek alatt a halálhoz vezet. Villamosszék A halálraítéltet egy speciális székbe helyezik és leszíjazzák, arcára pedig maszkot helyeznek (ezzel próbálják megakadályozni, hogy áramütés során a szemek kiugorjanak a szemüregekből).
Az a kérdés vetődött fel, hogy sérti-e a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot az a hatósági és kúriai döntés, amely úgy értelmezi az alapul szolgáló adójogszabályokat, hogy az azokban rögzített határozathozatali (60 napos), illetve meghosszabbított (+30 napos) határozathozatali határidő néhány nappal való túllépése önmagában nem zárja ki az adóbírság kiszabását. Az Alkotmánybíróság először áttekintette a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogról szóló általános és adóigazgatási ügyekben folytatott speciális gyakorlatát. Lejárt az ügyintézési határidő, ugrik a bírság?. Ennek értelmében az alapjogi jogvédelem kiterjed a hatóságok részrehajlás nélküli, tisztességes módon és észszerű határidőn belüli ügyintézésére, a hatósági aktusok törvényben meghatározott indokolására [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés], valamint a közigazgatási jogkörben okozott kár törvényben meghatározottak szerinti megtérítésére [Alaptörvény XXIV. cikk (2) bekezdés]. Ezeken túl a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog tartalmaként az Alkotmánybíróság számos olyan részjogosítványra mutatott rá gyakorlatában, amelyek az ügyfelet helyezik középpontba, és amelyek érvényesítése a vizsgálati típusú hatósági eljárás alaki és anyagi hatékonyságát (gyorsaságát, szakszerűségét, törvényességét), összességében jognak alárendeltségét hivatottak szolgálni.
Egyedi ügytípusokra vonatkozóan azonban külön szabályok voltak és vannak érvényben. A hulladékgazdálkodási bírság esetében például nem telhet el egy évnél több a hatóság jogsértésről való tudomásszerzése és ezzel kapcsolatban a bírság kiszabása között. Ugyanez az időszak a szerencsejáték-bírság esetében még rövidebb, hat hónap. Építési ügyekben pedig a végső határidő szabályozott. Így nem szabható ki építésügyi bírság az építés befejezésétől, az építmény használatbavételétől számított tíz év után. A bírság szempontjából fontos kérdés tehát, hogy mi történik, ha az eljáró hatóság túllépi a saját eljárása hosszára vonatkozó határidőt. Ebben a kérdésben nagyon fontos mérföldkő volt az Alkotmánybíróság 2017. évben hozott két határozata. Ezekben a testület kimondta, hogy a hatósági eljárás méltányosságának, illetve tisztességességének alapvető feltétele az eljárására irányadó jogszabályi határidők betartása. Ez azokra az esetekre különösen igaz, amikor az ügyféllel szemben szankciót állapítanak meg.