Talált weboldalak ebben a kategóriában: Magyar városok > Baranya megye városai > 7 weboldal. Kategória leírása: Baranya megyei városok bemutatása. Önkormányzati portálok hasznos információkkal. Pécsvárad A Zengőt körülölelő falvak mindegyikének története a honfoglaló ősökig vezethető vissza. A vidék központja már a X. században a Zengő lábánál fekvő Pécsvárad volt. Villány Villány ősidők óta lakott település. Először a kelták, majd a rómaiak és a rácok lakták e vidéket. Komló A fiatal város történelmi gyökerei messzire nyúlnak vissza, hiszen a II. századból származó római kori leletek kerültek napvilágra a város építése során. Sellye Sellye az Ormánságnak nevezett természeti értékekben és néphagyományaiban egyedülállóan gazdag tájegységnek a legnagyobb lélekszámú települése.... Kozármisleny A község története, önkormányzata, intézményei. Dokumentumtár, fotó- és videótár, e-önkormányzat. Bóly Bóly az egykori dél-baranyai sváb falvak egyik gyöngyszeme, a település 1997-ben kapta meg a városi rangot.
Linkek a témában: Hirdetés Kisjakabfalva Kisjakabfalvai bor és szállás (villányi borvidék) Meghatározás A magyarországi településekről készült honlapok gyűjtéménye. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Baranya megye Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Az emléktáblát Nagy Csaba, a Baranya megyei közgyűlés elnöke és dr. Debreczeni László, a pécsi 56-os ifjúság egyik vezéralakja avatja fel. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
A "Baranya és Pécs Európa Gasztronómiai Régiója 2026" címmel a megye és a város közösségei reflektorfénybe állíthatják Európa és a világ számára a helyi gasztronómiai különlegességeket, kulturális, nemzetiségi és örökségi értékeinket, a tudomány és oktatás eredményeit, kulturális és sporteseményeinket és természeti szépségeinket. A "Baranya falatról falatra" című kezdeményezés tízéves időszakot átölelő gasztro-turisztikai és kulturális program és vele párhuzamosan egy fejlesztési stratégia. Célja Baranya megye és Pécs város turizmusának minőségi és mennyiségi fejlesztése. A program a nemzetiségi gasztronómia, a kultúra és kulturális örökség, a helyi termékek és természeti értékek egymást erősítő hatásaira épül. A Gasztronómia, Kultúra, Művészetek és Turizmus Nemzetközi Intézete (IGCAT BARCELONA) célja a helyi közösségek erősítése, különös hangsúlyt fektetve a helyi gasztronómia, kultúra, művészetek és a fenntartható turizmus védelmének és népszerűsítésének fontosságára. A Gasztronómiai Régió Cím célja, hogy hozzájáruljon az adott régiókban az életminőség javításához.
Erről szól pontosan a Zöld Város kialakítása projekt A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program "Zöld város kialakítása" című pályázatának célja a városi területek környezettudatos megújítása. Az intézkedés elsősorban olyan infrastruktúra-fejlesztéseket támogat, amelyek javítják a települések általános környezeti állapotát, segítik a település fenntartható fejlődési pályára állítását. A fejlesztések megvalósítása során tekintettel kell lenni a városi közterületek környezettudatos, család- és klímabarát megújítására. A projektek megvalósítása során a beruházások mellett kötelező létrehozni úgynevezett soft elemeket is, amelyek hozzáadott értéke emeli a beruházás jelentőségét, hozzájárul annak komplexitásához. Ilyen soft elemnek tekinthető a környezettudatosság erősítése a lakosság körében, mint például: – környezettudatosságot erősítő oktatás, szemléletformálási kampányok, akciók, ezen belül energiatudatosságra nevelő, szemléletformáló, felvilágosító programok; – a zöld város kialakításához kapcsolódó helyi társadalmi akciók megvalósítása, közösségi munka szervezése.
Története, ahogy ezt a földből előkerült régészeti emlékek bizonyítják, a késői kőkorba (neolit) nyúlik vissza. Ez azt jelenti, hogy Kr. e. több mint 3000 évvel városunk területén már pattintotta és csiszolta szerszámait az ember. Siklós város Siklós város linkjei, programjai.... Sikló...
Keresés Súgó Lorem Ipsum Bejelentkezés Regisztráció Felhasználási feltételek Tudásbázis Természettudományok Földrajz Tananyag választó: Interaktív földrajzi vaktérképgyűjtemény Emelt szint Magyarország Zala, Somogy, Baranya és Tolna megye - Áttekintő Eszköztár: Bács-Kiskun, Csongrád, Békés megye - Áttekintő Délkelet-Magyarország ipara - Gyakorló Hírmagazin Pedagógia Hírek eTwinning Tudomány Életmód Magyar nyelv és irodalom Matematika Társadalomtudományok Művészetek Sulinet Súgó Sulinet alapok Mondd el a véleményed! Impresszum Médiaajánlat Oktatási Hivatal Felvi Diplomán túl Tankönyvtár EISZ KIR 21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3. 1. 1-08/1-2008-0002)
Közel 550 millió forintnyi adófizetői pénzt visznek el havonta a parlamenti pártok. A legtöbbet a kormánypártok kapják, amelyeket az ellenzéki összefogás frakciói, majd a Mi Hazánk követnek. A legtöbbet a kormánypártok kapják, amelyeket az ellenzéki összefogás frakciói, majd a Mi Hazánk követ. Így fog kinézni az ellenzéki rész Az ellenzéki összefogás 57 képviselővel képviselteti magát az Országgyűlésben. A Demokratikus Koalíció 15, a Momentum 11, a Jobbik és az MSZP 10-10, a Párbeszéd 6, az LMP pedig 5 helyet visz el. (Az LMP négy képviselőt juttatott a parlamentbe, a DK adott át neki egy helyet, hogy frakciót alakíthasson, amihez öt képviselő szükséges. ) Fotó: Illyés Tibor Minden képviselőcsoport számíthat különféle juttatásokra, így a bérkeret mellett például működési és ellátási keretre is – írja a Magyar Nemzet. A parlamenti pártok 1996-ban | Tények Könyve | Kézikönyvtár. A Mediaworks Hírcentrumának információi szerint az ellenzéki összefogás párjai közül a DK juttatásai rúgnak a legtöbbre, havi 57 millió forintra, míg LMP is havi 31 millióra tarthat igényt.
A parlamenti pártok 1996-ban Pozícióharcokkal és öndefiníciós vitákkal zárták és kezdték az 1996-os évet a parlamenti jobbközép pártok. Januárban és februárban több héten át zajlott a nyilatkozatháború Giczy Györgynek, a KDNP elnökének a frakcióvezetői tisztért folytatott küzdelme és az MDF-ben esedékes elnökválasztás kapcsán. A jobbközép pártok "nemzeti" és "liberális" táborra szakadtak. Utóbbi kifejezést mint a lejáratásra legalkalmasabb jelzőt használta a Giczy György vezette kereszténydemokrata és a Lezsák Sándor irányította demokrata fórumos csoport. A velük szemben álló felek a KDNP-ben Isépy Tamás és Latorcai János, illetve az MDF-ben Szabó Iván. Bár a törésvonal mindkét pártban az 1990 és 1994 közötti kormányzati pozíciót viseltek (a "liberálisok") és a kabinetből kimaradtak (a "nemzetiek") között húzódott, az Antall-kormány két meghatározó alakja, Füzessy Tibor és Boross Péter a "nemzeti" tábort választotta. Magyar parlamenti pártok magyarországon. Az MDF 10. országos gyűlése március 2-án Lezsák Sándort választotta a párt elnökévé.
Hogy a stabilizációval kapcsolatos kérdéseket is megválaszolták, azt mutatja a "technokraták", Puch László, Keller László pozícióinak megerősödése és Burány Sándor frakcióvezető-helyettessé választása. Mindezek után már nem volt kétséges, hogy a márciusi V. kongresszus Horn Gyula pártelnök megerősödését hozza. Vitányi Ivánt, a szocialisták legjobb szónokát a miniszterelnökhöz hiperlojális Baja Ferenc váltotta fel az országos választmány élén, a januárban még pártelnökjelöltként emlegetett Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök lett, háttérbe szorult viszont Csintalan Sándor és a korábbi "főpénztárnok", Máté László. A párton belüli véleménykülönbségek a márciusi egységes fellépés után a frakció és a kormány közötti ellentétekben mutatkoztak meg. Parlament- a Párbeszéd sukár kvótapolitikusának még a kérdést sem sikerült helyesen benyújtania - Magyar Jelen. A csatározásból egyszer a kormány, máskor pedig a képviselőcsoport került ki győztesen. A legnagyobb meglepetést kétségtelenül az alkotmánykoncepcióhoz benyújtott módosító csomag leszavazása jelentette, melyben aktív szerepet vállaltak miniszteri rangú szocialista politikusok is.
Mindezek ellenére a KDNP egy párt maradt. A "liberálisok" Giczyék szabálytalanságai miatt bírósághoz fordultak a decemberi elnökválasztó országos választmány döntéseinek felfüggesztését kérve. Sokáig úgy tűnt, a jobbközép ellenzéki pártok belső konfliktusait egyetlen parlamenti erő sem képes kihasználni. A konzervatív szavazók nem találtak megfelelőnek tartott politikai pártot, a felmérések a bizonytalan választók számának növekedését mutatták. Parlamenti pártok | Tények Könyve | Kézikönyvtár. (Az FKGP tábora a közvélemény-kutatók szerint főként az MSZP-től elhódított választókkal növekedett. Év végén a szocialistákkal azonos, 18 százaléknyi voksra számíthattak. ) A Tocsik-botrány kellett ahhoz, hogy a koalíciót elutasítók rátaláljanak a Fideszre, melynek 1996 őszétől látványosan növekedett népszerűsége. A Medián felmérései szerint 1996 decemberére a biztos szavazók körében 12 százalékos támogatottsággal bíró párt nagyobb megrázkódtatás nélkül "vette" az elmúlt évet, bár 1996-ban sem sikerült létrehozniuk a Polgári Szövetséget. Úgy tűnik, a fiatal demokraták tanultak az 1994-es választási kudarcból, és a parlamentben mérsékelt hangnemet ütöttek meg.
A MlÉP-től nem sikerült megkapnunk az utolsó (1998. decemberi) alapszabálymódosító Országos Gyűlés változtatásait is tartalmazó szöveget. Mivel azonban akkor a párt statútumát mindössze egy ponton egészítették ki, és a vonatkozó szövegrészt a Magyar Fórum szó szerint publikálta, ezért e párt esetében az 1997 szeptemberében elfogadott alapszabályt közöljük, az 1998-as kiegészítést pedig a Magyar Fórum-ból idézzük. Magyar parlamenti bartok 3. 3 Az 1998-as választásokon a parlamentből kikerült KDNP alapszabályainak részletes elemzését pedig 1998 májusával lezárjuk. A dokumentumok közé a pártnak az 1995. január 28-án elfogadott, "klasszikus" alapszabályát vettük fel, amelyet még nem érintettek a később elmérgesedett belső vitákat tükröző módosítások. A KDNP 1998. szeptemberi - a jelenleg is folyó bírósági ügyek miatt amúgyis kétes legitimitású - statútumának egyes rendelkezéseit csak nagy vonalakban, az 1998 utáni szervezeti fejlődés érzékeltetésére vonjuk be esetenként vizsgálódásunkba. Ezek a dokumentumok - véleményünk szerint - a pártok többségében már egy viszonylag letisztult pártstruktúrát tükröznek, amely a közeljövőben már nem fog olyan gyakori és gyökeres változásokon keresztül menni, mint amelyek a 80-as évek végi pártalapításokat közvetlenül követő időszakot jellemezték.
Ugyanezt egyébként magában a beadott dokumentumban is megismételte. Szerényen persze, de meg kell emlékezni arról is, hogy a "nehéz sorsút" külön kell írni, de ez már tényleg csak amolyan fehér, felsőbbrendű urizálás a részünkről. A korrektség kedvéért érdemes hozzátenni: már az is nagy dolog, hogy egyátalán Berki felvette a munkát és felszólalási jogával élni kíván, hiszen a baloldalon néhány héttel ezelőtt még abban sem voltak biztosak, hogy be akarnak-e menni dolgozni, vagy sem. Berki Sándor -fotó: 24 Berki az országgyűlés hivatalos honlapjára már feltöltött egy önéletrajzot. Itt bonyolult dolgokba nem megy bele. Nem kockáztat, 3-4 mondatban le is rendezi a dolgot. 1977-ben született Salgótarjánban, és a Baglyasaljának nevezett falusias városrészben nőtt fel. Hegesztőnek és asztalosnak tanult, mindkettőből letette a szakmunkásvizsgát. Egy multicég alkalmazottjaként évtizedekig Gyöngyösön és Gödöllőn dolgozott. Nős, egy lánya és egy unokája van. Közösségi ember, "polgárőr" is. Magyar parlamenti pártok támogatottsága. A Párbeszédben számos posztot betöltött – legutóbbi tisztsége a párt etnikai és kisebbségi referense –, azt azonban, hogy "gyári melósból" országgyűlési képviselő lesz, álmaiban sem gondolta.