A hírlevélre történő feliratkozás kapcsán a fentieken túl fontos körbejárni azt is, hogy a feliratkozásért jogszerű-e valamilyen előnyt biztosítani az érintettnek. A NAIH, valamint az Európai Adatvédelmi Testület és jogelődjének állásfoglalása alapján, ha a hírlevélre feliratkozás valamilyen előnyt nyújt, akkor egyedileg kell megvizsgálni, hogy az az előny mennyiben befolyásolja az önkéntességet, mely körben vizsgálni kell azt is, hogy a hozzájárulás megtagadása vagy visszavonása okoz-e hátrányt. A NAIH állásfoglalása alapján nem lehet az adatkezelő által nyújtott szolgáltatás vagy előny nyújtásának feltételévé tenni olyan személyes adat megadását vagy más (direkt marketing) adatkezelési céljából történő felhasználásához történő hozzájárulást, amely nem szükséges az érintett által igénybevett szolgáltatás teljesítéséhez, melynek értelmében valós választási lehetőséget kell biztosítani, hogy a hírlevélre nem feliratkozók is egyenlő feltételekkel érhessék el azt a szolgáltatást, amelyhez a hírlevélre történő feliratkozás nem feltétlenül szükséges.
A fenti folyamat azonban nem mehet át az érintett "zaklatásába", ezért azt szoktam tanácsolni, hogy lehetőleg 2 darab ilyen témájú e-mailnél ne küldjenek többet egyetlen érintettnek sem. Aki meg akarja adni a hozzájárulást, az ennyiből is meg fogja. A folyamat során reálisan úgy gondolom akár 30-50%-os lemorzsolódás sal is számolni kell. 2. Jogos érdek, mint a GDPR szerinti új jogalap Kevesen tudják azonban, hogy nem a hozzájárulás az egyetlen jogalap, amire hivatkozással direkt marketing üzenet küldhető. Az Adatvédelmi Rendelet (47) előszava kimondja, hogy személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése jogos érdeken alapulónak tekinthető. Ha az adatkezelés jogalapjának a jogos érdeket tekintjük, akkor a GDPR csak az érme egyik oldala. Az EU szándéka, hogy 2018. napjától a GDPR mellett az e-Privacy Rendelet alkalmazása is kötelező legyen, mely egyébként jelenleg még csak elfogadás alatt áll. Az e-Privacy Rendelet a személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelésével kapcsolatban tartalmaz részletes rendelkezéseket, melyeket együttesen kell értelmezni a GDPR szabályaival.
Változik az adatvédelmi törvény – adatvédelmi incidens, 20M Ft bírság, BCR adatvédelmi szakértő 2015. július 29. szerda ¬ 09:59 Adatvédelem, Direkt Marketing, Információszabadság, Közérdekű adat, Reklámtörvény 2011. évi CXII. törvény, adatfeldolgozás, adatfeldolgozó, Adatvédelem, adatvédelmi bírság, adatvédelmi incidens, adatvédelmi törvény, BCR, Direkt Marketing, direktmarketing, NAIH, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Reklámtörvény, személyes adat Tízmillió forint adatvédelmi bírság az egyik neves direkt marketing cég részére adatvédelmi szakértő 2015. január 27. kedd ¬ 15:17 A maximálisan kiszabható adatvédelmi bírságot kapta az ismert direkt marketing cég Az Optimusz Kft. -t a maximálisan kiszabható, 10. 000. 000 Ft bírsággal sújtotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). Nézzük, mit kifogásolt a hatósági határozat. Adatvédelem, Direkt Marketing, Reklámtörvény 2011. törvény, Adatvédelem, adatvédelmi bírság, adatvédelmi törvény, Direkt Marketing, direktmarketing, e-mail marketing, eDM, Grt., hozzájárulás, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Őszi adatvédelmi képzések adatvédelmi szakértő 2014. július 25. péntek ¬ 07:56 Négy adatvédelmi képzési dátumra lehet jelentkezni Hosszú évek óta szervezi az Infoszféra Kft.
'Direkt Marketing' kifejezéssel jelölt bejegyzések Hozzájárulsz a cookie-hoz vagy fizetsz! Az osztrák hatóság szerint ez rendben van 2018. december 5. szerda ¬ 13:50 Ausztria – Osztrák Adatvédelmi Hatóság 2018. 12. 03. A Standard ajánlata megfelel az adatvédelmi rendeletnek. Visszatérő kérdés, hogy a hozzájárulásért lehet-e adni bármiféle előnyt, avagy a hozzájárulás elmaradása esetén kizárható-e az egyén a szolgáltatásból. Úgy tűnik, igen. Érdemes továbbolvasni... » GDPR – Profilalkotás, automatizált döntéshozatal adatvédelmi szakértő 2017. október 23. hétfő ¬ 05:18 Automatizált döntéshozatal, profilalkotás Személyre szabott szolgáltatások, piacok szegmentálása, orvostudomány, oktatás, közlekedés, egészségügy – a profilozásból óriási előnyök származhatnak minden területen. A profilalkotás és az automatizált döntéshozatal azonban jelentős kockázattal járhat az érintettek jogai kapcsán. Az adatvédelmi hatóságokból álló 29-es munkacsoport iránymutatása alapján mutatjuk be a profilalkotás szabályait.
2008. 07. 23 Szeptember 1-jén lép hatályba az új reklámtörvény. Az új jogszabály szerint előzetes hozzájárulás nélkül is megkereshetőek a nyilvános adatbázisok szereplői, ám ebben az esetben csak úgynevezett kapcsolatfelvevő, azaz a címzett beleegyezését kérő levet küldhet a feladó, amely nem tartalmazhat reklámot. Ha a cégek előzetes hozzájárulás nélkül küldenek reklámot, térítésmentes válaszlevelet kell mellékelniük, amelyben a címzett lemondhatja a reklámanyagokat. A Napi Gazdaság szerint ez megdrágítja a direkt marketinget (dm): így egy-egy küldemény nyomtatási költsége 5-10 forint körül lehet, a postai költséget pedig a visszaküldött válaszlevelek növelik meg. A törvény kimondja, hogy a feladónak minden dm-levélben meg kell jelölnie az adatbázis forrását – vagyis ahonnan a címeket beszerezte. Bartók János, az egyik legnagyobb magyarországi adatbáziskezelő társaság, a TeleData Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli: a törvény nem veti vissza a dm-vásárlásokat, viszont elősegíti az illegális adatbázisok és adatlopások felszámolását.
Gyakran érkezik postai úton egy-egy cégtől olyan megkeresés, amelyben valamilyen új szolgáltatásra vagy termékre hívják fel a figyelmed. Jó, ha tudod azonban, hogy az otthonodba - levél formájában -érkezett ajánlatok kiküldésének szigorú feltételei vannak, és bármikor nemet mondhatsz a postaládádba dobott borítékokra. Személyiség, élethelyzet vagy aktuális lelki állapot kérdése, hogy ki hogyan fogadja a postai úton érkező ajánlatokat. Van, aki teljesen közömbösen, sőt akár kedvére való ajánlatot is találhat a levelek között, más azonban nem veszi jó néven az ajánlatokkal érkező küldeményeket. Megint más nem nagyon érti, hogyan jutnak a cégek éppen az ő postai címéhez, és az a kérdés is felmerülhet, vajon jogszerű-e az "ügyfél" előzetes megkérdezése, beleegyezése nélkül bármilyen jellegű ajánlattal kopogtatni az ajtón. Forrás: Thinkstock A a cikk jogi partnere, a Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda segítségével járta körül a postai DM (direct marketing) jelenséget, különös tekintettel az ügyfél jogaira.