1. Poszttraumás stressz zavar: megrázó események átélése Traumával kapcsolatos élmény feldolgozatlansága, amit átélt, vagy aminek tanúja volt az egyén: pl. fenyegető haláleset, súlyos sérülés, testi épség veszélyeztetése. Akut formája közvetlenül a trauma után alakul ki. Jellemzői: Intenzív félelem, rémület érzése. Szubjektív bénultság, válaszképtelenség érzése. A tudatos tájékozódás lecsökken ("énidegen", "valóságidegen érzések", visszaemlékezés hiányossága, amnézia). Ha tartósan fennáll, a traumát állandóan újra éli az egyén: kényszerű, szenvedést okozó visszaemlékezés, gondolat, képzet, álom, rémálom, gyermekeknél ismétlődő játékok formájában. Cselekedeteiben megismétli a trauma átélését (veszélykeresés), illetve szimbolikus átélését képzelet formájában. A trauma megismétlődésétől retteg, elkerüli a traumára emlékeztető helyszíneket, személyeket, tevékenységeket (pl. baleset után nem ül többé autóba). 2. Alkalmazkodási nehézség: krízis időszakokban Szenvedés érzése új, stresszes életkörülményekhez való alkalmazkodás során: pl.
115 betegnél alakult ki a DSM-5 kritériumok alapján megállapítható PTSD (30, 2%), a nőknél nagyobb arányban, 55, 7%-uknál. A poszttraumás stressz zavar mellett sok esetben egyéb pszichiátriai kórképeket is észleltek, depresszív zavart 17, 3%, GAD-ot 7%, hipomániás zavart 0, 7%, pszichotikus zavart 0, 2% gyakorisággal. A PTSD-s betegek anamnézisben nagyobb arányban szerepelt valamilyen pszichiátriai zavar, mint a nem PTSD-seknél (34, 8% vs 20, 7%, P =0, 003), és több volt a kórházi bennfekvés alatt a Confusion Assessment módszerrel megállapított delírium és az agitáció (16, 5/ vs 6, 4%, P =0, 002). A PTSD-ben szenvedő betegekben három, vagy több folyamatosan fennálló COVID-19 tünet volt, szemben a nem PTSD-s betegek tünetmentes állapotával (62, 6% vs 37, 2%, P <0, 001). Logisztikai regressziós analízis után a PTSD diagnózisához társuló lényeges kórállapotok a következők voltak: tartósan fennálló orvosi tünetek ( P =0, 002), delírium, vagy agitáció ( P =0, 02), női nem ( P =0, 02). Az eredmények összhangban vannak más traumatizáló események után tapasztalható PTSD gyakorisággal.
A poszttraumás stressz zavar meghatározása az USA-ban indult el, a vietnámi háborúból hazatért katonák pszichés megbetegedéseinek vizsgálata nyomán. A harctéri agresszió, öldöklés erőteljes és igen hasonló pszichés tünetegyüttest hozott létre a katonáknál. Az 1970-es években az új gyermekvédelmi törekvéseknek köszönhetően a gyermekbántalmazások kerültek a vizsgálatok középpontjába, majd a női egyenjogúsági mozgalmak a nők ellen elkövetett fizikális és szexuális erőszaktevések vizsgálatát is elindították. Sokáig sajnos nem hitték el és ezért elkerülte a figyelmet a fiúk ellen elkövetett szexuális és fizikai zaklatások feltárásának fontossága, pedig ez velük is ugyanúgy megtörténik, ahogy ezt mára számtalan esetben dokumentálták. Traumák, megrázó életesemények átélésekor jön létre az a tünetegyüttes, amit poszttraumás stressz zavarnak, PTSD-nek nevezünk, sőt akkor is kialakulhat, ha csak tanúja volt ilyennek az ember. Traumát, vagy súlyos stresszállapotot számtalan helyzet kiválthat, lehetnek ezek természeti katasztrófák, családon belüli fizikai, vagy szexuális bántalmazások, váratlan haláleset, de egy súlyos sérülés, baleset is.
Psychopharmacology Egy 71 résztvevővel végzett placebo-kontrollos tanulmányban, amely 3 csoportból áll (25 egészséges kontroll, 27 traumában részesült felnőtt poszttraumás stressz zavar* nélkül, és 19 poszttraumás stressz zavarban szenvedő beteg), a THC alacsony dózisai csökkentik a fenyegetéssel kapcsolatos reakcióképességet egy bizonyos agyi régióban, az amigdalában. Placebó vagy THC használata után minden résztvevő jól bevált fenyegetéskezelési eljáráson ment keresztül a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) során. A tanulmányban a detroiti Wayne Állami Egyetem különböző osztályainak kutatói vettek részt. A THC csökkentette a fenyegetéssel kapcsolatos amigdala reakcióképességet. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy "ezek az előzetes adatok arra utalnak, hogy a THC modulálja a fenyegetéssel kapcsolatos feldolgozást a poszttraumás stressz zavarban szenvedő egyénekben, ami farmakológiai megközelítésnek bizonyulhat a stressz és a trauma okozta pszichopatológia kezelésében".
Halasztott vagy késői (elhúzódó) stresszreakció egy olyan eseményre, amelynek során a személy szemtanúja vagy elszenvedője olyan történésnek, amely az ő vagy mások életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, vagy halállal fenyegeti, és erre intenzív félelemmel, tehetetlenséggel vagy rémülettel reagált. A poszttraumás stressz-zavart előidéző események - pl. háború, szexuális erőszak, bántalmazás, természeti katasztrófák, közlekedési baleset - mindenki számára megterhelők. (A traumatikus esemény bekövetkeztétől számított 2-28 napig megjelenő és fennálló, jellemzőiben megegyező tünetegyüttest akut stressz- zavarnak nevezik. ) Mindkét stressz zavar tünetei az alábbi jellemzőkben foglalhatók össze: 1. A traumatikus esemény újraélése A traumatikus esemény vagy annak részletei újra és újra megjelennek, rémálmok, visszaemlékezések, vagy emlékbetörések (flashback) formájában. Ezek gyakran olyan elevenek és életszerűek, hogy a túlélő ismét a traumatikus helyzetben érzi magát. (Kisgyerekeknél a trauma elemeit felidéző ismétlődő játék formájában jelenhet meg. )
Előfordul, hogy a PTSD-nek csak egyes tünetei jelennek meg, szorongás, testi fájdalmak, alvászavarok, rémálmok, de kialakulhat depresszió, egyéb disszociatív zavar, sőt akár szerhasználat is. 3. A PTSD tünetei a traumatikus esemény után azonnal jelentkeznek. A közvélekedés szerint a PTSD a traumatizációt követően szinte rögtön jelentkezik. Az igaz, hogy a PTSD egy trauma után alakulhat ki és hogy a tünetek gyakran a traumatikus eseményhez közeli időben jelentkeznek. Viszont PTSD-ről csak abban az esetben van szó, ha a traumát követő egy hónapon túl fennmaradnak/alakulnak ki a tünetek. Amennyiben egy hónapon belül jelentkeznek, egy másik mentális betegségről van szó, az akut stressz-zavarról (ASD). A PTSD akár hónapokkal, évekkel a kiváltó eseményt követően is felléphet. Ebből kifolyólag fontos megjegyezni, hogy soha nem késő segítséget kérni egy trauma feldolgozásához, mivel előfordulhat, hogy hosszú idő múltán kerül felszínre a probléma. 4. A PTSD egyenlő az emlékbetörésekkel. Az egyik legközismertebb tünete a PTSD-nek az emlékbetörés.
Filmekben és sorozatokban általában ez jelenik meg a legmarkánsabban. Fontos megjegyezni, hogy a PTSD ennél sokkal komplexebb, illetve nem is az emlékbetörés a leggyakoribb tünet, mely a PTSD során jelentkezik. Flashbacken kívül a tünetek közé tartozik az erős szorongás, a traumára emlékeztető ingerek aktív elkerülése, a gondolatok és a hangulat negatív irányú változása és az éberségi szintben, koncentrációban megjelenő változások. Ezen kívül gyakori a traumatikus emlék felidézésének nehézsége vagy képtelensége. 5. A PTSD a gyengeség jele. Mivel nem minden traumán átesett embernél alakul ki PTSD, így könnyű azt gondolni, hogy akinél kialakul nem olyan erős, sőt gyenge. A PTSD nem a személyiségből eredeztethető hiba vagy gyengeség. A kialakulását számos tényező befolyásolhatja, mint az átélt trauma típusa, időtartama vagy a személy életkora, korábbi élettapasztalatai. Kutatások megállapították, hogy az interperszonális traumák (pl. szexuális erőszak) nagyobb eséllyel vezetnek PTSD-hez, mint a természeti katasztrófák vagy balesetek.