A növény még azután is mutatós maradhat, hogy a virágai elhervadtak. Elvirágzás után a növény gondozási igénye alacsony vagy közepes, a legfontosabb azonban, hogy biztosítanunk kell számára – egészen pontosan a hagymája számára – egy bizonyos időtartamú nyugalmi periódust annak érdekében, hogy a következő szezonban ismét legyen ereje virágot hozni. Bár az amarillisz feltűnően sokáig virágzik, egyszer minden csoda véget ér, azaz a virágai egy idő után elhervadnak, elszáradnak. Az amarillisz (Amaryllis belladonna) gondozása, virágoztatása. Emiatt azonban nem érdemes sokáig bánkódnunk, ugyanis még mindig megmaradnak nekünk a fényes, zöld levelei, amelyek a nap energiáját magukba gyűjtve készítik fel a növényt egy újabb virágzásra. Mivel ez még mindig a növény aktív növekedési periódusa, azaz vegetatív időszaka, fontos, hogy továbbra is öntözzük, tápoldatozzuk, valamint érje elegendő napfény. Elnyílás után a virágszárat vágjuk vissza a hagyma felett 3-5 cm-rel. A növény cserepét állítsuk egy világos, napsütötte ablakpárkányra, ahol a környező hőmérséklet 18 és 21 °C között mozog.
A virágok általában 4-6 hét alatt fejlődnek ki a nyugalmi állapotban lévő hagymákból. A virágzás mindezek alapján időzíthető bizonyos ünnepekre vagy eseményekre. Az amarillisz átültetése Az amarilliszek akkor virágoznak a legjobban, ha olyan cserépben nőnek, amelyben kevés hely van a hagyma és a cserép fala között, és csak 3-4 évente kell átültetni őket. A legjobb időpont az átültetésre az altatási időszak után van. Az átültetéshez először lazítsuk meg a gyökereket egy késsel a cserép fala mentén. Ezután óvatosan emeljük ki a növényt és a gyökérlabdát a cserépből, majd helyezzük bele egy valamivel nagyobb, földdel előre kibélelt cserépbe. Amarillisz hajtatása - Kertlap Kertészeti Magazin & Kertészeti Tanfolyamok. Kártevők és betegségek Bár üvegházi körülmények között számos rovar, atka és betegség megtámadhatja az amarilliszt, ezek nem olyan gyakoriak a lakásban termesztett növényeken. A hagymák vásárlásakor végzett gondos ellenőrzés és a megfelelő ápolás a legtöbb rovarfertőzést és betegséget megelőzi. A szabadban az amarillisz kártevője a nagy nárciszlégy, amely a növények hagymáiba rakhatja petéit.
Az amarillisz eredetileg Brazíliából és Peruból származik, az amarilliszfélék családjába tartozik. Már késő ősszel megjelenik a virágboltok és kertészetek kínálatában, akár virágzó cserepes növényként, akár a hagymáját is megvásárolhatod. Nagy méretű tölcséres virága, amelyből akár 2-5 db is nyílhat egy anyanövényen, lenyűgöző látványt nyújtanak. Ma már színekben is igen széles a kínálat, fehér, piros, rózsaszín, egyszerű, vagy telt virágú, de akár csíkos változatban is kapható. Amarillisz gondozása Az amarilliszt mindig világos helyre érdemes elhelyezni, ahol elég fény éri, és fontos követni a növény élet ritmusát, vagyis hagyni kell neki pihenési időszakot, ahhoz, hogy virágzó amarilliszek legyen. Amarillisz ültetése Mindig laza virágföldbe ültessük, amely jó vízáteresztő képességgel rendelkezik, vagy keverj a virágföldhöz egy kevés tőzeget, homokot. Figyelj arra, hogy a hagyma felső egyharmada a talajszint felett legyen. Hogyan virágoztatható az amarillisz? - Bálint gazda kertje | Bálint gazda kertje. A nagy méretű hagymák ültetése során figyelj arra oda, hogy a cserép, amibe a hagymát elülteted, elég nagy méretű legyen, mert másképp a virágzó amarillisz könnyen felborul.
Amint elmúlik a fagyveszély, kiültethetjük a lakásban tartott amarillisz hagymáját a szabadba. Néhány praktikus tanács a művelethez. Az amarillisz a mikulásvirághoz és a karácsonyi kaktuszhoz hasonlóan igen népszerű ajándéknövény az év végi ünnepek környékén. Miután a tekintetet vonzó, gyönyörű virágai elhervadtak, felmerül a kérdés: mi legyen a növénnyel? Sokan úgy döntenek, hogy a lakásban folytatják a gondozását. Őket kellemes meglepetésként érhet a hír, hogy a kedvezően enyhe klímájú vidékeken a növény kiültetése is számításba jöhet lehetőségként. Lássuk hát, hogyan kell gondozni a kertbe kiültetett amarilliszt! Az amarillisz kiültetése a szabadba Az amarilliszhagymákat meglehetősen egyszerű a lakásban gondozni, és ugyanilyen egyszerűen gondozhatjuk a kertben is, feltéve, hogy megfelelőek ehhez a környezeti, időjárási viszonyok. Ha minden feltétel adott, a szabadban tartott amarillisz igencsak meghálálja a gondoskodást. Ültethetjük virágágyásokba, szegélynövénynek, de cserepes, dézsás / konténeres növényként is jól érzi magát a szabad ég alatt.
Később sem, pedig, ó mennyire vártam. Aztán elmeséltem bánatomat egy néninek, aki csak mosolygott szerényen. " Hát kedveském, az egy fortélyos virág" - kacsintott egyet és elmondta mit csináltam rosszul. Másik évben újra kezdtem és láss csodát, a kapott információk alapján a hagyma virágszárat hozott és hamarosan ott tündökölt a virág maga. Ezt a tapasztalatot szeretném most megosztani. Amikor megkapjuk, általában már van némi levele, de már ott a virágszár is, ami a hagyma mellett jelenik meg. Akkor már tényleg nincs más dolgunk csak locsolni, hetente tápoldatozni foszfor tartalmú táppal. És figyelni, hogy nyílnak ki a tölcséralakú vírágok. Az igazi és innentől minden évben művelet csak eztán kezdődik. Nyárra kitehetjük az alaposan megtrágyázott talajba és csak ősszel szeptember vége felé vehetjük ki. A pihenési időszak most kezdődik számára. Száraz és fagymentes helyen tároljuk december elejéig. Ekkor nem locsoljuk, csak hagyjuk vegetálni. Elsárgulnak, majd leszáradnak a levelek. Tárolhatjuk a cserépben, vagy papírzacskóban.
A kártevők főként akkor okoznak gondot, ha száraz levegőjű helyiségben tartjuk, tehát a megelőzésben nagyon fontos szerepe van a rendszeres párásításnak. A medinilla esetében nagyon gyakran előfordul levélhullás, ennek oka a környezetváltozás (például, amikor hazavisszük az üzletből), a túlöntözés, valamint a kevés fény is lehet. A gyökérrothadás szintén gyakori probléma, mely a túlöntözött és túlságosan sötét helyen tartott növényekre jellemző leginkább. Ha a levelek gyorsan sárgulnak, a talaj penészes, a növekedés lelassul, valamint a gyökérzet nem sárga, hanem barna színű és pépes, akkor biztos, hogy gyökérrothadással van dolgunk. Ha időben észleljük a betegséget a növény még megmenthető, ehhez először távolítsuk el az elhalt gyökereket, ezt követően a megmaradt gyökérzetet kezeljük gombaölő szerrel, végül ültessük át a medinillát laza szerkezetű, jó vízáteresztő, enyhén savanyú földbe és gondozzuk körültekintőbben. Ha a levelek barnulnak és ropogósak, a levélszélek pedig szárazak, akkor túl sok fényt kap a növény, és az erős napsugarak megperzselték a leveleket, ilyenkor helyezzük át világos, de nem tűző napos helyre.
Amint megjelennek a bimbók, kezdjük el gyakrabban öntözni, márciustól pedig tápoldatozzuk is. A medinilla szaporítása A medinilla szaporítása fejdugvánnyal és tőosztással is történhet, a dugványozásra a tavasz és a nyár is megfelelő időszak. Éles és steril metszőollóval vágjunk le egy legalább kétleveles szárat két nódusz között. A gyökeredés elősegítésére, mártsuk a szár végét gyökereztető hormonba. Ültessük el a dugványt laza szerkezetű, enyhén savanyú, tőzeges ültetőközegbe, tőzegmohával kevert orchideaföld is használható erre a célra. A cserepet helyezzük világos helyre, a talajt tartsuk mérsékelten nyirkosan. A cserépre húzzunk zacskót, amelyet előzőleg elláttunk lyukakkal, ezzel biztosíthatjuk a magas páratartalmat. A gyökeresedés nagyjából 12 hetet vesz igénybe, ezt követően gondozzuk tovább a fiatal növényt a kifejlett medinillához hasonlóan. A szaporítás másik módja a tőosztás, melyet az átültetéssel egy időben érdemes elvégezni. Ehhez óvatosan válasszuk szét több darabra a növényt, és ültessük el őket külön cserepekbe.