V. László maga is Bécsben töltötte uralkodása nagy részét, miközben a koronát "megőrző" III. Frigyes próbált minél nagyobb befolyást nyerni a fiatal király nevelésében és az ország ügyeiben. Nem véletlen, hogy V. László halálakor sokan őt vádolták mérgezéssel, az elhunyt király rokonaként ugyanis jogot formálhatott a magyar trónra, esélyeit pedig a Szent Korona jelentősen növelte. A Jagelló és Habsburg aspiránsok ellenében azonban Hunyadi Mátyás lett a király, akinek csapatai 1458-ban a Németújváron megkoronázott III. Frigyes támogatóit kétszer is megverték. 1461-ben a császár újabb kísérletet tett a magyar trón megszerzésére, ám Podjebrád György, Mátyás apósa, a cseh rendek által kiállított sereggel Bécsig vonult, Frigyes tárgyalásra kényszerült. Erre 1463-ban Bécsújhelyen került sor, ahol Mátyás kedvező pozíciója ellenére nagy árat fizetett a koronáért: a 80 000 aranyforintos váltságdíjon túl vállalta, hogy amennyiben fiú utód nélkül hal meg, a Habsburg-dinasztia örökli trónját. Mivel a király az egyezmény idején legfeljebb 23 esztendős volt (születési dátumát eddig nem sikerült egyértelműen megállapítani), erre kevés esély mutatkozott, ráadásul felesége, Podjebrád Katalin várandós volt.
(A legenda szerint Mátyást a Duna jegén választották királlyá, ám ez önmagában nem igaz, a jég abban játszott szerepet, hogy Szilágyi emberei átkelhettek a befagyott folyón. A választás a Budai várban történt. )" Mi következik ebből? A Hunyadi-párt emberei – túlerejük révén fegyveresen nyomást gyakoroltak az akkori Országgyűlésre, és válaszút elé állították az akkori Országgyűlés tagjait: vagy megválasztják Hunyadi Mátyást királynak és Szilágyi Mihályt kormányzónak, vagy pedig fogságba ejtik az Országgyűlés tagjait, és váltságdíj ellenében majd kiválthatja őket a családjuk az akkori kor szokása és bevált gyakorlata szerint. És akkor Mátyást nem az egész nemzet, hanem annak egy része, a Hunyadi-párt fogja csak trónra emelni. Az Országgyűlés tagjai a számukra kisebb rosszat választották, így "önként" inkább királlyá választották Mátyást, hogy elkerüljék a fogságot és a váltságdíj-kifizetést. Így a nagy "demokratikus" választás után békében hazamehettek az Országgyűlés tagjai. Szóval az az igazság, nem a nép választotta Mátyást, semmilyen spontaneitás nem volt benne.
Bajezid 1396-ban elfoglalta Nikápolyt. Bizánc még létezett, így nem jöhetett létre egységes Oszmán Birodalom. 1402-ben Timur Lenk a tatárjaival megtámadta … Jellemezze Hunyadi Mátyás központosított rendi monarchiáját és vázolja külpolitikáját Mátyás hatalomra jutása 1457 Hunyadi Lászlót kivégzik, Mátyást fogolyként Prágába viszik 1458 V. László halála után Szilágyi Mihály fegyvereseivel királlyá választatja Mátyást Mátyás (1458-1490) központosított rendi monarchiája cél: erősen központosított királyi hatalom létrehozása gazdasági intézkedések célja: jövedelmek nagy részét kivonni a rendi ellenőrzés alól bevezeti a … 1. Előzmények A 14. 1402-ben Timur Lenk a tatárjaival megtámadta … Károly Róbert 1308-1342 1301-ben meghalt III. András, ezzel kihalt az Árpád-ház férfiága. Ezt követően trónviszályok következtek. A trónért vetélkedett: I. Károly Róbert, Wittelsbach Ottó bajor herceg, III. Vencel cseh király. Végül a nápolyi Anjou-házból származó I. Károly Róbert szerezte meg a trónt. A királyi hatalom gyenge volt, az ország jelentős birtokai a tartományurak(oligarchák) kezében voltak.
1335-ben itt került sor a híres királytalálkozóra is, amelynek a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 1985 óta állít emléket. A Fellegvár 1544-ben török kézre került, a törökök pedig egy teljesen lepusztult építményt hagytak maguk után. Érdekesség! A várban a történeti kiállítást, a rekonstruált makett-erődrendszert, a Szent korona történeti kiállítást, a panoptikumot és a vadászati, halászati és gazdálkodási kiállítást is érdemes megtekinteni! Salamon-torony – A magyar várépítészet kiemelkedő emléke A IV. Béla király által épített erődítményrendszer fő részei voltak a Fellegvár, a Duna fölé magasodó lakótorony körül kiépült Alsóvár és volt egy harmadik része, ez az úgynevezett vízi bástya. A Salamon-torony a XIII. századi magyarországi várépítészet nagyrészt épségben megmaradt, kiemelkedő fontosságú emléke. Az Alsóvár a középkor folyamán uralkodói szálláshely volt, a XIV. század első felében pedig ispáni lakhely, de az erődítmény természetesen katonai célokat is ellátott. Maga a torony egyébként a korszak építészetében szinte egyedülállónak mondható.