Pontosan huszonöt esztendővel ezelőtt, 1997. január 16-án alakult meg – hazánk hetedik nemzeti parkjaként -, a Körös-Maros Nemzeti Park. A több részterületből álló, 52 125 hektár kiterjedésű nemzeti park magába sűríti mindazt, amit az Alföld táji és természeti értékei jelentenek. A Nemzeti Park munkatársai az elmúlt két és fél évtizedben rengeteg szakmai tudást és tapasztalatot gyűjtöttek össze a természetvédelmi kezeléshez. "Megteremtettük az élőhelyek hosszú távú fenntartásához nélkülözhetetlen extenzív legeltetés feltételrendszerét és kiépítettük a bemutatás infrastruktúráját. A helyreállító beavatkozások révén számottevően javult az élőhelyek állapota. A fajmegőrzési programok eredményeként emblematikus, veszélyeztetett fajok állományait sikerült stabilizálni, vagy növelni. Mindez lehetőséget ad arra, hogy ezeket, az Alföld eredeti arculatát őrző, egyedi és megismételhetetlen szentélyterületeket a jövő generációira örökíthessük. " A Körös-Maros Nemzeti Park területének döntő hányada Békés megyében és Csongrád-Csanád megye tiszántúli felén található, kisebb része Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti peremére is átnyúlik.
A Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási-löszgyepen idén a szokásosnál korábban, már június 20. körül megjelentek a hengeresfészkű peremizs első virágai. A Békés-Csanádi löszháton, ezen belül a nemzeti parkhoz tartozó Tompapusztai löszgyepen is találkozhatunk ezzel a védett növényfajjal. Fotó: Palcsek Isvtán Szilárd, KMNPI A hengeresfészkű peremizs jellemzően vasúti töltések, csatornák, utak mentén, határmezsgyéken fordul elő. A nemzeti park szikes rétjein és ártéri kaszálóin gyakran tömeges réti peremizshez képest a hengeresfészkű kifejezetten ritka. Homogén, sűrű foltokban, összefüggő állományokat alkotva jelenik meg. A Csorvási-löszgyepen is egyetlen, néhány négyzetméteres, összefüggő foltot találunk a vasúti töltés mellett. A hengeresfészkű peremizs 30-60, esetenként 80 cm magasra is megnő. Citrusillatú leveléről akkor is könnyű felismerni, amikor nem virágzik. A vegyszerezések, földmunkák miatt élőhelyei, s ezáltal maga a faj is egyre inkább veszélyeztetett. Virágzása egészen augusztus elejéig elhúzódhat.
A Körös-Maros Nemzeti Park a romániai hegységek lábától a Tiszáig húzódó, egyedi arculatú táj megmaradt értékeit őrzi. Ezek jó része ma is vízhez kötődik: ilyen a Körösök és a Maros folyó vízrendszere és holtágai, az ártéri erdők, a Sárrét mocsarai és a hozzájuk tartozó szikes gyepek is. Olyan állat- és növényritkaságok találhatók ezen az 1997 óta nemzeti parki oltalom alatt álló területen, melyek Magyarországon egyedül itt tenyésznek, vagy állományuk jelentős része találja meg itt életfeltételeit. A Körös-Maros völgyében szigetként maradtak meg a nemzeti park területi egységei. Ezeket északról a Körösök, délről a Maros, nyugaton a Tisza foglalják keretbe. A folyókat sok helyen puhafás ártéri erdők, füzes-nyárasok bokros, ligetes állományai kísérik, a hullámtéren belül maradt medermaradványok és rétek az egykori alföldi mocsárvilágot idézik. A Körösök hullámtere vízimadarak élőhelye. Az emlősök közül a vidra emelhető ki gyakoriságánál fogva. A Körös-Maros Nemzeti Park Dévaványai-Ecsegi-puszták területi egysége több típusú élőhelyet őriz.
Különösen nagy számban jelennek meg madarak a Körös-Maros Nemzeti Park területén levő madárvárosban és környékén – adta hírül a nemzeti park a honlapján. A három évvel korábban a Réhelyi-tanösvény mellé telepített madárváros kedvelt fészkelőhelye lett a madaraknak. Különböző típusú odúkat hoztak létre, így más-más madarak használják ezeket. A 66 odúból idén 46-ban raktak fészket. A felső, legnagyobb nyílású D-odúkban egy pár csóka, illetve egy kuvikpár fészkel. A B típusú odúkban pedig széncinegék, kék cinegék, házi rozsdafarkúak és verebek rendezkedtek be. Összességében tehát a madárváros odúinak mintegy 70 százaléka lakott, ami a tavalyinál jobb arány – írják a honlapon. Az ott élő madarak mellett sok egyed a madárváros melletti kis tó és a körülötte levő árnyas fák miatt keresi fel a területet, ahol hűsölni tudnak egy kicsit a nagy melegben. Megjelennek itt gémfélék, bakcsók, szürke gémek, törpegémek, nagy kócsag, récefélék, szárcsák, bölömbikák is. Célunk, hogy a madarak megtelepítése mellett a környezeti nevelésbe is bevonjuk a tanösvénynek ezt a részét.
Az Állatparkban 26 madár- és emlősfaj egyedeit tekinthetik meg a látogatók, az Anna-ligeti tanösvény mentén. E-mail: info@vesztomagor. h u
Attractions in Gerecsei Tájvédelmi Körzet Highlights recommended route Difficulty easy Open Distance 21. 8 km Duration 6:35 h Ascent 636 m Descent 544 m A Gerecse déli, kevesek által járt terepeit fedezzük föl ezen a túrán, mely során a hegyközi medencékre és az azok peremét alkotó magaslatokra... from Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség difficult 28. 3 km 8:00 h 710 m A Gerecse teljesítménytúrák második leghosszabb szakasza. from Magyar Természetjáró Szövetség, moderate 16. 7 km 5:10 h 587 m Egész napos kirándulásunkon betekintést nyerünk a Gerecse jellegzetes tájformáinak egy részébe, megismerkedünk élővilágával, kőzeteivel, és közben... from András Kisida, 7. 7 km 2:25 h 312 m A Gerecse Tatabányával közvetlenül szomszédos részét járjuk be ezzel a rövid kirándulással. Útvonalunkon érintünk kilátót, bekukkantunk a Szelim... 11. Gerecsei tájvédelmi körzet videa. 9 km 3:40 h 395 m Közepes hosszúságú, fél napos körtúránkon végig a Nagy-Gerecse árnyékában, a 634 méter magas főcsúcs környéki utakon vándorlunk, és mivel a... 63.
Lovuk azonban megsérült menekülés közben, s az asszony - látva, hogy ketten nem menekülhetnek meg, - megkérte férjét, hogy ölje meg őt. Dobozy miután hitvesét megölte, szembeszállt a törökkel, s a küzdelemben lelte halálát. A maróti csata emlékét ma Székely Bertalan festménye őrzi. Active Holidays in Gerecsei Tájvédelmi Körzet | Outdooractive. A hegység szívében jelenleg is folyik egy középkori település, Kovácsi falu feltárása, ahol egy Árpád-kori templom, a hozzá kapcsolódó temető és egy későbbi nemesi udvarház maradványait tekinthetjük meg. A hegység kastélyai közül a bajnai, a bikolpusztai és a kis-gerecsei Serédi-kastélyt érdemes megtekinteni. Agostyánban egzóta fajokban gazdag arborétum tekinthető meg. Ennek a falunak határában találhatjuk a térség természetvédelmi és humánökológiai oktatóközpontját is, melynek célja az ember és a természet kapcsolatának tanulmányozása, a korábbi jobb egyensúlyi viszony visszaállítási lehetőségeinek felkutatása. Az oktatóközpontot működtető alapítvány szervezésében pedagógus továbbképzéseken, erdei iskolákon, természetkutató- és életmód-táborokban vehetnek részt az érdeklődők.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park kezelésében lévő Gerecse, elsősorban geológiai képződményeivel és az innen előkerült számos ősmaradvánnyal vált méltán híressé. Megfigyelhető itt a triász és jura kori mészkő, amely a barlangok kialakulásához is kedvező körülményeket adott. Mintegy 455 feltárt barlangjával a hegység kiváló élőhelyet kínál a népes denevér-kolóniáknak és azon madárfajoknak, amelyek szívesen raknak fészket felhagyott kőbányák égbe szökő sziklatornyai közt. Gerecsei tájvédelmi körzet film. Forrás: Dr. Ottó Anita Már a római korban is bányászták az itteni mészkövet, amelyet csak "vörös márványként" emlegetnek. Az elnevezés csalóka, hiszen nem márványról, hanem ősmaradványokban (pl: ammonitesz) gazdag mészkőről van szó, amely jellegzetes, vöröses színét a kőzetben lévő vasoxid és hematit tartalomnak köszönheti. Népszerűsége a középkorban is töretlen volt, több palota és számos fővárosi épület díszítőelemének (pl: Budavári Palota) kedvelt anyaga és mind a mai napig bányásszák. Ottó Anita Forrás: Dr. Ottó Anita A felhagyott kőfejtők látványa varázslatos hangulatot kölcsönöz a túrának, ám kizárólag nemzeti parkos szakvezetés keretében látogathatóak.
A tájidegen muflonoktól védeni kell a növényt ezért bárhol is találjuk meg, biztosan magas drótkerítés veszi körbe. Írta és fényképezte: dr. Ottó Anita