A terasz K-DK-i fekvésű, így délután 13 óráig napsütött és a Béke út felé néz. A környék tömegközlekedés szempontjából tökéletes (105 busz, 14 villamos), a ház aljában élelmiszer bolt, de 2-300m-en belül Aldi, Penny, gyógyszertár is található. Rövid sétára sportolásra alkalmas patak part, gumi futópálya, orvosi rendelő, óvoda, iskola szintén elérhető közelben. Amennyiben kérdése lenne, szeretne megtekinteni várom hívását, egyeztetett időpontban tudom mutatni. Elhelyezkedés: 1138, Budapest, XIII. Eladó lakás fiastyúk utca 43. Kerület (Angyalföld – Fiastyúk utcai lakótelep), Fiastyúk utca közelében utca, 6. emeleti Környezet: Közvetlen a Szilas patak közelében nyugodt környezet. Közlekedés: 105 busz 14 villamos Alapterület 35 m² Szobák száma 1 Félszobák száma 1 Szerkezet Tégla régi építésű Állapot Felújított / Újszerű Társasház állapota Felújított / Újszerű Tájolás Dél keleti Társasház szintjei 6 emeletes Közös költség (Vízdíj nélkül) 14 000 Ft / hónap Szobák típusa Külön nyíló Belmagasság 275 cm Konyha típusa Amerikai WC-k száma 1 Fürdőszoba szám 1 Fűtés típusa Házközponti fűtés Melegvíz típusa Központi Eladná ingatlanát?
Találj gyorsan vevőt vagy bérlőt ingatlanodra! Több százezer érdeklődő már havi 3990 Ft-tól! Bankkártyás fizetés, korlátlan képfeltöltés, pofonegyzerű hirdetésfeladás! Hirdetés feladása
Márvány lépcső, igényes burkolatok, prémium minőségű szaniterek, profi légkondicionáló, az alagsorban szellőzőrendszer, modern design. Az ingatlan 3 szintes: - alagsor 57 nm, belmagassága 2, 5 m. - földszint 143 nm, (129 m2+14 m2 egybenyitva) belmagassága 2, 5 m. XIII. Kerület - Lipótváros-Angyalföld, (Angyalföld), Fiastyúk utca, 2. emeleti, 59 m²-es eladó társasházi lakás. - emelet (a 129 m2-es földszinti helyiség galériája) 129 nm, belmagassága 2, 3 m. Az egybenyitott ingatlan a tulajdoni lapon 3 külön helyrajzi számon szerepel, összesen 200 m2. (129m2 raktár+57m2 raktár+14m2 műhely, amely az udvarról is bejáratos) További információ: Berkes Krisztina +36 3o 7o8 7884
A módosításokat mutatjuk, de megtalálhatók a Magyar Közlöny 2021. évi 84. számában! A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása 41. § A társasházakról szóló 2003. törvény (a továbbiakban: Thtv. ) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használatához – a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti eltéréssel – a közgyűlés hozzájáruló határozata nem szükséges. " 42. § A Thtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: "21. § (1) Az építtető tulajdonostárs a közgyűlés hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és amely nem érinti az 1. A társasházak közös szabályai – A társasház alapítása - Jogadó Blog. § (2) bekezdésében meghatározott közös tulajdont. (2) Ha az építtető tulajdonostárs lakásában végzett építési munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.
28-as paragrafus kiegészítései: 2021. 10-ig hatályos szövegezés: Itt kiegészítés történt, így az eddigi pontok változatlanok. 11-től hatályos szöveg: 28. MTOSZSZ. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:(A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:)"i) az építtető tulajdonostárs lakásában tervezett olyan építési munkához történő hozzájárulásról, amely érinti az 1. " Összefoglalva a tulajdonos kötelezettségei csökkentek, mivel nem kell beszereznie tulajdonos társaitól a hozzájárulást. A közös képviselő felé történő lejelentési kötelezettség is csökkent. A közös tulajdont érintő csatlakozás viszont nehezedett, mivel a közgyűlés kizárólagos döntését érinti. A közgyűlési kizárólagosság viszont eléggé kiszolgáltatottá teszi a tulajdonost, elég olyan helyzetekre gondolni, hogy a közös képviselő nem terjeszti a közösség elé a kérdést, a tulajdonos nem tudja a 10%-ot összeszedni (ez nem ritka egy 250, 500 vagy több lakásos társasháznál). A gyakorlat fogja eldönteni a szabályok betartottságát vagy betarthatóságát.
Mindez egyidejűleg lehetővé teszi a közös képviselő számára a feladatai zökkenőmentes ellátását, illetőleg azok teljesítésének bármikor történő dokumentálását. A társasháztulajdon A törvény nem változtat a társasházi tulajdonformán, azonban egyértelművé teszi, hogy már a legalább egy önálló lakást, és egy önálló (műszakilag elkülönített) nem lakás céljára szolgáló helyiséget (üzletet, műhelyt, stb. ) magában foglaló épület esetén is társasháztulajdont lehet alapítani. Változott a Társasházi törvény! -. Új rendelkezés annak a szabályozási hiánynak a pótlása, amely szerint a lakások közül tipikusan a gondnoki, házfelügyelői lakás kerülhet közös tulajdonba, hiszen e lakásokhoz a gondnok (házfelügyelő) által a társasház-közösség részére ellátott munkavégzés is kapcsolódik. A törvény fenntartja a már meglévő, illetőleg a felépítendő épületre történő alapítás lehetőségét, az egyszemélyes – a vállalkozó, vagy más tulajdonos (önkormányzat, állami szerv) által történő – alapítás szabályozását, a felépítendő társasháznál az előzetes feljegyzés és a használatbavételi engedély alapján véglegesített alapító okiratnak megfelelő bejegyzés előírását.
A társasházat kifejezett alapítási elhatározással lehet létesíteni, melyhez az ingatlan valamennyi tulajdonostársa vagy az ingatlan egyszemélyi tulajdonosa, mint alapító elhatározása szükséges. Az alapítók elhatározása szerint a külön tulajdonban álló lakásra, illetve külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiségre a tulajdonostársak javára elővásárlási, előbérleti jog létesíthető. A társasháztulajdont be kell jegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba az alapító okirat benyújtásával egyidejűleg. Tekintve, hogy a társasház az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel jön létre, figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ingatlan-nyilvántartás szempontjából mi minősül épületnek. Az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint épületnek minősül a 12 m 2 -nél nagyobb, kőből, téglából, vályogból, tömött falból, továbbá vasbetonból készült vagy előre gyártott elemekből összeállított épület, a faépületek vagy vasvázas épületek közül pedig az, amelynek szilárd alapja (kő, tégla, beton stb. ) van.
a lakásban nyomdai gépeket üzemeltet), a közösség megalapozottan kérheti az e tevékenység végzésétől való eltiltást. A törvény további új rendelkezéseket tartalmaz a lakóépületben lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek használatával, hasznosításával kapcsolatban. A társasház közössége a jövőben már nem csak tiltó, hanem a tevékenység megkezdéséhez olyan hozzájáruló határozatot is hozhat, amelyben feltételként kiköti a lakókörnyezet védelmére vonatkozó külön jogszabályok (pl. zaj-és rezgésvédelem) előírásainak megtartását. A törvény a közös költség megfizetésére új, részletes előírásokat tartalmaz. Kiemelendő, hogy a szervezeti-működési szabályzatban szabályozni kell a közös képviselő feladatait a közös költség-hátralékok megfizettetése érdekében (írásbeli felszólítás, bírósági fizetési meghagyás kibocsátása, jelzálogjog, illetőleg mindezekre vonatkozóan a határidők). A társasház szervezete, általános rendelkezések, a közgyűlés A törvény megtartja a már bevált jogintézményeket és rendelkezéseket.