( 1961) Az arc nélküli város ( 1960) Füre lépni szabad ( 1960) Virrad ( 1960) Szerelem csütörtök ( 1959) A 39-es dandár ( 1959) La Belle et le tzigane ( 1959) Felfelé a lejtön ( 1959) Álmatlan évek ( 1959) Kard és kocka ( 1959) Kölyök ( 1959) Édes Anna ( 1958) Micsoda éjszaka! ( 1958) Vasvirág ( 1958) Csempészek ( 1958) A Harangok Rómába mentek ( 1958) Éjfélkor ( 1957) Láz ( 1957) Bakaruhában ( 1957) Csendes otthon ( 1957) Csigalépcsö ( 1957) Dani ( 1957) Az eltüsszentett birodalom ( 1956) Szakadék ( 1956) A Város alatt ( 1953) És a vakok látnak… ( 1944) Díjai 1985. – Érdemes művész 2002. – életmű-díj (33. Magyar Filmszemle) 2004. – Magyar Köztársaság Kiváló Művésze díj Külső hivatkozások Gera Zoltán a -n Filmkultúra Theater Online Sulinet-Panteon Gera Zoltán az Internet Movie Database oldalain Források Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISNBN 963 8477 64 4
Gera Zoltán színházi karrierje 1939-ben kezdődött a budapesti Belvárosi Színházban, 1943-ban pedig első filmszerepét is megkapta. Harmadjára vették fel a főiskolára Habár már számos alakítás volt a háta mögött, 1947-ben háromszori próbálkozás után vették csak fel végül a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol három évvel később szerezte meg diplomáját. Ugyanebben az időszakban a British Councilban tanult meg angolul, hogy szakmai tudását később külföldön is elmélyítse. Hazánk színészlegendája a hatvanas évek elejére már számtalan alkalommal bizonyította kivételes tehetségét, többek között olyan filmekben, mint az Édes Anna, a Bakaruhában vagy a Külvárosi legenda. 1964-ben Gera Zoltán úgy döntött, hogy jelentkezik a 20. század egyik legnagyobb angol színésze, John Gilgaud 12 napos londoni Shakespeare-tanfolyamára, ám ehhez érvényes útlevélre lett volna szüksége. A Vígszínház igazgatója azonban nem támogatta útlevélkérelmét, mire Gera Zoltán egy kendőzetlen levelet írt a kurzust szervező brit drámaírók szövetségének, amiben tájékoztatta őket a csúfos döntésről.
A színháztól nem engedték ki, amit csípős hangú levélben megírt a pályázatot hirdető szervnek Londonba, s mivel már rég figyelték leveleit, telefonjait, - lebukott. Államellenes izgatás miatt kilenc hónap börtönt kapott. Szabadulása után Szolnokra szerződött, majd 1967-ben csatlakozott a Mikroszkóp Színpad alakuló társulatához. 1980-tól a Mafilm, 1987-től a Radnóti Miklós Színház tagja volt. 1992-től szabadfoglalkozású színészként többek között a Budapesti Kamaraszínház – Tivoli - és a Vidám Színpad deszkáin lépett fel. Gera Zoltán pályafutása során kiváló karakterszínészként a legtöbbször epizódszerepeket alakított, mindig úgy összpontosítva feladatára, mintha főszerepet játszana. Egy méltatója szerint: - Amint színre lép: elhelyezkedik idegen jellembőrökben. Nagy emberi tudással életet teremt maga körül. Zokszó nélkül szolgálja hivatását. Titokzatos prófétája a magyar színészetnek. Titkok tudója. Emberi talányok színes színpadra fogalmazója. Leghíresebb szerepei A színházi szerepek mellett az 1950-es évek közepétől több mint száz játék- és tévéfilmben tűnt fel.
(1958) - Nyomozó (hiteltelen) Csempészek (1958) - Tekejátékos Édes Anna (1958) - Újságíró (hiteltelen) Kölyök (1959) Felfelé a lejtőn (1959) A harminckilences dandár (1959) Álmatlan évek (1959) A harangok Rómába mentek (1959) - Karszalagos Kard és kocka (1959) Szerelem csütörtök (1959) A megfelelő ember (1960) Virrad (1960) Fűre lépni szabad (1960) Az arc nélküli város (1960) - Lajos Alba Regia (1961) Négyen az árban (1961) Puskák és galambok (1961) Két félidő a pokolban (1961) - Tankó Sándor Áprilisi riadó (1962) Mindenki ártatlan?
Gyerekek, gyermeklelkű felnőttek figyelem! A december 5. és 7. között megrendezésre kerülő FLORA Virágfesztiválon ismét itt lesz a Mikulás! Pénteken, szombaton és vasárnap a sportcsarnokban lévő kuckójában és a rendezvény területén találkozhatunk vele, a 15 órai virágkötészeti bemutatót követően pedig ajándékokat sorsol. A kalandvágyók szombaton és vasárnap (10-től 17 óráig) a fogatára is felülhetnek, mely idén a művelődési ház elől indul. Jegyek 300 Ft/fő áron az intézmény bejáratánál válthatók majd. FLORA véradás Ismét véradás lesz a FLORA szombati napján, 09. 00-16. 00 óra között a piros iskola emelet 25-ös tantermében. Kérjük az önkénteseket, hogy a rendezvény látogatása során szánjanak egy kis időt a rászorulók megsegítésére. Augusztus 17-én került megrendezésre a Nagyboldogasszony-búcsú az ecsédi Szentkút-völgye Boldogasszony-kápolnánál, amely idén jubileumi ünnep is volt egyben. A búcsú keretében ünnepelték a Boldogasszony-kápolna felszentelésének 15. Molnár lászló mikros image. évfordulóját, megemlékeztek az önkéntesekről és a támogatókról is, akik segítsége nélkül 2004-ben nem épülhetett volna meg a kápolna.
Zárt ajtók mögött döntöttek személyi kérdésekben a képviselők. A zárt ülés után szerettük volna megkérdezni Nemény András polgármestert a határozatokról, ám nem kívánt nyilatkozni. Illés Károly frakcióvezető (Fildesz-KDNP) úgy tájékoztatott: a Szova NZrt. éléről a közgyűlés többsége visszahívta Németh Gábort, helyette Kovács Cecília a társaság új vezérigazgatója. Kovács Cecília korábban a Haladás Sportkomplexum fejlesztő NKft. ügyvezetőjeként tevékenykedett, majd onnan került át a Szombathelyi Sportközpont és Sportiskola NKft. ügyvezetői székébe. Molnár László Miklós művei, könyvek, használt könyvek - Antikvarium.hu. Illés Károlytól megtudtuk, e megbízása is megmaradt - megbízott ügyvezetőként látja el a cég irányítását. A közgyűlés többsége arról is döntött, Kovács Márta helyett a Szombathelyi Távhőszolgáltató Kft. ügyvezetői székébe Molnár Miklóst ültetik. A Fidesz-KDNP frakció ezeket a személyi változásokat nem támogatta, a frakcióvezető beszélt arról is, hogy azokról korábban nem egyeztettek velük. Határoztak ugyanakkor több óvodavezetői megbízás meghosszabbításáról - abban konszenzusos döntés született.
Helyszíne a képzeletbeli budapesti drogéria, ahol a mindennapi robotolásban megkeseredett alkalmazottak keresik a boldogságot vagy épp helyüket az életben.
(1918-2003) magyar származású svájci irodalomtörténész, műfordító Molnár Miklós ( Budapest, 1918. október 28. [4] – Genf, 2003. november 26. ) magyar történész, újságíró, politológus, kritikus, irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja (k: 1995). A történelemtudományok doktora (1993). Molnár Miklós Született Molnár Miklós Hümér 1918. október 28. [1] [2] Budapest Elhunyt 2003. november 26. (85 évesen) [3] Genf Állampolgársága magyar svájci Foglalkozása irodalomtörténész egyetemi oktató műfordító újságíró politológus kritikus Iskolái Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1936–1938) Eötvös Loránd Tudományegyetem (1955–1956) Genfi Egyetem (1958–1963) Kitüntetései Aranytoll (2000) A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Miklós témájú médiaállományokat. Életpályája Szerkesztés Molnár Dezső (1879–1965) ügyvéd és Fischer Erzsébet (1886–1932) gyermekeként született. Molnár lászló miklós utca. [5] 1936–1938 között a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatója volt. 1937–1939 között a Nemzet, illetve a Reggel felelős szerkesztője volt.
Akciós ár: a vásárláskor fizetendő akciós ár Online ár: az internetes rendelésekre érvényes ár Eredeti ár: kedvezmény nélküli könyvesbolti ár Bevezető ár: az első megjelenéshez kapcsolódó kedvezményes ár Korábbi ár: az akciót megelőző 30 nap legalacsonyabb ára