A cím The Twilight Zone - szó szerint a szürkületi zóna - egy repüléstechnikai kifejezésre utal, amely a leszállásnak azt a fázisát jelzi, amelyben a pilóta szem elől téveszti a horizontvonalat. Rod Serling ezt a címet belső jelentése miatt választotta: a viszonyítási pont elvesztése. Hirdetés Van egy ötödik dimenzió azokon kívül, amelyeket az ember már ismer: határtalan, mint a végtelen, időtlen, mint az örökkévalóság; ez a köztes régió a fény és a sötétség, a tudomány és a babona között, az ismeretlenség sötét szakadéka és a tudás világító csúcsai között; ez a képzelet régiója, egy olyan régió, amely a valóság határán fekszik. címmel érkezett Olaszországba (1962-ben, a Rai-n). A valóság határán Minden idők egyik legjelentősebb tévésorozata ma ünnepli fennállásának XNUMX. évfordulóját: a pilot epizód debütált a kis képernyőn 2. október 1959-án. számára készült 5 évszak, Golden Globe- és 2 Emmy-díjjal jutalmazták, magát Rod Serlinget alakította a mesemondó szerepében, és sztárparádéval büszkélkedhetett, hogy elmondja a tévében eddig látott legnyomasztóbb, futurisztikusabb, legfélelmetesebb és legérdekesebb történeteket.
A repülőgép két hajtóműve kombinált rendszerre épül: utánégetős turbojettel gyorsul hangsebesség fölé, majd két scramjet hajtóművel éri el a hangsebesség nyolc-kilencszeresét. A Darkstarnak ezeken kívül van még egy érdekes tulajdonsága: a pilótafülkéből csak oldalra van kilátás, előre nincs. Ennek oka elsősorban a gép orrát érő hatalmas hőterhelés, ami a hiperszonikus sebességtartományban a légsúrlódásból adódik. A filmbéli gépben ülve Maverick egy szintetikus látórendszerre támaszkodva látja, hogy mi van a gép előtt – és hogy, hogy nem, a Skunk Works pont egy ilyen rendszerű kísérleti repülőgép fejlesztésében vesz részt: az X-59 QueSST szuperszonikus gépből sincs előre kilátása a pilótának. Az pedig már csak hab a tortán, hogy a Microsoft híresen valósághű repülésszimulátorához, a Flight Simulatorhoz megjelent a Darkstar repülhető modellje, realisztikus kezelőszervekkel és viselkedéssel. Az alábbi, csaknem húszperces videó megmutatja, hogy milyen élmény lenne a hangsebesség több mint kilencszeresével száguldani vele: Mindezek alapján érdemes végiggondolni, hogy mennyire áll közel a valósághoz Maverick fiktív lopakodója.
Na ez viszont az alacsony százalék ellenére bejött. Megvannak benne azok a gyerekbetegségek, amik a Világok Őrében – pl. fogalmam sincs, honnan szalajtják a lassított felvétel mániás operatőröket, mert azok ugyanolyan pocsékok, de az ötlet szuper, a megvalósítás hangulatos, és azért vannak benne gyönyörű képek. Csak az oroszoknál láttam eddig, de ott többször, hogy a mágia nem evilági dologként van ábrázolva, hanem a varázslók kvázi egy másik, erre a dimenzióra ható dimenziót módosítanak, ezáltal nincsenek nagy mágikus párbajok, meg csettintésre gyújtott tüzek, hanem erőfeszítés és ész is kell a képességek alkalmazásához – ezt szerintem a legmagasabb szintre a Metamorfózis trilógia harmadik kötete vitte, ahol a "varázsló" konkrétan egyszer sem harcolt a képességeivel, mert annyi időt és energiát emésztett fel a lemerülés a másik dimenzióba, hogy nem tudott olyan hatékonysággal küzdeni. Ha valaha megfilmesítik azokat a regényeket, remélem, ott is kicsit így ragadják majd meg a mágiát. A karakterek közül Michaelt a végéig nem kedveltem meg igazán, túlságosan manipulatív, túlságosan szélhámos volt (oké, hogy Kevint milyen helyzetből hozta ki, de az a szegény srác súlyosan autista volt, és egyértelműen fogalma sem volt, hogy mi történik körülötte valójában, a főhős pedig ezt nagyon durván kihasználta.
Milyen az izlése, a kedvenc színe, a gondolkodása a világról, a kedvenc virága. Ez ilyenkor mind beugrik az embernek. És még egy nagyon fontos dolog, ami ilyenkor kiderül: milyen a kapcsolatunk vele. Mióta anyuka vagyok én is, már attól meghatódom, hogy a gyermekem azt mondja, hogy ezt neked csináltam. Miközben nem is voltam vele. Tehát igazából akkor éppen vele voltam, hiszen rám gondolt. Szerintem ez nem semmi. Szóval a "nagy" ötlet, az anyák napi kedvességek közül az egyik: fotómontázs a gyermekkorunkból. Veszünk néhány képet otthonról ami még megmaradt, / és nem téptük szét, hogy túl kövérek vagyunk rajta, milyen béna a frizurám stb. /, és egy jó nagy kartonlapra felragasszuk izlés szerint. A kartonra a képeket lehetőség szerint úgy rakjuk fel, hogy anyukánk mellettünk szerepeljen rajta. Nem probléma, ha két képet kell ehez összevágnunk, hiszen egy fotómontázsról beszélünk. A kartonlap színe bármilyen lehet, figyelembe véve, hogy színes képekből, vagy inkább fekete-fehér képekből akarjuk-e elkészíteni.
A nagy ötlet anyák napjára anyák napi kedvességek: Most, hogy megint közeledik a nagy nap, hát újra égnek állt a hajam. Ugyanis minden évben meg kell küzdenünk egyrészt a sablonnal ( virág, képeslap, előre vásárolt apró minikönyv ÉDESANYÁMNAK címmel) másrészt azzal, ha nem jut eszünkbe semmi eredeti: az idővel. Na és persze van még egy fontos tényező, bár ha anyánkról van szó ezt szégyeljük kimondani, a pénz. Tehát ott a nagy helyzet: hogyan lehet olyan ajándékkal kedveskedni ami nem sablonos, nem olyan drága, és mégis látjuk anyánk könnyes arcát mikor meghatódva átveszi a kezünkből. Tavaly annyit gondolkodtam, hogy maradtam a sablonnál. Virág. Persze cserepes, hogyha ápolja jó sokáig megmaradjon, és hogy hétköznap mikor nem vagyok vele, akkor is tudjon gondolni rám. De idénre valami más dolgot tervezek. Saját készítésű ajándékot! Ugyan bevallom, ez is kicsit sablonosan hangzik, de amíg az ember elpepecsel egy ilyen ajándékkal, több mindent tud meg hirtelen a anyukájáról, mint azt gondolta volna.
🌷 NORIE Videó - Anyák napi ajándék ötletek 🌷 - YouTube
Egyszerű, aranyos Anyák Napi Ajándékötlet | DIY Easy Mother's day Gift Idea - YouTube
3 különleges ajándékötlet Anyák napjára - YouTube