Megjelent a Miniszterelnökség 2022/2023. évi pályázati felhívása a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjra az északi félteke országaiba. A Program a diaszpóra magyarság magyar identitásának erősítése érdekében az alábbi feladatkörök ellátására hirdet pályázatot: – Cserkésztevékenység, – Hagyományőrzés (népzene, néptánc, népi kézművesség, népi ének, népi játékok, stb. ), – Oktatói és nevelői munka (magyar nyelvoktatás, tananyagok összeállítása, gyermekfoglalkozások tartása, táboroztatás, stb. ), – Közösségi, sport, média és kulturális tevékenység ellátása (kultúra- és rendezvényszervezés, marketing és adminisztratív feladatok ellátása, webszerkesztés, pályázatírás, kommunikáció- és médiatevékenység, kiadványszerkesztés, könyvtárrendezés és hagyatékgondozás, stb. ). A pályázat benyújtása: 2022. június 15. napjától 2022. július 15. napjáig. Interjú a pályázókkal: 2022. július 25. napjától – 2022. augusztus 5. A pályázattal kapcsolatban felvilágosítást az alábbi elérhetőségeken kérhet munkaidőben: Elektronikus elérhetőség:; Telefonos elérhetőség: +36 (1) 795-7005 Részletes kiírás:
Az államtitkár emlékeztetett: a 2013-ban indított Kőrösi Csoma Sándor-programban eddig 29 országban 661 ösztöndíjas dolgozott. A kormánypárti politikus a program eredményei között említette, hogy az ösztöndíjasok közreműködésével a többi között új magyar közösségeket fedeztek fel, hétvégi magyar iskolák és cserkészcsapatok alakultak, online oktatási anyagok készültek, magyar nyelvű újságokat alapítottak és egyre többen kezdtek magyarul tanulni. Potápi Árpád János közölte, hogy a Petőfi-programban 2015-től 308-an vettek részt. A program részeként a Kárpát-medencében magyar napokat, szavalóversenyeket tartottak, elindult az Egy nap népviseletben elnevezésű kezdeményezés – mondta, hozzátéve, mindenütt megerősödtek a szórványközösségek. Az államtitkár reményének adott hangot, hogy nemcsak a külhoni magyar szervezetek, hanem az ösztöndíjasok is nyernek a programmal. Utóbbiak tapasztalatait összegezve úgy fogalmazott: "mindenki, aki hazatért, azt mondta, hogy hazaszeretetben és magyarságtudatban megerősödött a program által".
Potápi Árpád János kiemelte: a hét éve indított program gyümölcs mára beért. Új hétvégi magyar iskolák, népzenei és néptánc együttesek, hagyományőrző és cserkészcsapatok és számos magyar kulturális program, kezdeményezés hirdeti a Föld minden táján, hogy a diaszpórában életerős magyar közösségek élnek, akik büszkék magyarságukra. Mindez nem valósulhatott volna meg a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasai nélkül, akik híd szerep et töltenek be az anyaország és diaszpóra között. Az államtitkár köszönetet mondott az ösztöndíjasoknak és mentoraiknak a 2020-as évben, a nemzeti összetartozás évében végzett munkájukért, valamint azért, hogy a világjárvány okozta nem mindennapi helyzetben is derekasan helytálltak és a megszokott munka mellett karitatív feladatokat is elláttak. Felidézte: a MÁÉRT döntése értelmében 2021 a nemzeti újrakezdés éve, amelynek keretében az új programok mellett folytatni kívánják az eddigieket, így a Kőrösi Csoma Sándor Programot is.
Megjelentek a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-program és a Kárpát-medencei szórványmagyarságot felkaroló Petőfi Sándor-program idei pályázati felhívásai. Erről Potápi Árpád János, nemzetpolitikai államtitkár számolt be. A két programra csaknem másfél milliárd forint áll rendelkezésre. Elmondta, hogy a Kőrösi Csoma Sándor-programot már negyedik alkalommal hirdetik meg. 2013-ban 47, 2014-ben 100 fiatal látogatott a diaszpóra magyarságához. A 2015-ben 667 millió forintos keretből megvalósuló programban szintén 100 ösztöndíjas járult hozzá a magyar identitás erősítéséhez világszerte. 2016-ban szintén 100 ösztöndíjas utazhat a diaszpóra magyarságához. Közölte, hogy Kőrösi Csoma Sándor-program célja, hogy fejlesszék a diaszpóra magyarságának magyar nyelvtudását, ösztönözzék a magyar közösségekben kifejtett tevékenységet és a kapcsolattartást Magyarországgal, azaz a magyar identitást megerősítsék. Olyan, a nemzet iránt elkötelezett, közösségszervező tevékenységekben jártas fiatalok pályázatait várták, akik segítenek e cél elérésében.
A múzeumpedagógus izgatottan, készült az utazásra, kissé kapkodva, hiszen már nem várt pozitív válaszra. Szállást mentoránál, a Nyugat Ausztráliai Magyarok Egyesületének elnökénél kapott. A Nyugat-Ausztráliába érkezett magyarok első hivatalos szervezete 1950 augusztusában alakult meg, 1955 októberétől viseli a jelenlegi nevét. Amint Emese elárulta, több feladata is lesz náluk, a néptánc- és népzeneoktatás mellett tulajdonképpen bármi, amit ráosztanak: magyar nyelv gyakorlása az elszármazottakkal, citeraoktatás, közösségi programok szervezése, közösségépítő, valamint óvodai foglalkozás megtartása. A múzeumpedagógus januárban jön vissza Paksra.
A programban a déli féltekére utazó ösztöndíjasaink 6 hónapot tölthetnek az alábbi országok valamelyikében: Ausztrália, Új-Zéland, Latin-Amerika országai és Dél-Afrika. Az északi féltekére utazók kiküldetése kilenc hónapon át tart, Európa, Kanada és Észak-Amerika valamely országában, valamint Izraelben. Az ösztöndíjasokat az Államtitkárság munkatársai személyes interjú keretében hallgatták meg. Pályázati anyaguk és a személyes meghallgatás alapján került kiválasztásra az a 114 fő, akik idén is segítik a külföldön élő magyar közösségek mindennapjait. Természetesen a pályázat koordinátorai folyamatosan kapcsolatban álltak a fogadó szervezetekkel, hogy igényeiknek a lehető legnagyobb mértékben megfelelő ösztöndíjas kerüljön kiválasztásra. A kiválasztott ösztöndíjasok két turnusban utaznak célállomásuk felé, ahol óriási szerepet kapnak abban, hogy segítsék a diaszpórát a magyar hagyományok megélésében, hiszen: "A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket! "
Ennek megszűntetése érdekében a fénycsöveket már 6-8 hónap után ki kell cserélni. A akvárium megvilágítását legalább 12 órán keresztül biztosítsuk. A víz felszínén élő, úszó növényeket gyérítsük A leveleken észlelhető hiányok azt jelzik, hogy az akváriumban olyan halak vannak, amelyeknek növényi táplálékra is szükségük van. Az összesodródott levelek arra utalnak, hogy levéltetvek vannak jelen. A világért se alkalmazzunk rovarirtó szereket, mert azok elpusztíthatják a halakat is! A kártékony tetvek a vízből kiálló leveleket szokták meglepni. Ha észrevesszük jelenlétüket, akkor a megtámadott levéllel együtt távolítsuk el valamennyit. Szerző:
NH4+ + 2 O2 >> NO3- + H2O + 2 H+ Éppen ezért érdemes adalékokat elhelyezni az általános növénytalaj alá és a szűrőbe, amelyek néhány hét alatt több tucat különböző, lebontást végző hasznos baktérium elszaporodását segíti elő. Saját tapasztalatom az, hogy egy olyan akváriumban, ahol minimum 10-15 cm aljzat is van (hátul), ott egy esetleges áramszünet sem okoz problémát. A már "beállt" talajban megbújó lebontó baktériumok ugyanis kisegítik a külső szűrőnk biológiai töltetében tenyésző kolóniát. Egy jól működő növényes akváriumban semmiképp nem nélkülözhető a külső szűrő hatalmas – akár futballpályányi – biológiai szűrőfelülete. A szűrőben biológiai szűrést végző aerób baktériumok az ammóniumból, nitrátot állítanak elő. Az akvárium térfogatát óránként 8-10-szer megforgató szűrő éppen azért fontos a növényes akváriumokban, mert az ammóniát a lehető leghamarabb a szűrőbe kell juttatni és ott a lehető leggyorsabban le kell bontani. Laboratóriumi körülmények között elvégeztek egy középkategóriás és egy jobb minőségű saját szűrőanyaggal rendelkező külső szűrő ammónia-lebontási gyorsaságát összehasonlító tesztet és az eredmény megdöbbentő lett: a jobb minőségű szűrő töredék idő alatt oldotta meg az ammónia lebontását 0-ra.