Az előadások a következő témára: "Megújuló energiaforrások"— Előadás másolata: 1 Megújuló energiaforrások 2 Miért van rá szükség? Fosszilis energiahordozók hátrányai: Gyorsan fogynak. Évmilliók alatt keletkeznek. Felhasználásuk során sok káros anyag jut a környezetbe. 3 Napenergia Nap 4, 5 milliárd éve sugározza az energiáját. Várhatóan a következő 5 milliárd évben is sugározni fog. 1 óra alatt 1 évre elegendő energiát sugároz. 4 Napenergia hasznosítása Passzív: épületek tájolása, építőanyagok megválasztása. Aktív: naperőművek, napkollektorok, napelemek. 5 Naperőmű 6 Napkollektor Napenergia felhasználásával közvetlenül állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. 7 8 Napelem Olyan eszköz, amely az elektromágneses sugárzást közvetlenül villamos energiává alakítja. PPT - Megújuló energiaforrások PowerPoint Presentation, free download - ID:5345619. Alapanyaga a szilícium. 9 10 Előnyei: Ha már telepítve van, ingyen van. Tiszta → nincs károsanyag-kibocsájtás. Hátrányai: Csak napsütéses időben és helyen. "működik"→ nem tervezhető. Szükséges eszközök előállítása energia és pénzügyi szempontból is drága.
Nincs még táblagéped? Ahhoz, hogy kiadványainkat a legoptimálisabb módon tudd olvasni, egy táblagépet kell vásárolnod. Javasoljuk, hogy vásárlás előtt tájékozódj megfelelően arról, hogy az egyes eszközök milyen képességekkel rendelkeznek, hogy biztosan a számodra legmegfelelőbb ár/értékű készüléket kapd. Energianyerés hulladékból. Hulladékfeldolgozással kapcsolatos környezeti problémák. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom: Bajnóczy Gábor: Környezeti kémia és technológia (letölthető tananyag); Bajnóczy: Chemistry of Environmental Polluting Materials (lecture notes, BME); Papp Sándor, Rolf Kümmel: Környezeti kémia (Tankönyvkiadó 1992); Árvai József: Hulladékgazdálkodási kézikönyv (Műszaki Könyvkiadó 1992); R. A. Bailey ….. Chemistry of the Environment (Academic Press) 2002. A szén bányászata és égetése betegségeket okozhat, és nagymértékben szennyezi a környezetet. Bár égetésével károsítjuk a környezetet, mégis így energiát nyerhetünk. PPT - Alternatív energiaforrások-megújuló energiaforrások PowerPoint Presentation - ID:4072025. Az elgázosítással nyert égheto gáz elégetésével eloállított villamos energia környezetbarát, de sajnos költséges.
Bányászott szén Kén Kőolaj Földgáz Urán: Az atomenergia energiahordozó anyaga 6 A fosszilis energiától való elhatárolódás különösképp fontos A Föld átlaghőmérséklete rohamosan nő, főleg a XX. század óta Ez nagyrészt emberi tevékenységnek köszönhető. 7 Szélenergia Modern kitermelési formája a szélturbina lapátjainak forgási energiája. Ez alakítja át elektromos árammá. A nagy áramtermelők mellett kis egyedi turbinákat működtetők is használják farmjaikon, melyek távol vannak a nagyfeszültségű elektromos hálózattól. Megújuló energiaforrasok ppt . 8 A Nap a Földet elérő energiának 1-3%-a alakul át szélenergiává A Nap a Földet elérő energiának 1-3%-a alakul át szélenergiává. Ez százszor nagyobb mennyiség, melyet a növényvilág nyújtana fotoszintézisen keresztül. 9 A képen látható szélturbinák alatt a víz munkája segíti a szélenergia hasznainak kinyerését az ember számára. Ezek nem igényelnek jelentősebb karbantartást. Viszonylag olcsó a kiépítése is. 10 Vízenergia Napenergia eredetű, így tekinthető megújulónak. Környezetre káros hatása szinte nincs.
Pl: repce, olíva, napraforgó. 29 30 Előnyei: Hulladéknemesítés. Elégetésekor jóval kevesebb környezetszennyező anyag keletkezik, mint a kőolaj esetében. Hátrányai: Élelemből üzemanyagot?
000 MW hőenergia található, és ezzel a világ második legnagyobb geoenergia mennyiségét tudhatjuk magunkénak. • A geotermikus energia a magmából ered és a földkéreg közvetíti a felszín felé, folytonos, viszonylag olcsón kitermelhető és a levegőt nem szennyezi. Hazánkban, ahol a földkéreg az átlagosnál vékonyabb, ezért geotermikus adottságai igen kedvezőek. Hőforrás szerint a hőszivattyú lehet: A talajkollektoros rendszer Többszáz méter hosszú speciális csöveket fektetnek le 1-2 méter mélyen. Ez a felszínközeli hőenergiát aknázza ki egy hőszivattyúval. Nagy felületen (a fűtött alapterület 2-3-szorosán) kell a telket megbontani a csövek lefektetésekor, ezért leginkább új építésű házak esetén ajánlott. Négyzetméterenként 20-30 W energiát nyerhetünk. Ennek nagysága függ a talaj hővezetésétől, nedvességtartalmától, és az esetleges talajvíztől. Hőforrás szerint a hőszivattyú lehet: Talajszondás rendszer A talajszondás rendszer esetén kb. Megújuló energiaforrások by Csik Bence. 15 cm átmérőjű, 50-200 méter hosszú lyukakat fúrnak a földbe függőlegesen, majd ebbe helyezik az U alakú szondát, amelyben cirkulál a hűtőközeg, és ehhez csatlakozik a hőszivattyú.
A szántóföldön az aratás/kaszálás után megmaradt növényi részeket is felhasználják. Milyen csoportjai is vannak? • Elsődleges biomassza: természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények. • Másodlagos biomassza: állatvilág, gazdasági haszonállatok, az állattenyésztés fő termékei, melléktermékei, hulladékai. Megújuló energiaforrások ppt. • Harmadlagos biomassza: biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai, emberi települések szerves eredetű hulladékai. Geotermikus energia Azonban túlzott kihasználás esetén a kutak csak hosszú évek alatt regenerálódnak. Alapvetően földhőből nyerhető. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. Kitermelése A termálkútból feltörő vizet gáztalanítják, ülepítik és sótartalmát részben eltávolítják, majd a felhasználás helyére szivattyúzzák, a lehűlt vizet pedig valamilyen vízáramba, vízgyűjtőbe vezetik. A rétegenergia csökkenése következtében idővel kevesebb vizet adnak.
A biomasszából nyert energia A Földre érkező napsugárzás negyede hasznosítható a növények számára. A növények a zöld színtestnek nevezett sejtszervecskékben a világ leghatékonyabban működő erőműveit üzemeltetik. A bonyolult membránrendszerben fehérjékhez kötött klorofill molekulák, mint napkollektorok sorakoznak és a fotonok energiáját kémiai energiává alakítva megkötik a szén-dioxidot és közben oxigént termelnek. Mely növények alkalmasak az üzemekben való energiatermelésre? • A legtöbb energia a nagy rosttartalmú növényekben van de kevés az erdő! Megújuló energiaforrások pp.asp. → fű • Az Agropyron elongatum 2-2, 2 méteres fűféle éppen alkalmas erre a célra. 15 t / hektár szárazanyag hozam A fűből préseléssel apró darabkák, azaz pellet készíthető, amely kiválóan alkalmas kisebb kazánok fűtésére. • Fűtőértéke közelíti, illetve meghaladja a hazai barna szenek, valamint a fa és a szalma fűtőértékét. • Évelő, így az egyszer vetett fű akár 10-15 éven át aratható Létezik energianád, energiafűz, energianyár és energiaakác is.
A művészettörténet évkönyvei tele vannak az egykor megvetett művészek és a remekművekké vált műalkotások történeteivel – Picassót sátánistának, Cezanne-t őrültnek, Van Gogh-ot bolondnak titulálták. Az egyik talán kevésbé ismert fordulat története a párizsi Eiffel-toronyé: valahol az elmúlt 126 év során az emlékmű a város legjobban gyűlölt építményéből a város egyik legkedveltebb építményévé vált. Eiffel torony érdekességek a fémekről. A párizsiak még mindig vegyes érzelmekkel viseltetnek iránta, és hajlamosak vagyunk egyetérteni: a torony köztudottan túlzsúfolt, irgalmatlan sorokkal és olyan személyes helyekkel, amelyek mellett egy szardíniásdoboz is olyan lenne, mint a Ritz. Azonban: nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a torony nemcsak Párizs, hanem egész Franciaország nemzetközi szimbólumává vált. Így, bár lehet, hogy soha nem látunk egy igazi párizsit a Tour Eiffel tetején, a torony mégis rengeteg mesét tud mesélni a kíváncsi utazóknak. Nem maradt más hátra, nézzük az érdekes tények-et az Eiffel toronyról… Az Eiffel-torony története, röviden: Kezdjük az alapoktól, rendben?
1888-ban Barcelonában rendezték a világkiállítást, Gustave Eiffel erre az alkalomra tervezte a mára már Eiffel-toronynak nevezett alkotását. Ám a barcelonai városvezetésnek nem tetszettek a tervek, és az építkezés költségeit is túl drágának találták. Majd az egy évvel későbbi (1889) világkiállítást már Párizsban rendezték, a párizsi városvezetés hosszas mérlegelések után rábólintott a torony tervre. Az Eiffel-torony volt az akkori kor legmagasabb épülete. Az akkori városvezetésnek terve az lett volna, hogy a világkiállítás után le is bontják a tornyot, de észrevették, hogy a torony tetejére szerelt rádióantenna eddig soha nem tapasztalt kommunikációs állomássá teszi a tornyot. Eiffel torony érdekességek teljes. Az Eiffel-tornyot manapság már évente 6-7 millió ember látogatja meg. Eiffel-torony
A legenda szerint 628-ban egy testvérpár, Hinokuma Hanamari és Hinokuma Takenari halászás közben bukkant rá Kannon bodhiszattva, az Irgalom Istennőjének szobrára – noha a szobrot visszadobták a folyóba, az újra és újra visszatért hozzájuk. A falu vezetője döbbent rá, milyen nagy jelentőségű az alkotás, így a buddhizmusnak szentelte az életét. Eiffel Torony Érdekességek. Otthonát templommá alakította, az Irgalom Istennőjének szentélyt emelt – ebből lett a Szenszódzsi. A kulturális utazást megtörve a Tokyo Disneylandben vagy a tengeri ihletésű Tokyo DisneySea-ben is lehet múlatni az időt. Sindzsuku Gjoen: Egykor a a Naitó daimjó család rezidenciája volt, napjainkban már óriási, mesébe illő park kertekkel és üvegházzal – több, mint 20 ezer fa található, ebből 1500 cseresznyefa. A 58, 3 hektáros csodahely három stílust ötvöz: a franciakertet, az angolkertet és a hagyományos japánkertet, ráadásul egy hagyományos teaház is található a területén. Meidzsi-szentély: a sintó szentélyt az 1912-ben elhunyt Meidzsi császár és 1914-ben elhunyt felesége, Sóken császárné tiszteletére emelték, helyszínnek a császár és a császárné egyik kedvelt sibujai, kertjét választották 7.
2014. április 2. 08:25 1. A Párizs és Franciaország jelképének tartott Eiffel-torony a francia forradalom centenáriumára, az 1889-es párizsi világkiállításra készült el. 2. Az építmény terveit a közhiedelemmel ellentétben nem névadója, Gustave Eiffel, hanem a svájci Maurice Koechlin készítette. 3. 127 éves az Eiffel-torony. A franciákat a mai napig megosztó tornyot kezdetben gyűlölték, és már 1887-ben komoly sajtókampány folyt ellene: a megépítése ellen tiltakozó petíciót háromszáz befolyásos párizsi művész írta alá. 4. A munka 2 évig, 2 hónapig és 2 napig tartott, 7, 5 millió frankba került, és ez volt az első olyan építkezés, amelynek minden fázisát végigfényképezték. 5. A 300 méter magas torony négy évtizedig a világ legmagasabb építménye volt: a New York-i Chrysler Building (319m) 1930-ban taszította le a trónról. 6. Az Eiffel-torony fontos szerepet játszott az első világháború idején: a francia hadsereg innen fogott el rádióadásokat és fejtett meg kódolt üzeneteket. 7. A torony 1925 és 1936 között a világ legnagyobb hirdetőoszlopa volt: a francia Citroën autógyár jóvoltából negyedmillió színes villanyégő került az építmény három oldalára.