Ennél egyedibb karácsonyi ajándék aligha létezik. Sokan szeretnének legalább egyszer gyönyörködni a sarki fények megkapó látványában, ám ez az új kezdeményezés szintet lép az aurora borealis-élményben. Az északi térség turizmusát népszerűsítő Arctic Europe nevű szervezet ugyanis lehetővé teszi, hogy átvitt értelemben nyomot hagyjunk magunk után odafent. Mint ismeretes, a sarki fény a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. Az Arctic Europe indítványa értelmében mostantól – a hurrikánokhoz hasonlóan – a legerősebb északi fény évente nevet kap, a keresztelőn pedig a nagyközönség is részt vehet.
Légköri fényjelenségek - sarki fény, halo A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. Különleges látványosság a sarkvidékek környékén - s nagyon ritkán, télen, nálunk is - az éjszakai égbolt pazar zöldes felfénylése. A sarki fény (latinul aurora polaris) az északi és a déli féltekén egyaránt előfordul. Északon északi fény, korábbi nevén erdei fény (latinul aurora borealis), délen dél-sarki fény (latinul aurora australis) a neve. A Föld légkörébe a sarkok körüli behatoló elektromos töltésű részecskék ionizálják a légkör atomjait, s sugárzásra kényszerítik azokat. A sarki fény igen változatos formában mutatkozik: diffúz, vöröses függönyként; hosszú, mozgékony, zöldes, kékes és vöröses sávok és sugarak (drapériák) formájában; a távolban perspektivikusan összefutó sugárnyalábok formájában (sarkifény-korona). Műholdas felvételek tanúsága szerint a sarki fény egyszerre jelentkezik egy - a mágneses pólust övező - ún. sarki fény gyűrű mentén.
Északi fényA körülmények szerencsés egybeesése esetén a sarki fény Közép-Európából is látható, ez főleg erős naptevékenység idején fordul elő. Ilyenkor többnyire gyengébb jelenségekről van szó, pl. vöröses drapéria az északi égbolton. A sarki fénnyel összefüggően a földmágneses tér erős zavarai is felléphetnek, ezek az úgynevezett földmágneses viharok. Magyarországon az elmúlt két évszázadban összesen tizenhat esetet írtak le. A legutolsó, az 1938. január 25-i mind erősségében, mind szépségében túltett az előzőkön. Az 1591. évi nürnbergi északi fény (korabeli metszet) Ha az ókori Rómáig tekintünk vissza, a megfigyelések szerint a sarki fény gyakorisága erősen ingadozik. A korabeli leírások szerint a sarki fény az 1870-1872 és az 1938-1941 közötti években volt a leggyakoribb. Gustav Spörer és Edward Maunder német csillagász a múlt század végén összegyűjtötte a sarki fényről szóló régebbi tudósításokat, és egybevetette őket a napfoltok számának ismert ciklusaival. Egyértelmű összefüggést találtak közöttük.
Sarki fény v. északi fény (aurora borealis, l. a mellékelt szines képet), 1. Az északi fény leggyakoribb alakja déli Skandináviá-ban és Németországban. napnyugta után fényjelenség a levegőben a szemhatár északi részén. Igen sok és különböző alakban jelenik meg, de túlnyomóan fényes ív alakjában, melynek legmagasabb és egyszersmind középső része közel fekszik a mágneses déllőhöz. Néha az ív számos fénysugárból áll, melyeknek alsó széle élesen kiválik az ég sötét szinéből, mig felső szélük elmosódott. Máskor több fénylő ív jobbról-balról emelkedik a magasba és közös pontban; a S. koronájában - egyesülni látszik. Nem ritkán szines szalagként tünik fel, melyet szél látszik lobogtatni, mert a szalag egyes részein hullámos felvillanások láthatók, melyeken szinpompája a Geissler-féle csövekre emlékeztet. De van oly S. is, melynek határozott körvonalai nincsenek és mely csak élesen megfesti az égbolt egy részét. Mivel a S. hazája a magas északon van, az ókor klasszikus népeinél nem is akadunk annak nyomára; a skandináv népmondákban azonban sűrün szerepel.
A töltött részecskék nagyjából 100 km-es magasságban, körülbelül a termoszféra alsó rétegében az oxigén- és a nitrogénatomokkal kerülnek kölcsönhatásba. A színes fények, amelyeket megfigyelhetünk, a részecskék és atomok ütközése révén jönnek létre, ahol a különböző színek azt mutatják, hogy milyen típusú atomok és molekulák lépnek kölcsönhatásba.
Feltehetően azért találtad meg a írásomat, mert te magad is hasonló vagy ugyanezzel a problémával küzdesz, amit a posztban megfogalmaztam. A menstruáció valamilyen – normálistól eltérő – zavarával. Itt rögtön és azonnal feltennék neked egy kérdést: Mi a normális? Mi az ami ettől eltér? Ugye nem is olyan egyszerű ezt megfogalmazni. Ne keseredj el, normális lehet az akár 25 napos és a 35 napos ciklus is, hiszen – többi írásomban ezt is megemlítettem – nem vagyunk egyformák. Az étkezés és a menstruációs ciklus - 4. rész Luteális fázis - Endometriózis diéta. A saját menstruációs ciklusoddal kapcsolatban pedig van egy jó hírem. Senki más nem tud(hat! ) róla többet, mint te magad. Szabálytalan menstruációs ciklus A női ciklus átlagosan 28 nap hosszúságú. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindenkinek ennyi, hanem figyelembe véve, hogy mindenkié más, az ÁTLAG szám ennyire jön ki. A szakemberek, orvosok, nőgyógyászok szerint teljesen normális az akár 22 napos ciklus is, ha sosem volt neked ennél hosszabb (egy-két nap nem számít), sőt akár a 35-36 napos ciklus is normálisnak mondható, ha mindig – amióta menstruálsz – ennyi volt és rendszeres, tehát nincsenek kimaradások és hirtelen rövidebb periódusok.
Az érés ideje alatt a tüsző ösztrogént termel, amelynek hatására megvastagodik a méhnyálkahártya. A follikuláris fázis az ovuláció kezdetén fejeződik be. Ennek a fázisnak a hossza változhat, ami a teljes ciklus hosszának legtöbb változását eredményezi. Mi a női ciklus Milyen hosszú a normális. A luteális fázis az ovulációval kezdődik, és a menstruáció kezdetéig tart. Ebben a fázisban a petefészek progeszteront termel, amely felkészíti a méhnyálkahártyát az embrió beágyazódására. Ha nem következik be terhesség, a progeszteronszint lecsökken, és megkezdődik a menstruáció. A luteális fázis átlagosan 14 napig tart. A termékenység és a menzesz szabályossága A szabályos menstruáció elengedhetetlenül szükséges mind a természetes, mind a mesterséges reproduktív folyamatokban, hiszen szabályossága tükrözi a megfelelő peteérést, illetve a szabályosság a megfelelő nyálkahártya felépülésre is utal, ami szintén elengedhetetlen a terhesség létrejöttéhez. A menzesz szabályosságának megváltozása hátterében számos ok állhat, melyek kisebb-nagyobb mértékben csökkenthetik mind a természetes, mind a mesterséges teherbeesés esélyeit.
A termékeny időszak elmúltával a váladék vizesedik, mennyisége is jelentősen lecsökken, vagy teljesen eltűnik. A termékeny időszak közeledtével a méhnyak állapota is folytonosan változik. Az ösztrogén hatására, hogy a spermiumok méhbe jutását megkönnyítse a méhnyak egyre lágyabb és nyitottabb lesz, és egyre magasabbra kerül. Majd az ovuláció elmúltával ismét zártabbá és keményebbé válik. Rendszeres vagy közel rendszeres ciklus esetén a következő peteérés időpontja és a következő menstruáció első napja előre jelezhető. A " Hogyan mérjem? " című cikkben elolvashatod, hogyan kell pontosan mérni tested jelzéseit! Ha részleteiben érdekelnek a ciklusodat irányító hormonok, olvasd el a nemi hormonokról részletesen című cikkünket is! A cikket írta: Dr. Kámory Enikő, oldalunk tudományos munkatársa és alapítója. Ha kérdésed van a cikkel, vagy a weboldalunkon használt módszerrel kapcsolatban, kérdezd őt bátran!