A húsvéti ünnepek egyik legfontosabb kelléke Hollandiában is a tojás, mellé azonban a hollandok nem aranyos kis nyuszit, hanem igazi, éltes, méretes mezei nyulat képzelnek el húsvéti nyúlként. De van még más fura szokás is. Magyarok a nagyvilágban Karácsonykor – Írország, Dublin | Élet sója. E két jelkép uralja hetek óta a hollandiai boltok polcait, és az ünnepekre a családok jelentős része – különösen a kisgyermekesek – apró fatojásokkal, nyuszi figurákkal, színes girlandokkal, tavaszköszöntő feliratokkal dekorált, már-már karácsonyfa-méretű fűzfaágakkal díszíti fel a házát. A tojásfestés Hollandiában is kedvelt húsvét előtti foglalatosság, a háztartási eszközöket árusító üzletekben ilyenkor jó forgalma van az úgynevezett tojásállványnak, amely arra szolgál, hogy a befestett tojások megfelelően száradjanak anélkül, hogy mindent összekennének. Statisztikai adatok tanúsága szerint csak a húsvéti ünnepek alatt – a csokoládétojásokat nem számítva – 35 millió tojást fogyasztanak el a 16 millió 800 ezer lakosú országban, de ebbe az utóbbi adatba persze a csecsemőket is beleszámítják.
(Ez az emberek többségének elsősorban filmekből és sorozatokból lehet ismerős, és az ottani varázslatos happy end-ből) Az Egyesült Királyságban ezek után csak a várva várt királynői beszéd után lehet az igazi a karácsony, egy kis angolos, pulykával és pudinggal megtoldott vacsorával. Karácsony Oroszországban. Skandinávia Itt direkt nem emelünk ki egyetlen országot sem, mivel mindegyiknek megvan a saját kis karácsonyi furcsasága, elég csak arra gondolni, hogy a finnek és a svédek akár még ölre is mennek azért, hogy bebizonyítsák, hogy márpedig a mikulás tőlük származik. Az izlandiak pedig természetesen ugyanúgy a saját nótájukat fújják, nekik mondjuk speciel 13 mikulásuk van, szóval a számok nekik kedveznének – csakhogy! – idén tartottak Grönlandon egy versenyt, ami pontot kívánt tenni arra a bizonyos "i"-re, és megállapítani, hogy melyik országból is származik gyermekkorunk egyik legkedveltebb mesebeli szereplője. A verseny győztese dán származású lett, így a Skandináv országok közötti évtizedeken át húzódó "versengés" véget érhetett.
És a görögkatolikus egyházé, és persze Oroszországé, hogy egy kicsit mégis visszatérjünk a Gyed Morozhoz. Üdvözöljük a! A lenti gombra kattintva megismerheti megújult oldalunkat! Indítás 2011. december. 02. 13:00 Szegő Iván Miklós Tech Alig 100-200 éves "ókori ötlet" a karácsonyi ajándék A karácsonyi ajándékozás szokásai a kereszténység előtti hagyományokhoz vezetnek vissza, s e hagyományok a kereszténység közvetítésével öröklődtek át a mai korokra. Hollandia Karácsonyi Szokásai. Mindeközben sokáig éppen karácsonykor nem nagyon ajándékozták meg egymást az emberek. A címlapról ajánljuk 2014. december 05. Készítette: Kiss Renáta az LdV-HU-09-TAN-1044-1073-1087-1088 2014 1 HU 01 KA 102 000149 számú Erasmus + Európai Mobilitási projekt keretében ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö Felvidéki Kirándulás 2013. 04. 20-21. Rajzverseny, vetélkedő a Felvidékről 2013. március 27-én különleges napunk volt a Nógrádsipeki Keresztény Általános Iskolában.
Modern nagyváros modern lakói étterembe mennek karácsonykor, átvesznek angol és amerikai szokásokat, s idén először még karácsonyi vásárt is rendeznek. Edina és Éva testvérek, s párjaikkal évek óta Dublinban élnek, de számukra a karácsony mindig is magyar marad. Az írek, azaz valójában a dubliniak karácsonyi szokásai között Edina kalauzolja most az Olvasókat. "Dublini életem egyik legnagyobb meglepetése ebben az évben ért a karácsonnyal kapcsolatosan. Megnyílt Dublin első karácsonyi vására. Eddig csak az üzletek kirakatain, s a kivilágított épületeken vettük észre, hogy jön a Karácsony, de most már van karácsonyi vásár is, ahol Bratwurst (sült kolbász) és Glühwein (forralt bor) is kapható. Nem is véletlenül írtam németül, mert itt is ezekkel a szavakkal hirdetik. Ebből is látszik, hogy az írek sokféle szokásból rakják össze a karácsonyukat. Vidéken, kisebb városokban bizonyára jobban érezhető a kelta, vagy az ír katolikus hatás ezen az ünnepen, de Dublin kicsit más. November végétől kezdve már minden üzlet tömve van a karácsonyi dekorációval, sokféle dísz kapható Írország jelképével a háromlevelű lóherével.
Ebben benne foglaltatik mindhárom ünnep, a karácsony, az új év és a Vízkereszt. Azt tartják, a Föld mélyén gonosz manók élnek – nevük kalikandzarosz – akik azzal foglalatoskodnak év közben, hogy a Földet tartó fa törzsét elfűrészeljék. Karácsonykor azonban felhagynak ezzel a bosszantó foglalatossággal, hogy a földre jöjjenek, most már az embereket bosszantani. A házban aztán szörnyű ramazurit csapnak, törnek – zúznak, eleszik az emberek elől az ennivalót. Ezért távol kell őket tartani a háztól, és mivel a tűztől nagyon félnek, a házi tűzhelyben a láng soha nem aludhat ki. Vízkeresztkor aztán a pap által megszentelt víz bűvös ereje visszaűzi őket oda ahonnan jöttek, a Föld gyomrába. A fiatal lányok karácsony reggelén a patakhoz mennek vízért, ebből iszik az egész család. Bizonyos vidékeken a forrást "meg is etetik", azaz ételeket tesznek a partjára. Fontos, hogy karácsonykor az egész család, de még a házi állatok is jó és bőséges táplálékot kapjanak. A görögöknél a szerencsét hozó bűvös gyümölcs a gránátalma, mely a jólétet szimbolizálja.
Izland A szigetországban a 13 Jólasveinar helyettesíti a hagyományos Mikulást. A gyerekek őket várják. India India lakosságának jelentős többsége hindu és muszlim vallású, a keresztények azonban megünneplik a karácsonyt, de a helyi adottságoknak megfelelően mangó- vagy banánfát díszítenek. Japán Az ázsiai szigetországban annak ellenére, hogy kevés a keresztény, mégis él a karácsonynak egyfajta hagyománya. Nagy népszerűségnek örvend ilyenkor a japán kalligráfiával díszített, papíralapú üdvözlőlapok egymásnak való küldése, azzal a furcsának tűnő kikötéssel, hogy az üdvözlőkártya nem tartalmazhat piros színt. Ennek oka, hogy Ázsiában a néphiedelem szerint a piros szín a gyászé. Így a karácsonyhoz itt Európában illő piros színű tárgyakat Japánban mellőzik. A vörös adventi gyertyáktól, a télapón át, egészen a vöröses karácsonyfa gömbökig, minden ilyen jellegű tárgy megjelenítése és használata tilos, mondván szerencsétlenséget hoz. Mexikó Oaxaca-ban egy ünnepi felvonulással kezdődik a szezon majd az ünnep zárásakor kerámia lapokat törnek össze a helyiek a székesegyház mellett, ezzel jelezve, hogy közeleg az év vége.
11. 02 21:05 Képeslap Párizsból Párizs a világ egyik legkülönlegesebb és leglátogatottabb fővárosa. Egyedi hangulata, különleges légköre miatt nagyon népszerű az utazók körében. Ekkor azonban egy valaki még hiányzott: Rudolf, a szarvas. Moore ugyanis csak nyolc, névtelen szarvasról írt, a kilencedik csak 1939-ben jelent meg. Ekkor írt Robert L. May egy verset a kicsúfolt, piros orrú Rudolfról, aki a nagy hóviharban piros orra fényével végül célba ér a Mikulással és az ajándékokkal együtt. Ma is tanultam valamit 1-2-3: Most együtt csak 9990 forintért! Megveszem most! Kezdetben a természetes díszek külön szimbolikát képviseltek: a rontást űző dió mellett a gyümölcsök a bőség és egészség szimbólumai, a szalmabábok pedig a betlehemi jászol szalmájának jelképei voltak. Később, 1880-tól terjedtek el a díszítő szerepű, gyönyörű üveggömbök, melyek közül 19. század végi, szentpétervári remekműveket láthatunk. A szaloncukor egyértelműen Monarchia-beli találmány! Az eredetileg otthon, kézzel csomagolt, az ünnep tiszteletére díszruhába öltöztetett cukorkát Jókai a szalonban felállított fára utalva "szalonczukedli"-nek nevezte.
Néhol kicsit szájbarágós volt ugyan, és egy idő után vártam volna, hogy ha már filmet nézek, akkor képi eszközökkel is mutassák már meg, ne csak felolvasva halljuk a leírtakat, de ez elmaradt. Számomra végig nagyon ambivalens volt, hogy ugyanaz az Amadeu írta a könyvet, akit megismertünk, mintha két külön személy lett volna. Gondolom főszereplőnk alteregója volt ez, aki szintén leélt egy életet úgy, mintha nem is az övé lett volna. A filmet és a főszereplőt beindító jelenet és maga a könyv nagyon jó ötlet, ott még érdekesen is alakulhatott volna a történet. Aztán ahogy egyre előrébb haladt a két idősíkon a cselekmény, úgy merült fel bennem, hogy mi is mozgatja a főszereplőt? Miért olyan fontos neki az egész forradalom és Amadeu karaktere? Amilyen jól indult, a közepe fele sajnos annyira leült a történet. A végkifejlet pedig egyenesen idegesített. Éjféli gyors Lisszabonba (Night Train to Lisbon, 2013) | asanisimasa. Ennyi filozofikus gondolat és elvárt mennyiségű bonyodalom után így legyen vége a szerelemnek?! Egy mondvacsinált indokkal elvágják az egészet, még mielőtt elkezdődött volna?
Engem nagyon kíváncsivá tett, és örültem az újabb és újabb adalékoknak. Ahogy a régi történet egymástól szétszakított szereplői a kíváncsi turistán keresztül velünk együtt ismerik meg az általuk nem sejtett részleteket. Meg persze a Marcus Aureliusszal startoló professzornak is szurkoltam, hogy ne kelljen a sztoába beleszürkülnie. (Az mekkora szöveg, hogy a volt felesége felhívta, vigye már el a könyveit a garázsból, mert az új pasija oda akar parkolni. ) Értem én, hogy a felgöngyölített sztori nem eget rengető. Meg amint azt @ Little_Monster szóvá is tette, egy adott ponton már kifejezetten idegesítő is, ahogy a dolgok alakulnak, de engem ez a Saramago-regényt idéző történet megfogott, kíváncsivá tett, és bár eszembe jutott, hogy 9 csillagot adok neki, de minek okoskodjam, ha a szívem hangosan tízest követel. És akkor még a gyógyszertár előtti teret, a Praça David Leandro da Silvát bele se számítottam. Éjféli gyors lisszabonba teljes film. Little_Monster 2016. április 14., 22:16 A könyvből felolvasott részek határozottan tetszettek.
Nem azért tagadjuk meg a dolgokat, amiket bánunk az életünk végén? krlany 2017. október 23., 00:21 Fiatalon úgy élünk, mintha halhatatlanok volnánk. A halandóság tudata úgy táncol körbe minket, mint egy vékony papírszalag, ami alig ér a bőrünkhöz. Ez az élet mely pontján változik meg? Mikor kezd szorosabbá válni a szalag, míg végül meg nem fojt minket? krlany 2017. október 22., 22:45 Az élet döntő pillanatait, mikor örökre irányt változtatunk, nem mindig jelzi hangos, drámai körítés. Az igazság az, hogy az életünket meghatározó drámai pillanatok gyakran nagyon is észrevétlenek. Mikor nyilvánvalóvá lesz forradalmi hatásuk, és egyértelmű, hogy egészen új megvilágításba helyezik az életet, azt mindig csöndesen teszik. És ebben a csodálatos csöndben rejlik különös nemességük. krlany 2017. Éjféli gyors Lisszabonba – Vertigo Média. október 22., 22:35 Vajon ez végső soron nem az önképünkről szól? Arról a meghatározó ideáról, amit az ember önmagának megalkotott arról, hogy mit kell elérnie és megtapasztalnia ahhoz, hogy az embernek tetsszen az az élet, amit élt.
A könyv Amadeu de Prado, a Salazar-diktatúra alatt praktizáló portugál orvos és költő-filozófus feljegyzéseit tartalmazza magányról, halálról, szerelemről, hivatásról. Gregorius teljesen a könyv hatása alá kerül, ezért kutatásba kezd, hogy többet megtudjon a szerző életéről. Miközben bejárja a varázslatos portugál fővárost, hogy felkeresse Prado családját, szerelmeit, barátait és ellenségeit, kezdetét veszi élete legnagyobb utazása: önmaga igazi megismerése. Prado életét megismerve, lassan a sajátját is átértékeli... Éjféli gyors Lisszabonba - Film adatlap. Bille August rendező, Pascal Mercier svájci író bestsellerét vitte filmvászonra, mely voltaképpen két férfi, két nem mindennapi egyéniség párhuzamos életrajza. Képgaléria: Szereplők: Jeremy Irons, Mélanie Laurent, Jack Huston, Martina Gedeck, Tom Courtenay, August Diehl, Bruno Ganz, Lena Olin Rendező: Bille August Író: Pascal Mercier Forgatókönyv: Greg Latter, Ulrich Herrmann Producer: Kerstin Ramcke, Peter Reichenbach, Günther Russ Operatőr: Filip Zumbrunn Vágó: Hansjörg Weißbrich Zene: Annette Focks Gyártó: Studio Hamburg Filmproduktion, C-Films AG, PalmStar Entertainment Forgalmazó: Vertigo Média Kft.