A madárvonulás derekán már tollas virtuózok sora énekel versenyt egymással. Ilyenkor még a máskor néma és mozdulatlan pusztából sem maradhat el a madárdal. Fújja a sordély, a mezei pacsirta, a cigánycsuk, a mezei poszáta és egy-egy jellegzetes "up-up" hanggal jelzi a búbos banka, hogy ő is megérkezett. Fotó: Nagy Albert (Búbos banka) Aztán késő délután felgördül a láthatatlan függöny és megkezdődik a tavaszi puszta semmihez sem fogható ünnepi előadása, a felfújt torokzacskójuktól, felborzolt és kiterített tollaiktól még hatalmasabbnak tetsző túzok kakasok tánca. Túzokdürgés van a Körös-Maros Nemzeti Parkban… Fotó: Motkó Béla (Túzokdürgés van a Körös-Maros Nemzeti Parkban)
Kiemelt feladat a kiterjedt szikes puszták, a meglévő mocsármaradványok és holtágak, a megmaradt löszpusztarét foltok, és a még fellelhető természetes és természetközeli erdők védelme. Kiemelkedő feladat még azoknak az állat- és növényritkaságoknak a megőrzése, melyek Magyarországon egyedül itt tenyésznek vagy állományuk jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park területén található. A Dél-Tiszántúl vizes élőhelyeinek szerepe a madárvonulásban nemzetközileg is jelentős. A volgamenti hérics és a bókoló zsálya termőhelyének védelme nagy felelősség. Közép-Európa egyik legnagyobb túzokpopulációja a park északi területein él. A számtalan itt átvonuló, pihenő madárfaj közül kiemelhetjük a darut, vadlúd fajokat, pólingokat, amelyeknél a világállomány nagy része érinti vonulása során az említett területeket. Körös-Maros Nemzeti Park Érték honlapja: Források: Fotók: Zentai Péter, Békés Megyei Önkormányzat Címkék: Dél-Alföld nemzeti park Az értéktári kategória más elemei:
Magyarországon igazából nem tudunk melléfogni, hogyha tavaszi kirándulásra szánjuk el magunk. Másszunk akár hegyet, bringázzunk a dombvidéken, vagy kenuban nyissuk meg az idei vízitúraszezont, mindenképp élményekkel gazdagon fogunk hazatérni. Van azonban itthon egy olyan természeti csoda, ami miatt az első túrák közül nem hagyhatjuk ki a magyar puszta tavaszi ünnepét, a túzokok dürgését. Áprilisban kora reggel és alkonyat előtt az úgynevezett dürgőhelyeken gyülekeznek a túzok tyúkok és a kegyeiket elnyerni vágyó, nászruhában pompázó túzok kakasok. Nem véletlen került hazánk hetedikként alapított, az idén fennállásának huszonötödik évfordulóját ünneplő Körös-Maros Nemzeti Park címerébe e fenséges madár. A nemzeti park egyik emblematikus részterületén, a Dévaványai-Ecsegi pusztákon él ugyanis Közép-Európa legerősebb túzokállománya. A Dévaványán közel fél évszázada megkezdett fajvédelmi munka eredményei nemzetközi elismertségnek örvendenek. Persze a túzok mellett még számos természeti kincset őriz a Körös-Maros Nemzeti Park, melyekből az áprilisi cikksorozatban adunk ízelítőt.
Az állandó tárlat mellett rendszeresen időszaki kiállítások gazdagítják a kínálatot az ökoturisztikai szezonban. Az Anna-ligetben rendszeresen tartanak környezeti nevelési programokat, szakvezetéses túrákat, természetvédelmi vetélkedőket, illetve innen indulnak a kerékpáros és kenus túrák is. A most megnyíló Körösvölgyi Állatparkban testközelből ismerhetjük meg a Dél-Tiszántúlon egykor és ma honos, illetve jelenleg is terjeszkedő állatfajokat. Az Anna-ligeti Tanösvény mentén több mint húsz tó ad otthont a bemutatott állatoknak. Az Állatparkban 26 madár- és emlősfaj egyedeit figyelhetjük meg. Bihari Madárvárta Talán ősszel a legszebb a vidék. Mikor pólingok kiáltanak bánatosan a sárga legelők felett, és ezernyi vadlúd keres éjjeli szállást a halastavakon. Vagy tavasszal? Mikor csillog még a hó a béli, bihari hegyeken, de itt már bíbicek jajonganak, és hófehér kócsagok ereszkednek a zöldülő nádasok közé. Talán a nyár. Ha a forróság után langyos szellők indulnak a vátyoni erdők felől. És a tél?