:) Ha szeretnél még többet olvasni a témában, vagy közösséget találni, látogass el Facebook oldalamra is. Instagramon pedig IDE kattintva találsz meg.
Női befutóról ne feledkezzünk meg, főleg, ha a győztesről van szó. Ez egy kemény téma. A versenyen mindenki lélegzet visszafojtva várja az első célba érkezőt, aki rendszerint férfi, a fent említett okok miatt. Általában a női győztes már a férfi élmezőny sűrűjében fut be, messze kisebb figyelmet kapva így, ami részbe érthető, hiszen előtte már jó néhányan áthaladtak a célkapun. Nem mondhatom el senkinek elmondom hát mindenkinek van egy. Egy ügyes versenyrendező azonban kiemelt figyelmet tud fordítani erre az apróságra, ami nagyban hozzájárul a nők megbecsüléshez egy sportágon belül. Sőt akár minden egyes női befutót vagy célba érkezőt is lehet kitüntetett figyelemmel fogadni, amire volt már példa Magyarországon és nagyon jó is esett hölgytársainknak, hozadékul, meg is nőtt a női nevezők száma. Nagyon fontos lenne, hogy a női győztes és a dobogósok ugyan olyan díjazásban részesüljön, mint a férfiak. Hiszen ugyanolyan, sőt a fent leírtak alapján még nagyobb teljesítményt is adott le, mint férfi társaik, miért díjaznánk őket kevésbé???? Kedves férfi társaink!
Itt a nők nagyobb teljesítményt adnak le, mint a férfiak. Egy Ironman versenyen a nők ugyan abban az időben, ugyan azon a pályán mennek végig. A győztes női és a győztes férfi ideje között általában 1 óra a különbség. A limit idő ugyan az, nincs külön női és férfi limit idő. Itt tehát a nők genetikailag már kb. Nem mondhatom el senkinek,elmondom hát mindenkinek... - Babanet.hu. 1 óra hátrányt szenvednek. De talán rossz szó erre a "szenvednek", mert a nők igen is büszkék erre és nem szeretnék, ha nekik rövidebb távot jelölnének ki, vagy a limit idejüket meghosszabbítanák. Szerintem a nők bőven örülnének annak, ha jobban megbecsülnék őket. Sok versenyrendezőtől hallottam már, hogy nem érti miért nem nevez több nő a versenyre, miért indulnak ilyen kis arányban a nők egy Ironman versenyen? Nekik ajánlanám figyelmükbe a következőket. A nők sokszor annak is örülnének, ha az eredménylistában megelőzhetnék a férfiakat, magyarul elsőnek a női lista kerülne kiírásra, majd ezt követően a férfi. Az eredményhirdetésnél a nőket szólítanák előbb, hiszen ezzel megtiszteljük őket, hogy a kemény férfias világban, ilyen szépen helytálltak.
Vagy csak azt mondani a férjemnek, hogy figyelj, csináld már így, mert akkor lenne orgazmusom. De nem tudom, mert nem tudom, hogy fog rá reagálni. Nem fog-e kinevetni. Mit fog szólni? Ha valamit tanultam az elmúlt tíz- tizenkét évben, és amit nagyon fontosnak érzek, hogy milyen szinten vágyjuk azt, hogy figyeljenek ránk, hogy elfogadjanak bennünket, hogy jól tudjunk egymáshoz kapcsolódni. És hogy ezek a kimondhatatlan dolgok milyen mértékig tudnak elszigetelni egymástól bennünket. Sokszor pont azoktól, akikkel a legközelebb vagyunk, akikhez a legközelebb állunk. Ha valamiért megéri még ezt a hivatást űzni, amit végzek, azok a katartikus pillanatok, amikor megtörik egy ilyen hallgatás, vagy egy titok kiszabadul. És akkor lezuhan az emberről valami; úristen, hát hiszen a másiknak pont ugyanolyan titkai vannak, pont ugyanolyan vágyai vannak s pont ugyanolyan teste van. És hát a test az hát meg pont olyan, amilyen. Sokszor malac, illetlen, szagos, nedvei vannak…. Nem mondhatom el senkinek elmondom hát mindenkinek port. jézusom, hát pont ugyanolyan emberből vagyunk mind a ketten!
Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2017 Mondhat akármit. A viselkedése elárulja hogy valójában mit érez. Vagyis hogy hogyan érez. Vagy hogy mire lenne szüksége. És mire nem. Szüksége lenne valakire aki a megalázottság érzését átveszi, akinek azt átadhatja, akár úgy hogy ő alázza meg, neki hódol be. Aki akkor is bocsánatot kér ha nem neki kellene. Akihez lehet felülről le beszélni, következmények nélkül. Akibe türelmetlenül bele lehet fojtani a szót, és még ő kér elnézést... Hiába tartok tükröt, nem tudok jól visszajelezni. Mert én tartom. Ha bármi kellemetlen visszaköszön a tükörből akkor biztos én vagyok az oka. Az én félelmein. Azok az okai mindennek. És nem az ő türelmetlensége, dehogy. Ez nem szeretet. Nem mondhatom el senkinek elmondom hát mindenkinek vers. Lehet hogy annyira nem rossz, de akkor se. Vagy ahogy a tegnap hallottam: "ez nem rossz de a jó nem ilyen... " Ma pontosan huszonkét éve, ugyanúgy szombat volt akkor is mint ma. Forgatókönyv és szó szerint csinnadrattával végig a két falun a templomba. Népviseletbe bújva, lassan ballagva a zenekar mögött, bár a szűk csizma szorítását így is nehéz volt letagadni.
Ez egy ennyire veszélyes üzem! (? ) De mit jelent ez? Miért vannak ezek a puncik áthúzva? Hát azért, mert bármennyire is azt gondoljuk, hogy amit a bugyinkban tartunk, ami csöndesen lapul, az a mi legprivátabb intimitásunk, valójában nem az! "Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek." - SmPixie.com - BDSM szexpartnerkereső, társkereső és közösségi portál. A kultúra, a társadalom az utolsó porcikánking szabályozza, fegyelmezi azt, ami a testünk. Maradva a nőiségnél, a női nemiségnél: vannak kultúrák, ahol csonkítják, összevarrják, elrejtik a nedveit, intézményesítik a szülését, hét lakat alatt tartják a gyönyörét. Akárhogy is van, mégis azt kell tapasztalnunk, hogy a testünk és a szexualitásunk feletti önrendelkezés jogát veszik el tőlünk. Ebből nyilvánvalóan következik a kérdés, hogy ki teszi ezt? Ebben rejlik a patriarchátus lényege, mondanák most sokan, a férfiak, az ő kezükben szerveződő hatalom az oka mindennek. És ez részben igaz is talán, de azt gondolom, hogy ennél mégis bonyolultabb. Amiért úgy tűnik, hogy mégsem olyan egyszerű visszavenni a testünk, szexualitásunk feletti önrendelkezés jogát.