Kollégiumi elhelyezés tekintetében a legjobbak közé tartozunk. A kialakított szobák a mai igényeknek minden szempontból megfelelnek. Az oktatási és tanulási tevékenységet korszerű felsőoktatási szakkönyvtárunk támogatja színvonalas szaktájékoztatással, gyűjteményezett szakirodalommal, valamint a távoli hozzáférésű információs erőforrások előfizetése, közvetítése révén. A modern oktatást egy 2010-ben kialakított korszerű informatikai épület, az Infocentrum támo gatja, 2019-ben pedig az addig hagyományos tantermeknek helyet adó tanulmányi épületünk újult meg Innovációs és Tudásközpont néven, közel egymilliárd forintos beruházás keretében. Kampuszunk rendkívül szép környezetben helyezkedik el, az oktatási épületek fák között, füves parkban találhatók. Elkötelezetten törekszünk a környezetbarát megoldások alkalmazására és a fenntarthatóságra. Ennek keretében valósult meg a Zöld Kampusz program, melyre nagyon büszkék vagyunk. Veszprém - Csúcstartó a Pannon Egyetem mérnök-informatikus szaka. Zalaegerszeg és környéke helyzetéből adódóan fontos szerepet játszik a hazai és nemzetközi logisztikában, valamint számos jelenlegi és jövőbeli fejlesztési projektnek is otthon ad.
Az itt közzétett adatok a 2020. szeptemberben induló felsőoktatási képzések hivatalos ponthatárai. A közölt adatok idézése, átvétele esetén az Oktatási Hivatalt forrásként fel kell tüntetni. A ponthatárok téves megjelentetése esetén a felelősség a közzétevőt terheli. A másutt történő megjelenések során előforduló hibákért az Oktatási Hivatal nem vállal felelősséget.
Éles András Tanársegéd Telefonszám: +36 88 62-6127 E-mail: Iroda: I. épület 907.
Mint birtokát a tulajdonosa.
A szép embertelenségre a nehéz, vérző embertelenség következik. Fokozás (nehéz – nehezebb) és ismétlés ("vérzik a nyele" – "vérzik a vasa"; "egyre nehezebb tagjaival" – "egyre nehezebb szerszámaival") nyomatékosítja a leírt léthelyzetet. Az 5. szakasz hasonlata már csak visszautal a tanya képére, az egész kép kozmikussá növekszik, s ily módon előkészíti a 6. József Attila: Téli éjszaka. szakasz elvont világát. A vers címadó képének olyan kibontása ez, amely a közvetlen szemlélet számára már csak feltételesen érzékelhető. A holt táj, az embertelenség és az éjszaka motívumához hangsúlyosan itt kapcsolódik a tél motívuma a kék, vas éjszaka képében. A vers egyik csúcspontja ez a rész. A kitáguló képsorban a világegyetem válik haranghoz hasonlóvá. Szinte himnikus magasságokba emelkedik a vers, de nem Schiller–Beethoven Örömódá jának szellemében. A rendkívül harmonikussá formált szakasz a verskezdő felszólítás szellemét sugározva válhatott csak ilyenné, hiszen a szép embertelenség világát fejezi ki: a tudatunktól függetlenül létező természeti világot, amelyet sem az emberi lét korlátozottsága ("mert annyi mosoly, ölelés fönnakad"), sem végessége (elmúlás) nem béklyóz.
A vonat nemcsak a tanyát és a várost, hanem a világegyetemet és a tájat is összeköti tehát. A vonat lesz a téli éjszaka és a végtelen viszonyítási pontja, a külön kis téli éj maga is "véges végtelen". Annak is van jelentősége, hogy a vonat tehervonat. A fűtött és kivilágított személykocsikkal, a "fülke-fények" emberi jellegével szemben a tehervonat hideg és sötét, ezért lehet külön kis téli éj. Mégis, ebben a sötétségben, ha lefokozottan is, de emberközelin ("mint kis egérke") jelenik meg "a téli éjszaka fénye". Irodalom - 12. osztály | Sulinet Tudásbázis. Ez a fény csak ahhoz elég, hogy meglássuk a városi téli éjszaka kietlen világát is: "a kínok szúró fegyverét", s a földmíveshez hasonló vagy még nála is nehezebb sorsú városi nincstelent, aki még kevésbé emberként, még inkább tárgyként jelenik meg (zörgő kabát). S az a föld, amely a 6. szakasz harangjának nyelveként a létezés fenséges lüktetését jelképezte, most – az ember sorsával azonosságot vállalva – reszketve "összehúzódik". A téli éjszaka szemléje véget ér: visszatérünk a kiindulóponthoz.
A zárlatban a lírai én felméri, mintegy számba veszi a világot: " mérem a téli éjszakát. / Mint birtokát / a tulajdonosa. " Tisztán kell látni, józanul, értelemmel, szívvel is, de fegyelmezetten. József attila téli éjszaka verselemzés. A rend, a tisztánlátás igénye hatja át a szemlélődő embert. Ez a fegyelem szükséges ahhoz, hogy mindent fel tudjon mérni és el tudjon viselni. Tehát a nyitó mondat, a fegyelmezettségre való felszólítás magyarázatát a vers zárlata adja meg, amelyből megértjük, hogy a szemlélődő, figyelő ember szemszögéből láttunk mindent, aki filozófiai síkon is értelmezni akarja az emberi lét ellentmondásait. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
Kifejezőeszközökben, költői képekben nagyon gazdag a vers. Található benne metafora, metonímia (pl. " zörgő kabát "), megszemélyesítés (pl. " cammog vállán a megrepedt kapa "), hasonlat (pl. " mint lucskos szalma, hull a lámpafény "), oxymoron (pl. " szép embertelenség "), ismétlés (" vérzik a nyele, vérzik a vasa ") és ún. komplex képek. A komplex kép attól komplex, hogy nem lehet különválasztani benne az egyes költői képeket. A metaforák, metonímiák, szinesztéziák olyan mélyen szövődnek egybe, olyan sűrítetten jelennek meg, hogy nem lehet szétboncolgatni őket. Ha mégis szétboncoljuk, a kép elveszti az értékét. A komplex képek miatt olyan, mintha a versben megjelenő táj lüktetne. Az érzékszerveinkkel felfogható, konkrét kép és az elvont (átvitt értelmű) kép együtt, egymásba szövődve jelenik meg és egységet alkot. Példák: " A lég finom üvegét megkarcolja pár hegyes cserjeág. " A "lég", vagyis a levegő megfoghatatlan, szétoszló, nem lehet megkarcolni. " A városok fölött a tél még gőzölög ", ebben a képben az anyag és a légies van összevegyítve. "