Most házi őrizetben várja a döntést, ügyvédje szerint teljesen összeomlott. Olyannyira, hogy el sem jött a tárgyalásra. A halálos gázolás után a nő elhajtott a helyszínről és meg sem állt egy műkörmösig – Pszichiátere tanácsára nem jött el – magyarázta a védő. Elmondta, hogy védence gyógyszereket szed, hetente többször jár kezelésre. PRIVÁT KOPÓ bűnügyi magazin. – Tudom, hogy a szintén súlyos közlekedési balesetet okozó Stohl András és Eva Rezesova nem úszta meg a börtönbüntetést, én azonban felfüggesztett szabadságvesztésben reménykedem. Abban hibáztam, hogy cserbenhagytam a gyalogost, de nem követtem el bűnt. Bízom abban is, hogy az elhunyt bácsi rokonai megbocsátanak nekem. Számomra nagyon fontos volt a munkám, emiatt hagytam félbe az egyetemet. Most, hogy újra kint vagyok, szeretnék beszélni az üzlettársaimmal, és rendbe rakni a cégemet, amely csak velem életképes – zárta szavait Petra.
Csütörtökön a perbeszédekkel folytatódott a Fővárosi Törvényszéken annak a fiatal üzletasszonynak a pere, aki három évvel ezelőtt kokain hatása alatt halálra gázolt egy 85 éves férfit Zuglóban. T. Klára Petrára hét év fegyházat kért az ügyész. A 28 éves nő három éve a Füredi úton haladt, amikor az Audijával fékezés nélkül elgázolt egy idős férfit. Segítségnyújtás nélkül elhajtott a helyszínről, majd elment műszempillát csináltatni magának egy kozmetikai szalonba, ott tartóztatták le. Az elsőfokú bíróság 5 és fél évre ítélte januárban. Az indoklás szerint T. Klára Petrát semmi nem gátolta abban, hogy észrevegye a járdáról az úttestre lépő idős gyalogost, legfeljebb a kokain torzíthatta el az észlelését. Kétmillióért hazamehetne az audis gázoló. A nő végig tagadta, hogy kokaint fogyasztott volna a baleset előtt, azt állította, hogy csak utána szívott fel két csík kokaint a szépségszalonban. T. Klára Petra nem tanult a tragédiából, szeptember elején ismét drogos vezetésen csípték a rendőrök egy közúti ellenőrzés során. Amikor a rendőrök tüzetesebben átvizsgálták a kocsit, amfetamint is találtak az autóban.
Elmondta, hogy az áldozat hat métert repült a baleset után, ez pedig olyan erejű becsapódás volt, amit a vádlottnak mindenképp észlelnie kellett. Az ügyész középmértéket meghaladó büntetést, azaz hét évet kért T. Klára Petrára bódult állapotban elkövetett járművezetés miatt. Emellett azt kérte, hogy a nőt véglegesen tiltsák el a vezetéstől. Nagy Gábor ügyvéd jelezte, az ügyfele kifejezetten megkérte arra, hogy mondja el, hogy szeretne bocsánatot kérni a történtekért, és részvétét fejezi ki az elhunyt hozzátartozóinak. Hozzátette, hogy ügyfele pánikbetegséggel küzd, pszichésen és anyagilag is rettenetesen megviselte a tragédia. Mint mondta, T. Klára Petra több százezer forintot kínált fel az elhunyt családjának, de azt a választ kapták, hogy: Ilyen embertől egy forintot sem fogadunk el. Az ügyvéd szerint csak feltételezés az, hogy ügyfele a baleset előtt és nem utána szívta fel a szervezetében talált kokaint. Szerinte ezt támasztja alá az is, hogy a kozmetikus vallomása szerint teljesen tiszta volt még a tudata akkor, amikor a szalonba érkezett.
Egy bennszülött törzs Venezuelában túszul ejtett két rendőrt és egy kormányhivatalnokot, hogy elengedésük fejében megkaphassák vezetőjük holttestét, aki koronavírus-fertőzésbe halt bele - adta hírül a venezuelai belügyminisztérium. Halálra gázolta a 85 éves János bácsit Petra, majd mint aki jól végezte dolgát műkörmöshöz ment | Napi Hírek Dr. Török Petra | Petőfi Irodalmi Múzeum Belső menetes cső Gázolás történt egy nácitüntetésen a Virginiai Egyetemnél Legalább négy ember megsérült, amikor egy jármű szándékosan a gyalogosoknak hajtott a virginiai Charlottesville-ben, ahol szombaton több száz náci tüntetett egy szobor miatt – írja az Index. A lap szerint Virginia kormányzója rendkívüli állapotot hirdetett. Az Index írta meg a BBC-re hivatkozva, hogy több száz fehér amerikai náci vonult fel szombaton Charlottesville-ben, a University of Virginián, hogy tiltakozzon Robert Edward Lee tábornok szobrának tervezett eltávolítása ellen. A lap beszámolója szerint a felvonulást ellentüntetők zavarták meg, a város polgármestere pedig rasszistának és "gyűlöletfelvonulásnak" minősítette a menetet.
6 Két személy közti (diádikus) kommunikáció során két kommunikátor, azaz kommunikáló fél vesz részt. Hétköznapi értelemben ez a párbeszéd. Intim bizalmas A többszemélyes (kiscsoportos) kommunikáció, mely ~3-5 őt tartalmaz. A csoportos kommunikáció azért különbözik lényegileg a diadikus kommunikációtól, mert a csoporton belül már lehetőség van egyéb kapcsolatok kialakítására is. Nyilvános (csoportos) osztálytermi interperszonális kommunikáció során mindig meghatározható a felek száma (2, 3-5; 6-12-20) és a személyek valósak, egy térben és egy időben kommunikálnak, saját eszközeikkel (hang és láthatóság) (nem technika segítségével, beleértve a kihangosított hangszórót) Míg a nyilvános nagycsoportokban már nem. A kommunikációs közegeket a természetes változatokon (pl. földön, levegőn, vízen) kívül az ember alkotta mesterséges közegek egyaránt alkothatják. Az információ áramlása keskeny és széles sávban egyaránt történhet. A személyes szűk-körű (narrowcasting) beszélgetésen, meghallgatáson, kihallgatáson át egészen a nyilvános fórumokig terjedhet (broadcasting).
Fogadó: az, aki fogadja az üzenetet. Kód: az üzenet létrehozásához használt jelek halmaza (szavak, gesztusok, szimbólumok). Üzenet: az átvitt információ vagy adatkészlet. Kommunikációs csatorna: az a fizikai közeg használható elküldeni az üzenetet, mint például levél, telefon, televízió, internet, stb Zaj: minden olyan torzulások, amelyek befolyásolhatják a vételi az eredeti üzenetet, és lehet akár a kibocsátó, például a csatorna vagy a vevő. Feedback vagy visszacsatolás: az első fokon, a válasz az, hogy a vevő a kapott üzenetet. Ha a feladó ezt követően reagál a fogadó küldésére, akkor azt is visszacsatolásnak tekintjük. Háttér: azok a körülmények, amelyek között a kommunikációs folyamat fejlődik. Közvetlenül befolyásolják az üzenet értelmezését (fizikai tér, a küldő és a fogadó kulturális referenciakerete, társadalmi kontextus stb. ) A kommunikációs folyamat lépései A kommunikáció kialakításához néhány alapvető lépés szükséges, amely jellemzi ezt a folyamatot, nevezetesen: Kommunikációs szándék: egy vagy több feladót igényel, akik üzenetet akarnak küldeni.
A mai információs társadalom alappillére a kommunikáció: éppúgy elképzelhetetlen nélküle a mai civilizációnk, mint ivóvíz, elektromosság vagy akár internet nélkül. De mit is jelent a kommunikáció? Hogyan lehet a saját kommunikációs képességeinket továbbfejleszteni, mikre érdemes mindenképpen odafigyelni? Mi a kommunikáció? A kommunikáció valamilyen eszköz, és egy közös jelrendszer segítségével történő információcsere. Bár a szinonímaszótárakban a "beszélgetés, szövegelés, diskurzus, véleménycsere", stb. szavak is rokon értelmű szavakként szerepelnek, a kommunikáció valójában ennél sokkal több. Érzéseket, akár megérzéseket is közvetíthetünk a másik fél irányába anélkül, hogy megszólalnánk. Gyakorlatilag csak akkor nem történik kommunikáció, mikor éppen alszunk. Természetesen nem csak mi, emberek kommunikálunk, hanem az állatvilág, sőt a növények is. Forrás: Kovács Edina Zita: A kommunikáció alapfogalmai és eszközei A kommunikáció tényezői - alapfogalmak A kommunikáció egy folyamat, amely több elemből áll.
Kommunikációs eszközök A modern világban a kommunikációs eszközökhöz különböző kommunikációs normák, szabályrendszerek tartoznak. Ezek nem csak az eszközöktől, de a résztvevőktől is függenek. Például, egy telefonbeszélgetésnek is megvannak a maga szabályai (pl. hogy kezdd bemutatkozással), de ha egy régi jó barátot hívsz fel, ettől eltérhetsz. A kommunikációs eszközök általában a csatornának felelnek meg. Ide tartoznak: Rádió, Okostelefon, GPS, Bluetooth, E-mail SMS, Intranet. Kommunikáció- és médiatudomány alap- és mesterszak a METU-n A Kommunikáció- és médiatudomány akkor való Neked, ha kommunikatív, nyitott, érdeklődő és tájékozott vagy, ha mersz kérdezni és vállalod a véleményed. Formáld az emberek szemléletét, informálj, szórakoztass a kreatív kommunikáció eszközeivel! A METU-n több gyakorlati hellyel (újságírás, riporter, vagy rádió fókusszal) várjuk az új hallgatókat.
Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002. 441. 5 Horányi Özséb: Kommunikáció. In: Horányi Özséb (szerk. ): Kommunikáció I-II. Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977. 5. 6 Várkonyi Attila Pál: Személyközi kommunikáció. [online dokumentum] URL: