Névnapi köszöntők Álmaid váljanak valóra! Sok boldogságot! :) KÉPGALÉRIA KÉPESLAPKÜLDÉS 2020/2021-es tanév 2019/2020 tanév 2018/2019 tanév 2017/2018. tanév 2016-2017. tanév 2015 - 2016. tanév 2014 - 2015. tanév 2013 - 2014. tanév 2012 - 2013. tanév 2011-2012. tanév TÁMOP-3. 2. 13-12/1 programjaink Időjárás Quotes Honlapunk indulása: 2012. 08 11:03:32. 2014 év madara és fajar. MINDENFÉLE JÁTÉKOS FELADATOK Fejlesztő feladatok J vagy ly-játékos feladatok Játékos feladatok Madarak és fák napjára Logopédia otthon Játékos feladatok-2015. év élőlényei Galériaajánló Zeneiskolásaink az egri Bazilikában Belépés E-mail: Jelszó: Regisztráció Elfelejtett jelszó
Magyarország legnevezetesebb mezei juhar egyede a gyulai vár melletti parkban áll. A hagyomány szerint e közel négy méter törzskerületű, vihar tépázta fa alatt komponálta Erkel Ferenc a Bánk bán dallamát. Görbe, sok helyen elágazó, sokszor csavarodott törzse miatt a faipar nem kedveli. Faanyaga egyébként kemény és félnehéz, vöröses árnyalatú, szép rajzolatú. A hullámosan futó farostok miatt korábban fodor juharnak, csipke juharnak is hívták. A fodros faanyagból korábban furnérokat, gépalkatrészeket (fogaskerékfogakat), kerékabroncsokat, faedényeket, állványokat, tubákos szelencéket, fegyveragyat, malomkeréktengelyeket, kaszanyelet, kalapácsnyelet, vesszejéből ostornyelet, puskavesszőt, gyökeréből fapipát készítettek. Ma jobbára csak tűzifának hasznosítják értékes faanyagát. Lassú növekedésű fafaj, ami a visszavágást, nyesést is jól elviseli. 2014 év madara és fata morgana. Ennek köszönhetően helyenként élősövényeket, élőfalakat neveltek belőle. A leghíresebb ilyen 10 m magasságot elérő kertépítészeti elem a bécsi Schönbrunni-kastély parkjában látható.
Acer campestre 'Nanum' Persze, ha nem akarjuk, nem lesz. A rosszul navigáló madár számára az ütközés a legtöbb esetben csonkolásossal és halállal jár. Erre akkor figyeltek fel, amikor 2000-ben, illetve 2003-ban így vesztette életét két, rendkívül ritka, ugyanabból a fészekből származó albínó túzok. A "szentjánosbogarakból" azonban csak a legveszélyesebb pontokra jut. 2014 év madara és fája faja colombiana. Képek Videó a túzokról (a spektrum tv-ről): Hang a túzokról: Hazánkban az Északi-középhegységben, elsősorban az Aggteleki Nemzeti Park területén fordul elő. Példányszáma azonban csekély, feltehetőleg alig tíz példány élhet erdeinkben. Nappalait hasadékban, üregben vagy barlangban tölti visszavonultan, majd az éj leple alatt indul vadászni, amikor is a kisemlősöktől kezdve az őzekig, szinte bármit elejthet. Mai helyzete: az első világháború idején teljesen eltűnt hazánkból, azonban az 1980-as évektől kezdve, ha csekély létszámmal is, de ismét jelen van az Aggteleki-karszt, a Börzsöny és a Mátra erdeiben. Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 500 000 Ft. Az év kétéltűje: a foltos szalamandra Hazánk egyik leglátványosabb kétéltűjének színösszeállítása már messziről magára vonja a kíváncsi tekinteteket: míg hasa általában szürke, addig a háta fekete színű, melyet sárga foltok díszítenek.
A látogatók után körülbelül 30 perccel újból helyreáll a levegő eredeti állapota. Látnivalói A gömbfülkék, gömbüstök mellett az ásványkiválásai is érdekesek, a sárgásfehér borsókő, a kalcitlemezek, fehér gipsz és tűs aragonit, valamint kisebb cseppkőképződmények láthatók benne. Néhány állomás a barlangi túrán Az első állomás a Ferencvárosi-terem. Nevét arról a barlangkutató csoportról kapta, akik 1973-ban először jutottak be ide. A tájékozódás miatt szokták a barlangászok elnevezni a legjellegzetesebb alakzatokat, sziklákat. Ebben a teremben például egy jégtáblák között elsüllyedő hajót és egy úszó jegesmedvét láthatsz. De nemcsak a legtöbb 900 méter feletti hegycsúccsal, hanem Magyarország legnagyobb egybefüggő erdőségével is a Bükk büszkélkedhet. A Bükkben található az ország legnagyobb egybefüggő erdősége Forrás: MTI/H. Magyarország legnagyobb barlangjai | Sulinet Hírmagazin. Szabó Sándor Az erdőség kiterjedése meghaladja a százezer hektárt, ami több tucat ritka és fokozottan védett állatfaj számára biztosít háborítatlan élőhelyet. A Bükk az Északi-középhegység egyetlen olyan hegyvidéke, ami nem vulkáni eredetű.
A Bükk-hegység részlete a Heves megyei Noszvaj határában Forrás: MTI/H. Szabó Sándor A fennsíkon sétálva és a tájban gyönyörködve talán eszünkben sem jut, hogy az aljnövényzetből kikandikáló fehér mészkősziklákat alkotó tengeri üledék az egykori hatalmas trópusi Tethys-óceán afrikai partvidékén rakódott le a távoli múltban, az Egyenlítő közelében. Hazánk Legnagyobb Barlangja – Repocaris. Életkép a Tethys-óceán partjáról egy pihenő repülő hüllővel Forrás: Origo A fennsík egyik legfőbb geográfiai jellemzője, a napjainkban is tartó karsztosodás a miocén időszak végén, 6-7 millió éve vette kezdetét, és a karsztosodás hozta létre a fennsík rendkívül változatos barlangvilágát is. A Bükk-fennsíkon barangolva igen sok víznyelőt fedezhetünk fel, amelynek mindhárom típusa, a dolina, a töbör és a zsomboly is előfordul itt. A Bükkben a miocén időszak végén kezdődött el, és máig tart a karsztosodás Forrás: Wikimedia Commons A víz hosszú és szívós munkájának köszönhetően néhány barlang rendkívül kimélyült, amelyek közül a Bányász-barlang számít a legmélyebb magyarországi barlangnak.
A Frankel Leó úton autózók, villamosozók a Lukács fürdővel szemközti telken egy romos épületet és egy víztározót vehetnek szemügyre, és sokan nem is sejtik, hogy kicsivel beljebb egy egyedülálló természeti képződményt rejt a hegy gyomra. A Molnár János-barlang járatrendszerének nagy része még most is felderítésre vár, csak képzett búvárok látogathatják, de télen-nyáron 22-23 fokos vizében jelenleg csak kutatási célból merülnek. Az utcáról jól látható kupolás, nyolcszög formájú, török kori építmény benyomását keltő épület az 1895-ben épült Népgőzfürdő, mely a 70-es évek óta használaton kívül van. Mellette fekszik a mesterséges Malom-tó, mely nevét a középkorban a környéken működött lőpormalmok után kapta. Ezeket a gyógyforrásokban gazdag budai hegyekből érkező, meleg vizű források táplálták, az egyik ilyen duzzasztja a Malom-tavat is naponta 2000-5000 köbméternyi vízzel, ami a Lukácson át a Dunába folyik. Magyarország legnagyobb víz alatti barlangja rejlik a Rózsadomb alatt. A 22-23 fokos víznek naponta kétszer cserélődik a vize, nemrég takarították ki 50 év után, és a rengeteg építési törmelék, szemét mellett még egy bombát is találtak benne.
A fürdőhely számtalan különlegességeinek egyike, hogy a meleg vizű karsztforrás alacsony sótartalmú, így korlátlan ideig lehet benne fürdőzni. Sodródhatunk a vadvízben, hallgathatjuk a Csillagterem sejtelmes visszhangját. A fürdő nagy része zárt, ezért egész évben élvezhetjük előnyeit, nyáron pedig a parkosított külső teret is a medencékkel. Jósvafői Béke-barlang A jósvafői Béke-barlang Magyarország második legnagyobb barlangja, emellett hazánk és nem mellékesen a világ első gyógybarlangja. A barlang teljes hosszában patak folyik. Felmért járatrendszerének hossza 8743 méter; a járatok átlagos magassága tíz–tizenkét méter, átlagos szélessége négy–öt méter, ebből terápiás célra (két teremre osztva) mintegy 340 négyzetméternyi barlangrészt használnak. Már a barlang feltárása (1952) közben feltűnt, hogy a napokon át a mellig érő tíz Celsius-fokos vízben dolgozó kutatók nem betegednek meg. Sőt, néhány alkalommal azt is megfigyelték, hogy a lázas, láthatóan beteg dolgozók mindig gyógyultan távoztak.
A Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetének kutatói aztán 1953-ban a barlang levegőjéből mintegy 72 fajta (részben addig ismeretlen fajhoz tartozó) penészgombát találtak, melyek némelyike igen nagy hatású antibiotikumot termel. Későbbi kutatások megállapították, hogy a barlangból nyert kondenzvízben magas az oldott kalciumtartalom, mely a nyálkahártyákkal érintkezve görcsoldó, gyulladáscsökkentő, nyákoldó hatású. Mindezek alapján bebizonyosodott, hogy a Béke-barlang levegőjének nagyon magas pára- és sótartalma, abszolút pormentessége, valamint penészgomba spórái által termelt antibiotikumok együttes hatása az asztmában és bronchitiszes jellegű betegségekben szenvedők gyógyítására alkalmas. Abaligeti-barlang A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója az Abaligeti-barlang. A víz eróziós tevékenysége által alakított formavilága következtében régebben a világ száz természeti csodája közé sorolták. A barlang átlagosan 12 Celsius-fokos hőmérsékletű, klímája a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.