Az ország közepén található a Dinári-hegység, egy kemény, kopár, tűlevelű erdők uralta hegyvidéki zóna és egyben vízválasztó a Duna és a part között. Az itt található részben félreeső, elhagyatott szakadékokban, völgyekben és erdőkben megtalálhatóak számos állatok, amelyek Európa több más részein már rég óta kihaltak vagy legalábbis erősen veszélyeztetett fajnak számítanak. Horvát tengerpart. Aki az itteni fekete fenyők és bizarr sziklaalakzatok uralta látványos tájakat bejárja, egy kis szerencsével összetalákozhat barna medvékkel és farkasokkal, elsősorban a forgalomtól távol eső karsztos területeken, ahol még aranysakálokat és hiúzokat is láthat. Mindig népszerű fotómotívumok a magasabb hegyvidéki régiókban élő fürge zergék is, amelyek könnyed ugrásokkal meg tudják meghódítani még a legnagyobb emelkedéseket és a legmeredekebb lejtőket is. Ezenkívül számos hüllők, rovarok és csúszómászók lakják az erdőket és azokat a hegyvidéki régiókat, amelyek a Muraköz és Dalmácia, Isztria és Vukovár-Szerémség között terülnek el, közöttük gyíkok és gyíkfélék vannak, olyan kígyók mint a ritka szarvasvipera, és számos lepkefajok.
Nehéz megtippelni, mi is van a képeken, de így, a halszezon előtt fontos lenne meghatározni. Nézd végig ezeket a képeket, és áldod majd a sorsod, hogy csak hínár akadt a lábujjad közé azon a bizonyos balatoni strandon. Horvát Tengerpart Állatai — Horvát Kuna Forint Árfolyam. Ezek az élőlények a tenger mélyén több tíz vagy száz méter mélységben úszkálnak, kevesen találkozhattak a sokkoló látvánnyal, a azonban, mindannyiunk örömére, összegyűjtötte a vízi világ tíz legvisszataszítóbb állatát. Koboldcápa Forrás: Wikimedia Commons Nézd meg ezt az elragadó koboldcápát! A Mitsukurina owstoninak becézett állat rózsaszín külseje megtévesztő, mert valójában egy vérszomjas fenevadról van szó. A véletlenszerű találkozástól szerencsére addig nem kell félned, amíg Ausztrália környékére nem merészkedsz, a cápa ugyanis ott él, és jó mélyre kell buknod, mert körülbelül 1300 méter mélyen lehet vele összefutni. Ászkarák Forrás: Tach_RedGold&Green/Flickr Az óriás ászkarák sem az ártatlan tekintetével ejt majd rabul és nem csak azért, mert nehéz meghatározni, hol is van a tekintete.
Az Adria mentén lévő folyótorkolatok otthonul szolgálnak számos vízimadaraknak és a vándormadaraknak, akik itt szívesen megpihennek amikor évente Afrika felé vonulnak. Fotogalerija Kalandos vízalatti találkozások Horvátország összes tengeri területe 2004 óta ökológiai védett területnek van nyilvánítva, ami végett sok halász bosszankodik – azonban a búvároknak, búvárpipásoknak és a természetimádóknak megvan minden okuk az örömre. Ezek a "valamik" a tengeri világ legundorítóbb állatai | nuus.hu. Hiszen a védett területen olyan változatos vízalatti növény- és állatvilág található, mint amilyen egyetlen másik földközi-tengeri térségben sem. Szivacsok és korallok jól megélnek a meleg, tiszta vízben, ugyanúgy mint a dévérkeszegek, gorgone korallok, feketehalak ( Chromis chromis) és a fűrészes sügérek. Főleg sziklás öblökben és kavicsos strandokon érzik magukat otthonosan a tengeri uborkák és a tengeri sünök, néha elég nagy sajnálatukra azoknak a fürdővendégeknek, akik nem vettek fel úszópapucsot. Kitűnő feltételeket búvárkodásra leginkább a számos szigeteken találni, mint például a Kvarner regióban vagy Dalmáciaban.
Szép változatosságot kínálnak a lombhullató erdők, melyek nagy része az északi országrészben található – és elsősorban ősszel nyújtanak csodálatosan tarka hátteret olyan túrázók és felderítők számára, akik kissé meszebb lépnek a már kitaposott útvonalaktól. Az ország közepén található a Dinári-hegység, egy kemény, kopár, tűlevelű erdők uralta hegyvidéki zóna és egyben vízválasztó a Duna és a part között. Az itt található részben félreeső, elhagyatott szakadékokban, völgyekben és erdőkben megtalálhatóak számos állatok, amelyek Európa több más részein már rég óta kihaltak vagy legalábbis erősen veszélyeztetett fajnak számítanak. Aki az itteni fekete fenyők és bizarr sziklaalakzatok uralta látványos tájakat bejárja, egy kis szerencsével összetalákozhat barna medvékkel és farkasokkal, elsősorban a forgalomtól távol eső karsztos területeken, ahol még aranysakálokat és hiúzokat is láthat. Mindig népszerű fotómotívumok a magasabb hegyvidéki régiókban élő fürge zergék is, amelyek könnyed ugrásokkal meg tudják meghódítani még a legnagyobb emelkedéseket és a legmeredekebb lejtőket is.
Fodros cápa Gondolj bele, mire vagy képes (jó esetben) 32 foggal, majd képzeld el, milyen lenne, ha 300 lenne a szádban. A fodros cápa ennyivel várja a bekebelezett táplálékát, a rágószervek ráadásul úgy működnek, mint egy tépőzár, esélytelen kibújni közülük. Az sem könnyíti meg az áldozat dolgát, hogy 25 sornyi fog közül kellene kiszabadítania magát.
Egy egészen más képet nyújt Horvátország tengerparti régiójában létező növény- és állatvilág. Az Adria mentén mediterrán jellegzetességű az ország: világos fenyőerdők és mediterrán szilárd lombozatú erdők díszítik a részben Bővebben... Horvátország madárvilága Tudta-e egyáltalán, hogy Horvátország az ornitológusok paradicsoma? Több mint 350 madárfaj él a régiókban, amely idevonzza a világ minden tájáról való madárfigyelőket. Az ország legritkább és egyúttal legimpozánsabb madarai közé tartoznak a fakókeselyű, a kőszáli sas és a kígyászölyv, amelyek elsősorban az ország központi részében elhelyezkedő, kissé a forgalomtól távolabbra eső, szigorúan védett hegyvidéki régiókban élnek. Ragadozómadarak is vannak, ezek többnyire megközelíthetetlen, gyéren lakott partmenti régiókban élnek, mint például Dalmáciában, Isztriában, vagy a Velebit Nemzeti Parkban. Ezenkívül madárfigyelők köreiben ismert az ország északi része, a Dráva és a Duna közötti terület, ez a vízimadarkban és mocsári lakosokban gazdag terület, többek között ismertek itt a sarlózó, a szürke gém, a kormorán és a vízityúk.
HANGUTÁNZÓ SZÓ - egy hangalakhoz egy jelentés társul - a hangalak és a jelentés szoros kapcsolatban van - a hangalak megpróbálja visszaadni a jelentés hangját - kukorékol, csörög, dörög, susog 6. HANGULATFESTŐ SZÓ - a hangalak megpróbálja visszaadni hangulatát - nemcsak azt mutatja meg, hogyan cselekszik valaki vagy valami, hanem azt is, hogyan teszi - cammog, vihog, totyog 7. ELLENTÉTES JELENTÉSŰ SZÓ - 2 hangalak - mindegyik hangalakhoz egy-egy jelentés társul - a jelentések között ellentét van - kicsi - nagy; öreg - fiatal; szép - csúnya 8. HASONLÓ ALAKÚ SZÓ A) Alakváltozatok - 2 hangalak: mindegyik hangalakhoz egy-egy jelentés társul - a hangalakok nagyon hasonlítanak egymáshoz - a jelentések között nincs különbség (ugyanazt jelenti) a) Képlete: b) Példák: - zsemle - zsömle; fel - föl; fonal - fonál; B) Alakpárok - a jelentésük különböző - egyenlőre - egyelőre; helyiség - helység
Szavainkat a beszédben rendkívül sokféleképpen, sokféle szerepben, jelentésben használjuk. A hangalakok és a jelentések kapcsolatáról, illetve ezen kapcsolatok kategorizálásáról szól ez a cikk. Bevezető gondolatok A hangalak és a jelentés viszonyát a szavakkal kapcsolatban szokás vizsgálni. Hangalak alatt nem csupán a valóban kimondott hangsort értjük, hanem azt az elvont egységet, amely nyelvünk alkotóeleme, szóelemekre bontható (vagy egyetlen szóelemből áll), és szókapcsolatokat képes alkotni. A szót tehát nyelvi jelnek tekintjük, amelynek – mint minden jelnek – jelölője és jelöltje van. A jelölőt nevezzük hangalaknak, a jelöltet pedig jelentésnek, a kettőjük közötti kapcsolat alapján pedig különböző kategóriákba sorolhatjuk a szavakat. A tétel kifejtése Szimbolikus és ikonikus jelek. Az általános jeltudomány, a szemiotika a szavak nagy részét szimbolikus jelnek tekinti, hiszen hangalakjuk és jelentésük között a kapcsolat az emberek közötti megegyezésen alapul, semmi más nem magyarázza, hogy a toll fogalmát miért éppen ebből a három fonémából álló hangsor jelöli.
A szó érzékelhető teste a hangalakja. A szavak hangalakjához jelentés kapcsolódik. A hangalak és jelentés együttese alkotja a szavakat. A hangalak és jelentés kapcsolatának típusai: 1. ) Hangutánzó szavak: A szó hangalakja felidéz, utánoz különböző hangokat. Többségük ige. Ezek lehetnek állathangokat, emberi hangokat és természeti hangokat felidéző szavak. 2. ) Hangulatfestő szavak. Ezek hangalakja érzelmeket és hangulatokat fejez ki. 3. ) Egyjelentésű szavak: A hangalakhoz csak egy jelentés kapcsolódik. Ide tartoznak az összetett szavak és szakkifejezések. 4. ) Többjelentésű szavak: A hangalakhoz több jelentés kapcsolódik és a jelentések között összefüggés van. 5. ) Azonos alakú szavak: A hangalakhoz több jelentés kapcsolódik és a jelentések között nincs összefüggés. Típusai: a. Szótári azonos alakúság: Toldalék nélküli szavak egyezése pl. : Vár- ige, -főnév b. Nyelvtani azonos alakúság: Az egyik alak toldalékkal ellátott szó a másik alak szótári szó. PL. : török: E/1-ige, alapalakú főnév.
A szék szó révén például asszociációs (képzettársításos) és analógiás (hasonlóságon alapuló) úton eljuthatunk az asztal, a tábla, a talaj, a párna, de akár a láb, a támla, a fa, a fém, vagy az ülőke, a trón, a karosszék fogalmakig; sőt ha eszünkbe jut az 'ülőalkalmatosság' fogalmi tartalom mellett a 'közigazgatási egység' is, akkor egyszersmind egy kapcsolódó jelentésmező is megnyílik előttünk olyan szavakkal, mint a megye, az ország, a falu, a város szavak. A tétel összegző leírása A hangalak és a jelentés témaköre rendkívül szerteágazó, már csak azért is, mert az itt vizsgált kapcsolatok – ahogy maga a nyelv is – folyamatosan változik, de a területi, társadalmi rétegződés alapján is sokféle variációval találkozhatunk. Legfontosabb alapkategóriánk a hangutánzó és hangfestő, az egyjelentésű, a többjelentésű, az azonos alakú, a hasonló alakú, illetve a rokon értelmű szavak. Kerek Roland Letöltés További kidolgozott tételeket találsz itt
: csap, dob, ég, vár Nyelvtani homonimák (toldalékos szóalakok azonosalakúsága) – pl. : merek (levest merek, vagy merek úszni) Vegyes típusú homonimák ( a szótári alakok és a toldalékos szóalakok azonosalakúsága) – pl. : hasad (a te hasad, vagy hasad a nadrágom) Jele: J H ─ J J Pl. : ár = – áru értéke – cipészszerszám – áramló víztömeg – terület-mértékegység Rokon értelmű szavak: Több hangalak hallásakor vagy olvasásakor egy jelentés azonosul az emberben A rokonértelműséget idegen szóval szinonímiának, a rokon értelmű szavakat szinonimáknak nevezzük Azonos jelentésű szavak: Pl. : eb – kutya, csibe – kiscsirke Jele: H H Hasonló (nem teljesen azonos) jelentésű szavak: Pl. : kiabál – ordít – üvölt, eszik – falatozik Jele: H J H J Hasonló alakú szavak: Előfordul, hogy egy szövegben összetévesztenek olyan hasonló hangzású szavakat, amelyek jelentése között ugyan van kapcsolta, de jelentésük mégsem egyezik meg A hasonlóalakúságot idegen szóval paronímiának, a hasonló alakú szavakat paronim szavaknak nevezzük Alakváltozatok: Közös tőből származó szavak, melyek jelentése megegyezik, csak a használatukban, hangulatukban van eltérés Pl.