A június 14-én kezdődő Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál klasszikusokat bemutató válogatásában az animációs film történetének legnagyobb alkotásait vetítik. Idén köztük lesz két magyar alkotás is. 40 évvel ezelőtt mutatták be a mozik Jankovics Marcell egész estés filmjét, a Fehérlófiát, amelyet az 1984-ben Los Angeles-ben megrendezett animációs olimpián minden idők legjobb 50 filmje közé választottak. A film cselekménye az avar, hun és magyar mondavilág jelképtárából építkezik, szereplői kozmikus-természeti archetípusokat jelenítenek meg. A rendező formabontó filmjében a pazar színvilágú, álomszerű képek folyamatosan egymásba alakulnak, ornamentikus, geometrikus mintázatokba rendeződnek. A Fehérlófia teljes körű, 4K felbontású digitális restaurálása és világforgalmazása a Nemzeti Filmintézet és a Los Angeles-i Arbelos Film együttműködésében valósult meg - olvasható a közleményben. Szintén a klasszikusok között mutatják be Kovásznai György (1934-1983) egész estés filmjét, az 1980-ban bemutatott Habfürdőt is.
Forrás: " A film különös, pszichedelikus látványvilágát erősíti, hogy a film grafikai tervezői (Jankovics Marcell, Richly Zsolt és Hegedűs László) a Fehérlófia figuráiban a klasszikus rajzanimációs eljárással szemben egy leginkább csak szerzői rövidfilmekben alkalmazott technikát alkalmaztak, amikor a karakterek körvonalát nem húzták ki fekete kontúrvonallal, így a mozgó figurák nem válnak el élesen a statikus hátterektől. A Vajda István hangmérnök által kreált, máig frissnek és modernnek ható, morajlásszerű zörejekből álló, ambientszerű, atmoszferikus kísérőzene évekkel megelőzte korát. Jankovics Marcell nagyívű animációs mozifilmje a magyar kultúra évszázados értékeinek egyedi átirata, amely az újrateremtés és a nemzeti identitást erősítő ismeretátadás gesztusával születtek " – írják róla a Filmarchívum Alapfilmek oldalán. A Fehérlófia itt érhető el a Filmión, regisztráció után. A filmet június 6. éjfélig lehet előfizetés nélkül megtekinteni. Kiemelt kép: Fehérlófia
Miért különleges? Fehérlófia szereplői kozmikus-természeti archetípusokat jelenítenek meg (napszakokat, évszakokat, történelmi korszakokat), amelyek a film avantgárd megoldásait is inspirálták. Virtuóz módon animált képi világa álomszerűnek hat, fő szervezőelve az ornamentika. A jelenetek tobzódnak a folyamatos átváltozásokban és a lüktető színekben, a film képi mintázataiban különféle absztrakt geometrikus formák és körkörös, mandalaszerű kompozíciók jelennek meg. Virtuóz módon animált képi világa álomszerűnek hat Hogyan készült? A film különös, pszichedelikus látványvilágát erősíti, hogy a film grafikai tervezői (Jankovics Marcell, Richly Zsolt és Hegedűs László) a Fehérlófia figuráiban a klasszikus rajzanimációs eljárással szemben egy leginkább csak szerzői rövidfilmekben alkalmazott technikát alkalmaztak, amikor a karakterek körvonalát nem húzták ki fekete kontúrvonallal, így a mozgó figurák nem válnak el élesen a statikus hátterektől. A Vajda István hangmérnök által kreált, máig frissnek és modernnek ható, morajlásszerű zörejekből álló, ambientszerű, atmoszferikus kísérőzene évekkel megelőzte korát.
Egészség - pénzkereseti lehetőség, hétfőtől-szombatig 7-12 óráig 0670-540-9539 Csatlakozz te is közösségünkhöz Nagyon sok szeretettel várunk a profilunk videói között is! Ezt találod a közösségünkben: Képek - 8 db Videók - 115 db Blogbejegyzések - 5 db Fórumtémák - 7 db Linkek - 1 db Üdvözlettel, Egészséged a kezedben - Szórakozás közben vezetője
Természetesen ebbe a sorba illik a legdrámaibb és leglátványosabb cselekményelem halmozódása is: a három ritualizált összecsapás Fanyűvőt egyre nagyobb megterhelésnek veti alá, amint először a háromfejű, utána a hétfejű, végül a tizenkétfejű sárkánnyal vív élethalálharcot. A körforgás koncepciója nemcsak a cselekményvezetést uralja, a figuraábrázolásban is meghatározó jelentőségű. Valamennyi archetípusszerű szereplő kozmikus-természeti jelenségek megtestesítője. A fivérek a Nap stációit, a királykisasszonyok az évszakokat képviselik: az aranyragyogású Fanyűvő a pályája csúcsán álló, delelő Nappal azonosítható, a zöldes Vasgyúró a felkelő, a vöröses Kőmorzsoló a lenyugvó Napot szimbolizálja, Rézhajú Őszszépe, Ezüsthajú Tavaszszépe és Aranyhajú Nyárszépe nevei pedig magukért beszélnek. Az Esőkirály és a Hókirálynő alakjával folytatható a sor: utóbbi alakváltozatában, a cselekmény kezdetén kulcsszerepet betöltő Fehérlóban sűrűsödnek a tél jellegzetességei (hó és jég). A jelképes szereplők palettáján különös színt képviselnek a sárkányok: a rombolás archetipikus figuráiban felfedezhető a modern kor borzalmainak megjelenítése is – a hétfejű sárkány világháborús fegyverarzenálként gördül előre, a tizenkétfejű felhőkarcoló-kolosszusként tornyosul a főhős fölé.