Bár nem tettem vissza, az általad hivatkozott "szakdolgozat" majd egy az egyben a Környeztevédelmi Lexikonból való, mint ahogy a kivett rész is a Környeztvédelmi lexikon része. JAK 2007. július 30., 07:46 (CEST) [ válasz] Ha egy ez egyben kimásolod, akkor az jogsértő, mert szó szerinti másolata egy jogvédett műnek. Egyáltalán a Környezetvédelmi Lexikon jogvédett? Buda vita 2007. július 30., 09:18 (CEST) [ válasz] Gyanítom, hogy a Környezetvédelmi Lexikon is valahol valamilyen formában jogvédett (nem szabadon terjeszthető), bár álláspontom szerint, az amit a Környezetvédelmi Hivatal, mint fő szponzor szponzorált, annak egy tudományos, vagy ismeretterjesztési céllal alakult (non-profit) lexikonban nem szabadna jogvédettnek lennie. július 30., 21:17 (CEST) [ válasz] Ezt nem tudom, csak azt tudom, hogy ami a neten van, és előbb keletkezett, mint a wikin, és szóról szóra van az jogsértő. Fogalomtár. Szajci (reci) 2007. július 30., 09:21 (CEST) [ válasz] Ad abszurdum, ha a wikin később kerül bemásolásra egy olyan anyag, aminek a forrása meg van jelölve, és az nem jogvédett, akkor az annak ellenére sem jogsértő, ha egy neten szereplő írás (forrásmegjelölés nélkül) korábban idéz belőle, még akkor sem jogsértő, ha szóról szóra megegyezik a két szöveg.
Dél-Németországban és Ausztriában összesen 38 dunai vízi erőmű működik, de kevesen hiszik, hogy ez a két ország messze elmarad mögöttünk például a környezet védelmében. A nagymarosi mű az eredeti maketteken egyáltalán nem tűnt szörnyetegnek, tájképileg kevéssé lett volna feltűnő, mint a most sorra épülő Duna-hidak. A Bősig belépcsőzött Duna medre az utolsó vízlépcső után szükségszerűen süllyed, ami közrejátszik a Duna–Tisza elsivatagosodásában. Ami messze nagyobb károkat okoz az élővilágban, mint amit a nagymarosi lépcső jelentett volna. A Duna vízlépcső alatti, magyar szakasza nehezen, olykor aligha hajózható, ezért is önti el útjainkat annyi kamion, a környezetszennyezés négykerekű szimbóluma. Bős nagymarosi vízlépcső rendszer. Ma, amikor mindenki az energiahiányról beszél, szinte őrjítő visszaolvasni azokat az okoskodásokat, melyek szerint hazánknak nincs is szüksége több áramra. Magyarország az erőmű megépítésétől való visszalépésért már 1998-ig több pénzt fizetett ki kártérítésre és helyreállításra, mint amennyibe a mű befejezése került volna.
Fogalomtár Magyaroszág és Csehszlovákia között létrejött szerződés alapján eredetileg Dunakiliti és Nagymaros között húzódott volna. Eredeti formájában nem valósult meg. Megépítésének célja elsősorban az energiatermelés és a területfejlesztés volt. Az építkezést a környezetvédők és a civilek tiltakozásai miatt a magyar kormányzat 1989-ben leállította. 1992-ben a magyar kormány felbontotta a szerződést, ennek ellenére a csehszlovák kormányzat szlovák területre terelte a bősi erőmű csatornájába a Duna vizének több mint 80%-át. Szerződéskötés Bős-Nagymarosról (1977) | 24.hu. Az ügyben mindkét fél a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, amely 1997-ben Magyarországot és Csehszlovákiát is elmarasztalta és kötelezte, hogy államközi szerződésekkel rendezzék az ügyet. Ez a mai napig (2013) nem történt meg.
A magyar gazdaság ekkor válságban volt, erre volt egyfajta válasz az erőmű megépítése – a szerződés értelmében 1991-re állnia kellett volna. A létesítmény tervezett főbb egységei: a Dunakiliti mellett épülő mederzáró duzzasztómű, a Csallóközön végighúzódó üzemvíz-csatorna, közepén a bősi erőművel és Nagymaros térségében a nagymarosi vízlépcső. Az 1980-as évek közepétől már erőteljes tiltakozások kezdődtek hazánkban, melyeknek három legfőbb oka a következő volt: egy hatalmas ivóvízbázis potenciális károsodásának félelme, a Budapest ivóvízellátását szolgáló jelentős mennyiségű, parti szűrésű kút potenciális károsodása és egy Európában egyedülálló vízi, illetve vizes ökoszisztéma károsodása. 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia is állásfoglalást adott ki, melyben kérték a munkák felfüggesztését. 1984-ben megalakul a Duna Kör, amely szamizdat röpiratokban tiltakozik a beruházás ellen. Végül 1989. május 13-án leállítják a magyar munkálatokat Nagymarosnál. A legfőbb ok a terv elbukásában éppen a természetben keresendő: ahol nincs nagy esése a víznek, duzzasztásra, a természetes folyamatokba történő erőteljes beavatkozásra van szükség egy vízerőmű megfelelő működéséhez.
Szlovákiának tudomásul kellett vennie, hogy a nagymarosi vízlépcső nem épül meg, Magyarországnak pedig azt, hogy a bősi erőmű továbbra is működik. Droppa György elmondta: jelenleg a "betonosok és a zöldek" állnak szemben egymással az erőmű körüli vitában, amely Szlovákiában a korábbi sikertelenség, illetve a Magyarországgal és Csehországgal szemben megfogalmazott nemzeti törekvés egyik jelképe is lett a rendszerváltás után. Magyarországon a politikai nyomás volt a legmeghatározóbb abban, hogy Németh Miklós miniszterelnök 1989. május 13-án felfüggesztette a bős-nagymarosi vízlépcső munkálatait. Az 1985-ben alternatív Nobel-díjjal jutalmazott szervezet képviselője szerint a rezsim új arcát lehetett látni 1988. szeptember 12-én, amikor a hatóságok nem kívántak erőszakosan fellépni a "szocialista táborban soha nem látott", 70 ezres – vízlépcsőt ellenző – békés tüntetőkkel szemben. Droppa György kiemelte: a bős-nagymarosi vízlépcső – politikai kontextustól függetlenül is – "az állatorvosi egyetem lova, amely minden szakmai hibát magában foglal".
kamugeli személyes nagykövete a kicsi, de gazdasági kárt és határ problémát nagyban okozó Jávor Bence LMP>Párbeszéd politikusa, sikeres környezetvédelmi, magyar állami költségvetési, nemzetközi kártevése: Nagymaros, Dunakiliti és a Szigetköz. "Vízgazdálkodás és vízenergia Magyarországon" by Héjjas István Dr. Részletek: "Kerényi Ödön, a Magyar Villamos Művek Tröszt egykori műszaki vezérigazgató-helyettese annak idején kalkulációt készített, hogy a balul sikerült vízlépcső üggyel kapcsolatban mekkora veszteség érte Magyarországot. Ebben a következő tételeket vette figyelembe: – Kártérítési kötelezettségek Szlovákia felé. – Kártérítési kötelezettségek a beruházásban érintett ausztriai vállalkozók felé. – A félig megépült nagymarosi beruházás építési és lebontási költsége. – A szlovákoktól nekünk jogosan járó, de igénybe mégsem vehető villanyáram. Kerényi számításai szerint a teljes kárösszeg 1998-as árfolyamokon számítva 1, 45 milliárd USD-ra becsülhető. Mai forint vásárló értékre átszámítva ez 2500-3000 milliárd forint körüli összegnek felel meg, ami összemérhető az új atomerőmű beruházási költségével, vagy pedig meg lehetne építeni ebből a Dunán legalább három vízerőművet.
A szerda hajnali sárvári baleset miatt hónapokig korlátozás lesz a Rába-hídon Olyan mértékben károsodott a híd függesztőoszlopa, amely már a híd teherbírását is befolyásolja. Új frakcióvezetőt választott a Jobbik Leváltották Jakab Pétert. Tizenhat év fegyházra ítéltek gyermekpornográfia miatt egy visszaeső férfit Nevelt, 11 éves lányát zaklatta. Megjött a bankok válasza az MNB kamatemeléseire: drágulnak a hitelek Itt van a hóközi kamatemelés. Családi verekedés tört ki egy szombathelyi szülinapozáson Nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérülések keletkeztek. Piás sofőrt fogtak Szombathelyen a Muskátli utcában Ugrott is a jogsija. Futárszolgálattal akartak elküldeni 18 kiló marihuánát A doboz feladója és címzettje is külföldi volt Orbán a gáz és villany spórolására hívta fel a figyelmet A miniszterelnök ma reggel arról beszélt, hogy a nyugati bérekből még a drágább rezsit is sokkal könnyebb kifizetni. Szombathely választás 2010 relatif. Ránk nyitotta az ajtót a hidegfront Szeles lesz a délelőtt. A sárvári Rába-híd betonpillérjének hajtott egy kocsi A balesetben megsérült a híd korlátja is.
Megsértette a választási törvényt a szombathelyi 97. 7 Rádió 1, mert a híradásokban csak a Fidesz érdekét szolgáló hírt adtak – számolt be Czeglédy Csaba a Facebookon. A vette észre, hogy a vasi megyeszékhelyen képviselőként induló Czeglédy bejegyzését, amiből kiderült, hogy három napig hallgatta a rádió adását, mielőtt kifogással fordult a Vas Megyei Területi Választási Bizottsághoz. A Rádió 1 választási törvényt sértett | Media1. A bizottság igazat adott Czeglédynek és megállapította, hogy a helyi Rádió 1 összesen nyolc hírblokkban megsértette a választási törvényt. A Rádió 1-nek emiatt nyolcszor kell beolvasnia ugyanabban az időben az alábbi szöveget: "Kizárólag a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt és jelöltjeik szombathelyi kampánytevékenységéről adott tájékoztatást az önkormányzati választás vonatkozásában Szombathelyen, miközben a többi jelölő szervezet és jelölt is kampánytevékenységet folytatott Szombathelyen ezen időszakban. A többi jelölő szervezet és jelölt kampánytevékenységéről szóló tájékoztatást a 97.
Magunkról A televízó Szombathelyen és 25 km-es körzetében sugározza adását, 55. 000 háztartásba jutunk el. Szombathely választás 2019 es. A kezdeti kéthetente egy órában jelentkező úgynevezett konzerv magazinokat a hetente, majd kétnaponta, az 1990-es évek közepétől naponta sugárzott élő műsorok váltották. 2004 óta az interneten is elérhetők vagyunk. 2008 szeptemberé-től digitálisan készülnek az adások. Televíziónk rendszeresen fogad gyakornokokat. Évről évre 4-6 hallgató szerez gyakorlati ismereteket a stúdiónkban.
Ehhez két tényezőre volt szükség: a baloldali ellenzék az országban elsőként Szombathelyen tudta összekalapálni a teljes összefogást, a Nemény mögött álló Éljen Szombathely! nevű szervezetbe az MSZP, a DK, a Momentum és az LMP is beszállt, de a Jobbik és a máshol önállóan próbálkozó Kétfarkú Kutya Párt is támogatta kívülről, miközben kivételesen a Fidesz küzdött a megosztottsággal. Szombathely Választás 2019. A polgármesteri címért folyó csatában ugyanis Nemény és Balázsy mellett harmadikként a korábbi fideszes alpolgármester, Koczka Tibor is részt vett. Bár végül alig 3, 5 százalék adta rá a voksát, ez is döntőnek bizonyult, feltételezve, hogy Koczka inkább Balázsytól vitt el támogatókat. Koczka Tibor korábban a kormánypárt helyi szervezetének egyik kulcsembere volt, 2019-ben viszont szembefordult korábbi társaival. Hendéről volt bizalmasa a nyilvánosság előtt egyebek mellett azt hangoztatta, hogy szétverte a városban a Fidesz többségét, majd magát a Fideszt is. A kormánypárt országos vezetésének ennek ellenére töretlen a bizalma Hendében, így biztosra vehető, hogy az idén is ő indul a képviselői helyért, bár a döntés véglegesítése hivatalosan még hátra van.
Az egyetlen, több mint 10 ezer lakosú város a megyében, amelyet nem kormánypárti vezet majd, az Celldömölk, ahol Fehér László a szavazatok 63 százalékát kapta. Fehér már öt éve is óriási győzelmet aratott a városban, akkor a fideszes Rozmán Lászlóval szemben, most viszont a kormánypárt nem is indított jelöltet ellene.
Czeglédy azt állította, hogy a Fidesz a jogállamiság lábbal tiprásával akadályozta meg, hogy országgyűlési képviselőjelöltként érdemben részt vegyen a kampányban. A politikust 2018 decemberében engedték ki a börtönből, 2019 októberében pedig újra képviselőjelöltként indult az önkormányzati választáson (sőt már ezt megelőzően, tavasszal felkerült a Demokratikus Koalíció EP-listájára, szimbolikus helyen). Függetlenként meg is szerezte a szombathelyi 5-ös választókerület egyéni mandátumát, 4 százaléknyival többen voksoltak rá, mint fideszes ellenfelére, Melega Miklósra. Balogh Zoltán / MTI Czeglédy Csaba A helyi nyilvánosságban sokat szereplő Czeglédy korábban igen érzékeny veszteségeket okozott a szombathelyi Fidesznek. Helyi önkormányzati választások (2019) | valasztas.szombathely.hu. Ténykedése nyomán bukott ki a kormányoldal ifjú és feltörekvő csapatából Lazáry Viktor, miután az ellenzéki képviselő kokainozással gyanúsította meg. A botrány olyan mély sebeket ejtett a helyi Fidesz-közösségen, hogy fel kellett oszlatni, majd újraalakítani a párt szombathelyi alapszervezetét.