A jelzálogjog bejegyezésének a Tht. 30. § (1) bekezdésében biztosított lehetőségére akkor is lehetőség van, ha időközben a társasházi tulajdon tulajdonosának személye megváltozott: az eladó tulajdonlása alatt felgyűlt közös költség-hátralék biztosítására bejegyezhető a jelzálogjog az új tulajdonos (a vevő) tulajdonába került társasházi ingatlanra. A szavatossági igények érvényesítése, illetőleg az elszámolás az adásvételi szerződés kapcsán létrejött kötelmi jogviszonyukra tartozó kérdés. Az álláspont képviselői szerint a társasházközösség a közös költség megfizetése érdekében az új tulajdonos ellen léphet fel, amely igény alapja a Tht. 24. § (1) bekezdése. A jelzálogjog bejegyzése "dologiasítja" a követelést, de az a jelzálogjogtól függetlenül is a dologhoz tapad; a jelzálogjog csupán további biztosítékot jelent a követelés megtérülésére. Ez a megoldás a társasházak érdekét szolgálja, hiszen a tartozás fedezetét továbbra is biztosítja – a most már az új tulajdonos tulajdonába került – társasházi ingatlan, így a tartozás nem marad fedezet nélkül akkor sem, ha a hátralékot felhalmozó volt tulajdonostárs az eladást követően elérhetetlenné válik.
Szerző(k): Dr. Zalavári György LL. M. | 2018. 02. 15 | Ingatlan A társasházi közös költség fizetési hajlandóság és a társasházak eladósodása egy állandósult probléma, a nem fizető tulajdonostársakon sokszor nehéz vagy szinte lehetetlen bármit is behajtani. Kézenfekvő megoldás a társasház részére: a nem fizető eladó helyett vevőtől követelni a külön tulajdont (lakás, üzlethelyiség, tároló) terhelő közös költség-tartozást. Vevői szemszögből nézve: a társasház követelheti-e a vevőtől az eladó által felhalmozott tartozást? Van egy jó és egy rossz hírünk (nézőpont kérdése). A felhalmozott közös költség-tartozás – a bíróságok többségi álláspontja szerint – az eladót terheli (ez a társasházaknak rossz, míg a vevőnek jó hír). A bíróságok általános gyakorlata és a Legfelsőbb Bíróság (már Kúria) eseti döntése alapján a felhalmozott közös költség-tartozás az eladót terheli, így a társasház az új tulajdonossal szemben csak az erre irányuló kifejezett nyilatkozat (tartozáselvállalás) esetén élhet követeléssel.
Megkönnyíti a közös költség-tartozás behajtását abban az esetben, ha nem csupán az eladó halmozta fel a tartozást, hanem az eladó jogelődje vagy annak jogelődei is, hiszen mindegyik esetben az ingatlanfedezettel rendelkező új tulajdonos köteles helytállni. Az álláspont mellett szóló érvként felvetődött: ha a társasház korábbi közgyűlési határozatai kötik az új tulajdonostársat (a vevőt), ez azt igazolja, hogy az új tulajdonostárs (a vevő) a korábbi tulajdonostárs (az eladó) társasházi "státuszába" lépett, melyből az a következtetés adódik, hogy a közös költség-hátralék is a vevőtől követelhető.
A kérelem benyújtása után a közjegyző intézi az ügyet az eljárás szabályai szerint. Miután a fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, erre irányuló kérelem alapján a közjegyző elrendeli a végrehajtást. Kiemelendő, hogy 2016. január 1. napja óta a végrehajtás elrendeléséhez a végrehajtást kérőnek tudnia kell az adós születési idejét és születési helyét, valamint anyja nevét, ha pedig szervezet, akkor annak nyilvántartási számát. Amennyiben ez nem áll a végrehajtást kérő rendelkezésére, a jogerős fizetési meghagyás birtokában a lakcímnyilvántartótól megérdeklődheti a természetes személyként nyilvántartott adós személyi adatait, amelynek költségét érvényesítheti az adóssal szemben. Bármelyik megoldást is választja a társasház, követelése érvényesítése szempontjából nagyon hasznos, ha az adós teljes bizonyítóerejű magánokiratban (vagy közokiratban) elismeri a követelést, hiszen ez a későbbiekben bizonyítékul szolgál a tartozás fennállását és összegszerűségét illetően. Így a későbbi viták lerövidíthetőek, illetve akár meg is előzhetőek, és a jelzálogjogot is be lehet jegyezni a tartozás elismerés alapján.