Továbbra is tagadja az orosz állami Roszatom, hogy a cég nukleárisfűtőanyag-üzemétől indult volna ki két évvel ezelőtt az Európát beterítő ruténiumfelhő – annak ellenére, hogy egy nemzetközi kutatócsoport napokban nyilvánosságra hozott vizsgálatai gyakorlatilag kizártak minden más lehetőséget. Mint arról beszámoltunk, a 2017. szeptember végén és október elején egész Európát beterítő, ruténium-106 izotópban gazdag radioaktív felhő minden valószínűség szerint az oroszországi Cseljabinszk-térségből, Ozjorszk város közeléből, a Majak Termelési Egyesülés nukleárisfűtőanyag-feldolgozó üzeméből indult útnak. Vagyis nem a földi légkörbe visszatérő, ott elégő műhold okozta a sugárzás hirtelen rejtélyes megemelkedését, mint ahogy azt 2017 novemberében az orosz vizsgálóbizottság állította. A több tucat fizikusból álló nemzetközi kutatócsoport július 29-én publikálta kutatási eredményeit az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS). Magyarország légterében is észlelték a radioaktív felhőt. A belga, bolgár, cseh, francia, görög, holland, luxemburgi, magyar, német, olasz, osztrák, svéd, szerb és szlovák kutatókból álló tudóscsoport azt állította, hogy a méréseik alapján a ruténiumban gazdag radioaktív felhő csakis a Majak-üzem területén szabadulhatott fel.
2017. november 10. péntek - 19:20 A francia Sugárzásvédelmi és Nukleáris Biztonsági Intézet (IRSN) csütörtöki közlése szerint baleset történhetett egy oroszországi vagy kazahsztáni nukleáris létesítményben szeptember utolsó hetében. Ebből az Európa felett megjelent radioaktív felhőből következtetnek, adta hírül a ÍR A szervezet kizárta a reaktorbaleset lehetőségét, ehelyett azt valószínűsítik, hogy egy nukleáris fűtőanyag-kezelő, vagy orvosi célú radioaktív izotópokkal foglalkozó létesítményben történt valami. Egy jelentés szerint az oroszok nem mondtak igazat az Európán végigvonuló 2017-es radioaktív felhőről | Alfahír. Mindennek Európában nincs az egészségre vagy környezetre gyakorolt hatása – közölték. Az IRSN arról tájékoztatott, hogy nem tudják pontosan megállapítani, honnan származik a radioaktív szennyezés, de az időjárási körülményekből következtetve az Urál hegységtől délre, az Urál és a Volga folyó között lehet a forrása – számolt be a a Reuters írása alpján. Jean-Marc Peres, az IRSN igazgatója a Reuters hírügynökségnek azt mondta: az orosz hatóságok arról tájékoztatták őket, hogy területükön nem tudnak balesetről.
A Ru-106 izotópot gyógyászati célokra, elsősorban a szemlencse daganatos megbetegedésének kezelésére alkalmazzák, de esetenként űreszközökön radioizotópos termogenerátorban is használják. Radiaoktivan szennyezett lezárt terület Csernobil környékén Forrás: Ria/Novosti Magyarországon nem állítanak elő Ru-106 izotópot, a külföldről beszerzett sugárforrásokat az egészségügyben alkalmazzák. Az elmúlt évtizedek legnagyobb és legsúlyosabb radioaktív szennyezését a csernobili atomerőmű egyik reaktorában 1986 áprilisában bekövetkezett robbanás okozta..
Az oroszok szerint tőlük nem jöhetett Az orosz vizsgálóbizottság most megállapította, hogy ha nagyméretű "véletlenszerű kibocsátás" történt volna a Majaknál, akkor a Ru-106 szennyeződés Ozjorszkban és máshol az üzem közelében jelentősen magasabb lenne, mint Európában, de a november végén elvégzett mérések alapján nem ez a helyzet. A jelenleg mérhető sugárzás erőssége pedig vélhetően valóban nem okoz semmiféle egészségkárosodást. Ugyanakkor fontos lenne tudnunk, honnan származik a szennyeződés. Minthogy ember alkotta radioaktív anyagról van szó, elsőként mindenki arra gondol, hogy valamilyen nukleáris tevékenység eredményeképpen kerülhetett a levegőbe. Az atomenergiának pedig kétféle felhasználási területe van: a békés – energetikai vagy orvosi – és a hadi célú. Minthogy mindeddig senki sem vállalta magára a felelősséget, önkéntelenül is az utóbbi jut sokak eszébe. Az atmoszféra radioaktivitását monitorozó mérőállomások globális hálózatát azért telepítették a hidegháború idején, hogy a felső légkörben szétterjedő nukleáris szennyeződés nyomon követésével az ellenséges tömbök értesüljenek a másik atombomba-kísérleteiről.
A cikk megjegyezte, ez év februárjában egy másik radioaktív anyag, jód-131 terjedt szét a levegőben Európa-szerte.
Korábban a Roszatom megerősítette, hogy semmiféle rendellenesség nem történt az orosz atomenergetikai és hadiipari létesítményekben. Mindmáig az 1986-os csernobili reaktorbaleset okozta a legsúlyosabb radioaktív szennyezést Forrás: Ria/Novosti A szennyeződés forrását több szakértői bizottság is vizsgálja, de azóta sem sikerült egyértelműen azonosítani, honnan kerülhetett a légkörbe a szennyeződés. A ruténiumszennyezés lehetséges forrásaként a légkörbe bekerülő és ott megsemmisülő műhold is felmerült, de egyelőre erre sincs semmilyen bizonyíték. Feltehetően csak egyszeri esetről volt szó A szakemberek számításokkal azt is igazolták, hogy a szennyeződésből származó egészségi kockázat elhanyagolható, legrosszabb esetben sem haladja meg a természetes háttérsugárzásból származó néhányszor tízperces sugárterhelést. A levegőben mérhető megnövekedett Ru-106 aktivitáskoncentráció értéke néhány nap alatt a korábbi szintre csökkent. A csernobili radioaktiv felhő kiterjedése Európa felett, 1986-ban Forrás: Origo A mérési eredmények alapján a szennyezés rövid ideig tartott, feltehetően egyszeri esetről volt szó.
Soron következő cikkünkben körülnézünk, hogy hogyan változtak a közelmúltban az építőipari árak, illetve az építési, befektetési kedv. Nem árulunk el titkot azzal, hogy növekedtek, de vajon mi okozza az emelkedést és milyen mértékű. Ennek járunk utána. A KSH adatait szerint az építőipari termelés értéke Magyarországon a pandémia alatt igen kis mértékben csökkent csak. Az előző években mutatott növekedést ugyan nem hozta, de nem is csökkent jelentősen. Burgonya árak alakulása 2020. 2020 első három negyedéve összesen kevesebb, mint 9, 1% csökkenést mutatott 2019 azonos időszakával szemben. Az összehasonlítás kedvéért 2019-ben a növekedés mértéke az első három negyedévben a 2018-as évhez képest 40%-os volt. 2020 negyedik negyedéve viszont már erősödést mutatott az előző évhez képest és 2021-ben is folytatódott ez a növekedés. Tehát összességében elmondható, hogy egy pici megtorpanást követően (-111 221 millió Ft) az építőipari termelés értéke újra növekszik. Helyzetkép az építőiparról, 2020 Nagyrészt a tavassza l kirobbant járvány és a kifutó nagy állami megrendelések hatására Magyarországon az építőipar bruttó hozzáadott értéke a 2019. évi jelentős növekedés után 2020-ban összehasonlító áron 9, 4%-kal csökkent.
A Mindená adatai szerint a krumpli kilónként 100-200 forintért volt kaphat az elmúlt években. Ezzel összhangban vannak a hivatalos adatok is, a KSH szerint az idén márciusban 279 forintba került egy kiló krumpli, ami 80 százalékos többletet jelent. A korábbi években márciusban 124-181 forint volt a krumpli, a mostani ár azokat is bőven meghaladja. Olcsóbb lett az újkrumpli Az egyelőre kérdés a következő hetekben piacra kerülő újkrumplik ára hogyan alakul. Kedvező azonban, hogy az AKI elemzése szerint a a belföldi újburgonya kilós ára éves összevetésben 22 százalékkal csökkent a Nagybanin. Az április közepén mért 700 forintos ár így is magasnak mondható. A VILÁGPIACI ÁRAK AZ EXTRÉM ALAPANYAGÁR EMELKEDÉS HÁTTERÉBEN - Build Marketing. A Mindená szerint a boltláncok között van, amelyik ennél alacsonyabb áron adja, a jövő héten például az Aldiban 600 forint lesz a magyar újkrumpli kilós ára. Ha az újkrumpli képes lenne tartani a 20 százalékos árcsökkenést a tavaszi és nyári hónapokban, akkor idén májusban 482 forintba kerülhet, júliusban pedig már 200 forint alatti árral lehet számolni, szemben a tavaly 245-600 forinttal.
A liszt ára 8, 7, a kenyéré 5, 8 százalékkal magasabb lett, ugyanakkor a tojásé 25, 0 százalékkal, a cukoré 10, 3 százalékkal, a tejé 8, 4 százalékkal csökkent az ESL és az UHT tej áfakulcsának januártól bevezetett 5 százalékra csökkentése nyomán, amely egy hónap alatt 6, 7 százalékkal nyomta le a fogyasztói árat. A járműüzemanyagokért 3, 0 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy éve, decemberhez képest 2, 5 százalékkal csökkentek az üzemanyagárak a decemberi 6, 9 százalékos és a novemberi 4, 7 százalékos visszaesés után. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6, 9 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 9, 6 százalékkal, a szeszes italok ára 4, 2 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 2, 8 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2018. januárban. Építőipari árak alakulása - AluCONCEPT. A lakbérek 6, 0 százalékkal emelkedtek, a taxizás 11, 8 százalékkal került többe, a belföldi üdülés pedig 8, 8 százalékkal. A postai szolgáltatások 3, 0 százalékkal drágultak, a telefon és internet 0, 4 százalékkal lett olcsóbb tavaly január óta, míg a tavalyi második fél évben 4-5 százalék között mozgott az éves árcsökkenés.
Az ÖMKi egyrészt a fajták ellenállóságának növelése felől közelít a megoldáshoz, másrészt új agrotechnikai módszereket alkalmaz. Előbbi esetben például egy hibrid, azaz gumó helyett magról vetett, palántával ültetett burgonyafajtát tesztelnek a biotermelés keretei között. Burgonya árak alakulása 2021. Az ÖMKi a fajták ellenállóságának növelését és új agrotechnikai módszerek alkalmazását vizsgálja – fotó: ÖMKi "A hibrid burgonya a nagyüzemi termelésben egyelőre nem, a kiskertes burgonyatermelésben annál inkább reális alternatíva lehet. A megoldás kulcsa azonban az agrotechnikai innováció" – mondja Dr. Drexler Dóra. A z ÖMKi agrotechnikai fejlesztéseinek alapja a talaj: azt keresik a magyar kutatók, miként lehet olyan vetésforgót kialakítani, amely segít a talaj szerkezetét, vízmegkötő képességét javítani, szervesanyag-tartalmát fokozni. "Ha például pillangós növényeket – borsót, babot, szóját – alkalmazunk előveteményként, azzal gazdagítjuk a talajt, mert ezek a növények köztudottan képesek a levegőből is megkötni a nitrogént" – magyarázza a projekt magyar vezetője.
Egy hónap alatt, 2018 decemberhez képest, a fogyasztói árak átlagosan 0, 3 százalékkal nőttek. Ennél magasabb legutóbb öt éve, 2014 januárjában volt a maginfláció, akkor 3, 4 százalékot mértek. Burgonya árak alakulása 2010-től. A szolgáltatások áremelkedése szintén 2014 januárjában, öt éve volt az idén januári 2, 8 százaléknál magasabb, 3, 1 százalékos. Januárban ellentétes hatások érvényesültek az infláció alakulásában, az üzemanyagok ára például lefelé húzta a mutatót, míg a szeszes italok, a dohányáruk és az élelmiszerek ára jelentősebben emelkedett - mondta el az adatok ismertetésekor Mináry Borbála, a KSH osztályvezető januárhoz képest az élelmiszerek ára 4, 2 százalékkal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszereké átlagosan 20, 5 százalékkal emelkedett, például a burgonya 66, 1, a friss zöldség 33, 5 százalékkal lett drágább, a gyümölcsök viszont 1, 5 százalékkal olcsóbbak voltak, mint tavaly januárban. A mostani viszonyok mellett ez viszonylag alacsony árat jelent, ám a korábbi évekhez képest jókora az áremelkedés.