Ennek egyik csúcspontja az 1998-as Lisszaboni Világkiállítás (Expo '98) megnyitója volt, ahol a 100 Tagú Cigányzenekar koncertje volt a főesemény. A 100 Tagú Cigányzenekar, 2014. március 18-án, "A ZENEKAR VILÁGHÍRŰ MŰVÉSZI ÉS HAGYOMÁNYŐRZŐ GYAKORLATA" néven került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, ezáltal jogosult a HUNGARIKUM kitüntető cím használatára. Az egyesület elnöke Beke Farkas Nándor, alelnöke Lendvai "Csócsi" József, az egyesület örökös művészeti igazgatója László a zenekar alapítója, Liszt díjas prímás, tiszteletbeli elnöke Cziffra György a Magyar Köztársasági Érdemkereszt Középkeresztje és a Francia Becsületrend kitüntetettje, világhírű zongoraművész. Buffó Rigó Sándor, az egyesület előző elnöke 2014. április 27-én rövid, súlyos betegség következtében elhunyt. A kritikusok szerint "van valami varázslatos" abban, ahogy a "világ leghíresebb cigányzenekara" a színpadon megjelenik. Ennek oka, hogy minden fellépésükön ugyanaz a lelkesedés árad belőlük. A siker számukra üzenet, mely minden muzsikusnak újabb inspirációt ad.
2003-2004-ben már elmondhattam magamról: beszélek magyarul. Ráadásul alig van akcentusa. Összefüggésben állhat azzal, hogy hobbihegedűs vagyok. Meggyőződésem, aki kicsit is muzikális, annak könnyebben megy a nyelvtanulás. A nyelvtudás egyik fokmérője: az ember álmodik-e azon a nyelven. Igen, álmodom, de továbbmegyek: a közlekedési kellemetlenségeknél magyarul káromkodom. Még egy érdekesség, erre egyáltalán nincs magyarázat: amikor Magyarországon hollandokkal találkozom, probléma nélkül hollandul beszélek. Ha Hollandiában sörözöm a barátaimmal, keverem a nyelvet a magyar kifejezésekkel. A hétköznapi munkában – van egy fejvadászcégem – mindenkivel úgy beszélek, ahogy szükséges. A cigányzene hogyan került az életébe? Úgy képzelem, hogy az erdélyi nagymamától… Pontosan… nála mindig szólt a magyar nóta. Ez azért lehetett, mert Trianon után, egy hajnalban kellett elmenekülnie a szüleivel Marosvásárhelyről. Tizennégy évesen hirtelen egy másik világba került, Hollandiába. A magyar nóta, a cigányzene a gyerekkora kellemes emléke.
1986. március 22-én a Kongresszusi Központ Pátria termében tartottuk az első bemutatónkat, és ott valami olyan csoda jött létre, amely megalapozta a jövőnket. Bejártuk az egész világot, és mindenütt népszerűsítettük a magyarságot, a magyar zenét. A koncertjeinken mindig voltak magyarok, bárhol is jártunk. Onnan ismertem meg őket, hogy ahogyan hallgattak minket, elfutotta a könny a szemüket. Ha megláttam, koncert után mindig odamentem köszönni. Persze csodálkoztak, hogy honnan tudom, hogy épp ők a magyarok, de egyszerű volt a válasz. Ez a zene megszólítja, megérinti az ember lelkét, és hát tudjuk: sírva vigad a magyar. A régi uradalmakban akármi történt, mindig szólt a cigányzene. Sissi imádta a magyar zenét, és még az első Híradók főcímdala is a Rákóczi himnusz volt, Magyari Imre előadásában. – Milyen most a zenekar? – A mostani 20-25 évesek már egészen mások, mint mi voltunk. Több diplomájuk van, elvégezték a Zeneakadémiát, vagy más zeneművészeti egyetemet, zenetanárok. A színpad számunkra szentély, a közönség a legnagyobb kritikus, és mindannyian ki tudunk teljesedni a művészetben.
Ugyanakkor maradtam Budapesten, mert a legjobb helyen voltam ahhoz, hogy folytassam a hegedülést. A legnagyobb prímásoktól tanultam, és itt is alapítottam saját zenekart Sastipen néven, ami egészséget jelent cigány nyelven (Romanesh). Most a fantasztikus prímástól és inspiráló tanártól, Lakatos Miklóstól tanulok. Forrás: Frido Diepeveen Facebook-oldala Sosem kérdezik a cigány muzsikusok, hogy nem cigányként hogy kerül ide? Minden beképzeltség nélkül mondhatom, ismernek az országban, én vagyok a "holland Feri". Tudják, imádom a zenét, és hobbiból művelem. A klasszikus zene szerencsére a génjeimben van, mert apukám csellózik, anyukám és bátyám hegedül, nagyszüleim és dédszüleim is muzsikáltak. Tudom, hogy sosem leszek olyan jó, mint egy prímás, erre ugyanis születni kell. Egyébként mi a nótája? A "Nem zavarom életedet" – az nagyon szép, szomorú nóta. Karanténkoncerteket is adott? Én is muzsikáltam karanténban, és része vagyok a holland Magyar Nóta Alapítványnak. Azt kell tudni, hogy a hollandok nagyon szeretik a cigányzenét.
A bagettek aljára tegyél salátát, rá a paradicsomot, avokádót, majd jöhet a tojás. Érdemes alufóliába csomagolni, hogy ne maszatoljon. Végezetül jöjjön egy finomság az édeszájúaknak. Piknikre fel! | Receptek | Mindmegette.hu. Mogyoróvajas-banános szendvics 2 ek mogyoróvaj 1 banán felkarikázva, vagy hosszában darabolva 2 szelet szendvics kenyér 1 ek méz Mogyoróvajas-banános szendvics Fotó: Pinterest Kenj egy-egy evőkanál mogyoróvajat mindkét kenyérre. A banánokat pakold az egyik szeletre és csorgasd rá a mézet. Fedd le a másik szelet kenyérrel. Ha még extráznád, egy forró serpenyőben pirítsd meg mindkét oldalát.
7. Saláták, zöldségfélék és gyümölcsök Valamennyi megmosva, szárazra törölve, feldarabolva kerüljön fedeles tálba vagy dobozba, hogy evőeszköz nélkül, azonnal fogyasztható legyen. A saláták közül nem fonnyadó fajtákat, pl. jégsalátát, rukkolát, galambbegyet válassz, akár vegyesen is. A nyers zöldségek (pl. koktélparadicsom, zellerszár, hasábokra vágott sárgarépa) nyersen ehetők tejföllel, friss sajttal, lágy kecskesajttal vagy fokhagymás majonézzel. Picnik szendvics recept na. A vákuumozott csomagolású főtt cékla ecet nélkül isteni lágy kecskesajt vagy mascarpone mellé, ha dióolajjal megöntözöd és megszórod őrölt fekete borssal. 8. Szendvicsötletek * Szalagszendvics: Egy nagy cipót vágj fel szeletekre, és kend meg tetszés szerint. Az egymáshoz illesztett szeleteket nyomd össze, és szorosan tekerd körül folpakkal. Később vágd hosszanti szeletekre. * Töltött bagett: Vágj fel hosszában egy nagyobb bagettet, és kapard ki az alsó rész belét. Töltsd meg az üreget rétegesen pl. mozzarellával, (sült) hagymával és (sült) zöldpaprikával.
Az így előkészített csavart tésztát sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük. Előmelegített sütőben 190 C fokon kb. 20 perc alatt készre sütjük. További piknik receptekért lapozz még egyet, személyes kedvencem még hátra van!