MajorDomus # 2016. 11. 07. 21:22 Attika Nem vetelkedünk. Csak a munkánkat végezzük! Mind a ketten több mint 2000 albetétek kezelünk, ebből 4-6-8 lakás nem sok. Ez azt jelzi hogy eredményesen szedjük be a közös költség tartozást. A magyar nyelv bonyolult, de nem ennyire. Természetesen nem én árverezem, hanem árvereztetem. Kbs ehhez adott etimologiai levezetést. Vagyis a rendelkezésünkre álló eszközök segítségével végigvisszűk a behajtást az írásbeli felszolitastól az fmh-n keresztül az árverezésig. Egyszerűbben:a bank sem árverez csak árvereztet. Na most az a körülmény hogy 3 évtizede gyakoroljuk, elősegíti a folyamat gyorsaságát, ha a törvények lehetővé teszik. És most felemelkedése a sorompó. Ennyi. Jó hegymászást. Majd küldj fotókat. 2016. 10:08 Vetélkedjetek, hogy közös képviselőként ki árvereztetett el több lakást közös költség tartozás címen. Az alap felvetésen nem változtat. Én meg évente kétszer megmászom a Himaláját. ragyasdezso 2016. 08:42 Miért hihetetlen? 2 évig nem lehetett az állandó moratórium miatt, most hogy lehet rögtön megindította.
Aki társasházban birtokol ingatlant, bizony számolnia kell közös költség fizetési kötelezettséggel. Ez a teljesen triviálisnak hangzó állítás sajnos mégsem minden ingatlantulajdonos számára egyértelmű. A könnyelmű tulajdonosok által felhalmozott közös költség tartozás gyakran az adásvétel során (is) előjövő kérdés. Kinek kell fizetnie a felgyülemlett közös költség kintlévőséget? Az új tulajdonosnak vagy az eladónak? Mivel a jogszabályok nem válaszolnak erre teljesen világosan ezért e heti cikkemben próbálok néhány támpontot adni a témában, segítségképp. Mit mond a jogszabály? A vonatkozó jogszabály sajnos nem egyértelmű ebben a témában. A bírósági joggyakorlat szintén megoszlik abban, hogy a tartozást a régi tulajdonos, vagy az új tulajdonos személyéhez kötik. Mivel sem a törvény, sem a bírósági gyakorlat nem ad egységes választ a címben szereplő kérdésre ezért nézzük meg, hogy mi az a két fő értelmezés, amely mentén jellemzően el szokás dönteni, hogy kit terhel a közös költség tartozás.
Korábban évekig lehetőség volt arra, hogy a közös költséget felhalmozó tulajdonos ingatlanára a közgyűlés vagy a közös képviselő jelzálogjogot jegyeztessen be. Ez a szabály jelentősen meggyorsította a társasház követelésének biztosítását, ugyanakkor teret adhatott a rosszhiszemű joggyakorlásnak: számos példa volt arra, hogy a jelzálogjog törlését a közös képviselő nem kezdeményezte, hiába egyenlítette ki az adós a közös költség hátralékot. Erre a tulajdonos pedig csak akkor jött rá, amikor értékesíteni próbálta ingatlanát. Ugyanakkor a jelzálogjog a legtöbb esetben nem jelentett valódi megoldást a társasháznak sem, hiszen a követelés ugyan biztosítva volt, de általában csak jóval később (pl. : ha a tulajdonos eladta ingatlanát) jutott pénzéhez a lakóközösség. A felhalmozódott tartozások pedig, akár el is lehetetleníthetik a társasház működését. A jogszabályváltozás alapján, 2015. december 24. napja óta nem lehet jelzálogjogot puszta egyoldalú döntéssel bejegyezni az adós ingatlanára: pert vagy fizetési meghagyást kell indítania a társasháznak.
Megkönnyíti a közös költség-tartozás behajtását abban az esetben, ha nem csupán az eladó halmozta fel a tartozást, hanem az eladó jogelődje vagy annak jogelődei is, hiszen mindegyik esetben az ingatlanfedezettel rendelkező új tulajdonos köteles helytállni. Az álláspont mellett szóló érvként felvetődött: ha a társasház korábbi közgyűlési határozatai kötik az új tulajdonostársat (a vevőt), ez azt igazolja, hogy az új tulajdonostárs (a vevő) a korábbi tulajdonostárs (az eladó) társasházi "státuszába" lépett, melyből az a következtetés adódik, hogy a közös költség-hátralék is a vevőtől követelhető.
Sajnos, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy ritkán tesz elismerő nyilatkozatot az adós. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a fizetési meghagyásos eljáráshoz nem szükséges az adós elismerése: a tartozás fennállása elegendő az eljárás megindításához. A cikk szerzője: dr. Rádonyi Dénes Magyar Országos Közjegyzői Kamara (x)
2019. április. 23. 10:22 Semjén Zsolt: Az európai identitás része az iszlámmal szembeni védekezés A KDNP-s politikus szerint a keresztény egyház nem emberbaráti egyesület. 2019. 07:52 Gazdaság Egymilliárd forintot fizetett Mészáros Lőrinc Gyárfás Tamásnak Most derült ki, milyen áron jutott hozzá a Talentis az egykori Nap TV-székházhoz. 01. 14:55 Kálmán Olga a fél karját adná egy Simicska-interjúért A Hír Tv fideszes visszafoglalása óta viszont nem találkozott vele, pedig mint a adott interjúban mondta, lenne hozzá vagy ötezer kérdése. A bűnösök: a fiatalok – állapították meg a műsorban. szeptember. 30. 10:36 A Hír Tv-től tavaly távozó Szöllősi Györgyi reggeli műsorhoz igazolt Az ATV reggeli műsorában tér vissza a képernyőre Szöllősi Györgyi, aki korábban a Hír Tv olyan hírháttér-műsorainak volt az arca, mint az Elmúlt8év, a Lapzárta és a Newsroom. 17:49 Nívódíjat kapott a Mediaworks és a Hír Tv a Parlamentben Nem történt nagy meglepetés, taroltak a kormánypárti médiumok. július. Kirakják a Hír TV-t, pornó és Vajna tévéadói jönnek helyette | Alfahír. 29. 21:18 MTI Médiatanács: Nem volt kiegyensúlyozott a TV2 Sargentini-jelentésről szóló riportja A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a Hír TV és az RTL Klub szolgáltatójára szabálytalan korhatár-besorolás, illetve termékmegjelenítés miatt szabott ki pénzbírságot, a TV2-t pedig a kiegyensúlyozottsági követelmények megsértése miatt szankcionálta.
A Hír Televízió csaknem 14 éve áll szerződésben a PR-Telecom nevű kábelszolgáltatóval, de a cég most hirtelen úgy döntött, januártól nem sugározza tovább körülbelül 70 ezer ügyfelének Magyarország első hírcsatornájának műsorait - számolt be a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzet tavaly decemberi cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a cégadatbázis szerint a PR-Telecom többségi tulajdonosa egy máltai offshore cég, a Central Eastern Cable & Media Group Limited. A máltai cégbíróságtól beszerzett iratok alapján ennek a társaságnak 2015-ben még ugyanaz a máltai vagyonkezelő cég volt a tulajdonosa, mint annak a luxusjachtnak, amelyen a milliárdossá lett felcsúti gázszerelő, Mészáros Lőrinc nyaralt. Tavaly december 2-án jelentette be saját újságjában, a Magyar Hírlapnak adott interjújában Széles Gábor, hogy eladta az Echo TV-t Mészáros Lőrincnek. Az Echo TV-ről Mészáros a 444-hu kérdésére azt mondta, "jó tévét, nézhető tévét, jobboldali tévét" szeretne, amelyre támaszkodhat majd a Fidesz a kampányban.
A záloghitelezési és műkincs-kereskedői piacon vezető szerepet betöltő, többmilliárdos ingatlan vagyonnal rendelkező BÁV 48 százaléka az Inforg-tulajdonú és Nánásy vezette Pro-Cash Rt. -hez, 46 százaléka az OTP-hez került. Egy évvel később azonban az OTP - némi haszonnal - továbbadta részesedését a szintén Inforg-érdekeltségű Szövetkezeti Ipari Központ Kft. -nek, tehát a papírok 94 százaléka - közvetve - Nánásyék birtokába került. A szálak összeérnek: az Inforg-Pro Aurum szétváláskor az utóbbinak jutott a 2, 5 milliárd forinton nyilvántartott Pro-Cash-részvénycsomag. A BÁV eladását - csakúgy, mint a tizenkét agrárcég magánosítását - a kormányváltás után megtámadta a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, ám a rendőrség bűncselekmény hiányában rövidesen megszüntette a nyomozást. Érdemes megemlékeznünk arról is, hogy a Vegyépszernek úgymond megágyazva (ugyanis később ő került birtokon belülre) az Inforg egy leányvállalatán keresztül kivette a részét a Főtaxi megszerzéséből is, míg a fuvarozócég ingatlan vagyona a VIA 21-nél landolt.