Dr. Baji Ildikó – Az ADHD tünetei: figyelemzavar? Hiperkativitás? Mindkettő? - YouTube
167-174. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 6 nyelv: angol URL 2014 Lefkovics Eszter, Baji Ildiko, Rigo Janos: Impact of maternal depression on pregnancies and on early attachment, INFANT MENTAL HEALTH JOURNAL 35: (4) pp. 354-365. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Összefoglaló cikk független idéző közlemények száma: 23 nyelv: angol 2012 Baji I, Gádoros J, Kiss E, Mayer L, Kovács E, Benák I, Vetró Á: A gyermek és serdülőkori depresszió tüneteinek összefüggése a pszichiátriai komorbiditásokkal, PSYCHIATRIA HUNGARICA 27: (2) pp. Dr baji ildikó lendvai. 115-126. dokumentum típusa: Folyóiratcikk/Szakcikk független idéző közlemények száma: 2 nyelv: magyar 2009 Mayer L, Lopez-Duran NL, Kovacs M, George CJ, Baji I, Kapornai K, Kiss E, Vetro A: Stressful life events in a clinical sample of depressed children in Hungary, JOURNAL OF AFFECTIVE DISORDERS 115: (1-2) pp. Telefontartó autóba tesco Wifi jelszó feltörése program Legjobb psp játékok 2014 trailer
Kettéválik a sötétség és a világosság Az, hogy elődeink mágikus éjszakának tartották Szent Iván éjjelét, abból a tényből ered, hogy ez után a nap után egyre hosszabbak a nappalok, az éjszakák pedig rövidebbek. A világosság és sötétség e váltakozásához mágikus energiák felszabadulását társították, amelyet a jeles esemény apropóján végzett pogány rítusokkal kívántak erősíteni. A csillagászati nyár ekkor veszi kezdetét, a babonákban, varázslatban hívő őseink pedig úgy érezék, remek alkalom ez arra, hogy elűzzék a sötétséget a mindennapjaikból. De ki is volt tulajdonképpen Szent Iván? Az Iván a János név szláv változata. Szent Iván nem mást, mint magát Keresztelő Szent Jánost takarja. Az egyházban ezen a napon ünneplik a jeles férfiú születésnapját és névnapját is. Érdekesség, hogy a régmúltban júniust is Szent Iván havának nevezték. Népszokások: tűzugrás, máglyagyújtás és szerelmi jóslások Szent Iván éjjeléhez a népszokások gazdag tárháza kapcsolódik. A történészek szerint a pogány ünnepek legnagyobbika Szent Iván éjjele, amelynek során az emberek a Nap éltető erejét kívánták erősíteni, elsősorban tűzgyújtással és egyéb babonás rituálékkal.
A szatmári Sárközben azt is tudni vélték, hogy aki megszerzi a páfrány virágát, nem csak az állatok, hanem a füvek és a fák beszédét is megérti. A páfrány virágát vagy magját egykor Európa-szerte láthatatlanná tevő varázsszernek tartották. A következő szavak Shakespeare IV. Henrik című drámájában hangzanak el: "páfránymag balzsamunk van, s láthatatlanul járunk-kelünk". A néphit szerint azonban szinte lehetetlen megszerezni a páfrány virágát, mert a bimbó fakadását kísérő mágikus fuvallat mély álmot bocsát az emberre. Sokan úgy tudják, hogy abban a pillanatban, amikor a virág kinyílik, odarepül egy apró madár, és elragadja az ember elől. Mások viszont azt tartják, hogy maga az ördög szakítja le a virágot, mivel nem akarja, hogy más is rendelkezzen az általa birtokolt mágikus erővel – írja Kolonics Yliaster Dalet. Napjainkban Magyarországon újra visszatérőben van a tradicionális Szent Iván éji tűzrakás, az ahhoz kötődő népi hagyományok, hiedelmek felelevenítése, és a nyári napforduló alkalmából történő kulturális fesztiválok megrendezése.
A falusiak egy bizonyos fajta mérges gombát dobáltak a lángok közé, hogy megtörjék a manók és más természetfeletti lények hatalmát, amelyek a néphit szerint ezen az éjszakán a legaktívabbak. A régi svédek ugyanis azt tartották, hogy a nyári napforduló éjszakáján megnyílnak a hegyek, és a föld mélyének lakói elözönlik a fenti világot. Az angolok Szent Iván éjszakáját William Shakespeare-nek köszönhetően talán a legtöbben ismerik világszerte. A népszokás szerint az emberek itt a szentivánéji máglyáról hozott fáklyával gyújtottak tüzet házaikban az ünnep alkalmából. Az ország egyes részein az emberek úgy hitték, hogy az almatermés tönkremegy, ha nem gyújtanak tüzet Szent Iván napján. Az ünnep tetőpontja az a szertartás volt, mikor fiatalok és idősek egyaránt lobogó diszkoszkorongot hajítottak az ég felé, valamint lobogó kerekeket gurítottak a dombokról. Ezekkel az égő kör alakú formákkal köszöntötték a Napot. Napjainkban Szent Iván napja sokszor összekapcsolódik náluk a szerelmesek fesztiváljával, úgy hiszik, ilyenkor nagyobb esélye van az álmok megvalósulásának.
Szent Iván-napi magyar népszokások A Szent Iván naphoz fűződő hiedelmek és szokások egyrészt a szomszédos népektől, másrészt egyházi közvetítéssel kerültek hozzánk. A magyar szokások szerint régen a június hónapot is Szent Iván havának nevezték. A nyárközépi tűzgyújtást, illetve a tűzcsóvák forgatását (népies nevén lobogózást) a történelmi Magyarország egyes területein, főleg Nyitra megyében Szent Iván napi dalok éneklése kísérte. A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, s ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is: aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik. Szeged környékén tűzbe dobott, majd onnan kipiszkált almát fogyasztottak a torok- és hasfájás elmúlasztására vagy megelőzésére. A tűzgyújtással a Napot akarták az emberek megsegíteni a sötétséggel vívott küzdelmében.
Nem volt ez másképp a magyar néphagyományban sem, a tűz nem véletlenül vált a világosság, a tisztaság, az egészség, a szenvedély, az elevenség, a szerelem és az örök megújulás jelképévé a magyar hiedelemvilágban is. A nyári napfordulóra eső Keresztelő Szent János ünnepe az V. században vált elterjedtté. A keresztény ünnep magába olvasztotta mindazokat a hiedelmeket és rítusokat, amelyek korábban a különböző népeknél a nyári napfordulóhoz kapcsolódtak. A tűz körül álló asszonyok különféle illatos füveket, virágokat füstöltek, ezeket később fürdők készítéséhez használták fel. Gyógyító hatást tulajdonítottak a tűzbe vetett almának is, mondván, aki abból eszik, nem betegszik meg. Baranya megyében a sírokra is tettek a sült almából, míg Csongrád megyében azt tartották, hogy a tűzbe dobott alma édes ízét az elhunyt rokonok is megízlelhetik. Szerelmi praktikák és jóslások, a láthatatlanná tevő páfránymag A mágikus éjhez természetesen megannyi szerelmi varázslás is kapcsolódik, a napforduló ünnpét jövendőmondásra is különösen alkalmasnak tartották.
Kisgyerekkel » Ünnepek, népszokások Keresztelő Szent Jánost a Biblia (anyai ágon) Jézus rokonaként emlegette. Zakariás és Erzsébet gyermeke. Jézus korának jelentős személyisége, prédikátora. Az Iván elnevezés a János szláv eredetéből származik. Tőle ered a keresztelés, megkeresztelés szokása, mivel először ő keresztelte meg a Jordán folyó vizében az embereket, köztük Jézust is. Keresztelő Szent János ekkor már felismerte Jézusban a megváltót. Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheánakaz istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. Világszerte más időpontokban ünneplik az Apák napját. A katolikus egyház például március 19-én, Szent József napján, míg Angliában pontosan 9 hónappal előzi meg az Anyák napját. Hazánkban június harmadik vasárnapján köszöntjük az apukákat, a nagypapát, mostohaapát, keresztapát, stb.
Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Húsvét másnapján német területeken, nálunk pedig Kecskemét környékén szokás volt az Emmausz -járás. Annak emlékére, hogy Jézus a tanítványokkal az Emmauszba vezető úton találkozott, kimentek a város határán álló kápolnához és vidám mulatságot ültek. E nap Európa-szerte a játék, a vidámság napja. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik. A mondai magyarázat szerint Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadást felfedező, ujjongó asszonyokat, így akarták elhallgattatni őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában, hiszen gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja.