Így az sem véletlen, hogy ezekről a településekről igen komoly az elvándorlás. Kérdés az is, hogy a falusi csok lassítja-e ezt afolyamatot (a HelloVidék falusi csok kereső adatbázisa szerint a 10 legszegényebb hazai járásban 180 olyan település van, amelyekben fel lehet venni a támogatást). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok. 10. Magyarország települései megyék szerint a chrome ban. Sarkadi járás Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 778 352 Ft/év/fő Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 599 199 Ft/év/fő 9. Bácsalmási járás Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 768 448 Ft/év/fő Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 681 922 Ft/év/fő 8. Ózdi járás Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 768 398 Ft/év/fő Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 719 372 Ft/év/fő 7. Kisteleki járás Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 744 656 Ft/év/fő Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 639 597 Ft/év/fő 6. Gönci járás Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 731 819 Ft/év/fő Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 468 685 Ft/év/fő 5.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A(z) "Magyarországi megyék településeinek listái" kategóriába tartozó lapok A következő 19 lap található a kategóriában, összesen 19 lapból.
A korábbi község összefoglaló elnevezés helyét a település elnevezés vette át. Hazánkban a következő– közigazgatási – településkategóriák vannak: község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros. Magyarországon a fenti kategorizálás szerinti települések önálló önkormányzattal rendelkeznek. Léteznek ugyanakkor olyan, ma is elkülönült lakóhelyek, köztük egykor önálló – jellemzően kisebb - települések, falvak is, amelyeknek önállóan lehatárolt területük nincs, közigazgatásilag más településsel egyesültek. Ma is létesülhetnek új települések, azonban – több más kritérium mellett – ezeknek legalább 300 fő állandó lakossal kell rendelkezniük. Magyarország települései megyék szerint nem. A településfogalom megközelítése: A hagyományosnak ítélt megközelítés a funkciók és a fontosnak ítélt jellemzők segítségével kívánja definiálni a települést, az újszerűnek nevezett megközelítés a települést alakító tényezők összefüggésére, a közöttük működő bonyolult hatásrendszerre helyezi a hangsúlyt. Az újszerű megközelítés rendszerszemléletű értelmezést jelent, amely szerint a település egy adott földrajzi környezetben, annak elemeivel intenzív kölcsönhatásban élő gazdasági, társadalmi, műszaki struktúrák rendszere.