Petőfi Sándor: A nép nevében című versét sokan nem a címéről, hanem első soráról ismerik és a "Még kér a nép" kezdő szavakat gondolják a vers címének. Petőfi Sándor: A nép nevében Még kér a nép, most adjatok neki! Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad? Nem hallottátok Dózsa György hirét? Izzó vastrónon őt elégetétek, De szellemét a tűz nem égeté meg, Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng rajtatok! S a nép hajdan csak eledelt kivánt, Mivelhogy akkor még állat vala; De az állatból végre ember lett, S emberhez illik, hogy legyen joga. Jogot tehát, emberjogot a népnek! Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg Isten teremtményén, s ki rásüti: Isten kezét el nem kerűlheti. S miért vagytok ti kiváltságosok? Miért a jog csupán tinálatok? Apáitok megszerzék a hazát, De rája a nép-izzadás csorog. Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya! Kéz is kell még, mely a földet kihányja, Amíg föltűnik az arany ere… S e kéznek nincsen semmi érdeme? S ti, kik valljátok olyan gőgösen: Mienk a haza és mienk a jog!
A NÉP NEVÉBEN – Petőfi Sándor Még kér a nép, most adjatok neki! Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép, Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad? Nem hallottátok Dózsa György hirét? Izzó vastrónon őt elégetétek, De szellemét a tűz nem égeté meg, Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok: Ismét pusztíthat e láng rajtatok! S a nép hajdan csak eledelt kivánt, Mivelhogy akkor még állat vala; De az állatból végre ember lett, S emberhez illik, hogy legyen joga. Jogot tehát, emberjogot a népnek! Mert jogtalanság a legrútabb bélyeg Isten teremtményén, s ki rásüti: Isten kezét el nem kerűlheti. S miért vagytok ti kiváltságosok? Miért a jog csupán tinálatok? Apáitok megszerzék a hazát, De rája a nép-izzadás csorog. Mit ér, csak ekkép szólni: itt a bánya! Kéz is kell még, mely a földet kihányja, Amíg föltűnik az arany ere… S e kéznek nincsen semmi érdeme? S ti, kik valljátok olyan gőgösen: Mienk a haza és mienk a jog! Hazátokkal mit tennétek vajon, Ha az ellenség ütne rajtatok? … De ezt kérdeznem! engedelmet kérek, Majd elfeledtem győri vitézségtek.
A Szentlélek ugyanis, aki életre keltette a halálból Jézust, már elkezdte isteni működését lelkünkben, így reméljük, hogy a húsvét szent titkában állandóan részesít minket. Ezért mi is dicsőítünk az összes angyalokkal együtt, vidám lélekkel éneklünk, és hálás szívvel zengjük: Szent vagy…" Fotó: Merényi Zita Magyar Kurír
Ez egyrészt jelentős bevételeket eredményezett az államnak (akár a folyó bevételek 10%-át is), másrészt ismét csak hiánycikknek számító áruk jelentek meg a piacon, lekötve a "felesleges" vásárlóerőt és megnyugtatva a lakosságot. Mindez nem csak Németországban játszódott le, de a megszállt vagy szövetséges országokban is, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a helyi lakosság elfogadja a német jelenlétet, hiszen hasznot húzott belőle. Ezzel magyarázható az a kettősség is, ahogy a helyi hatóságok együttműködtek a zsidó deportálásában, de utólag nem akartak tudni arról, mi is történt velük. A kiraboltak eltűnése érdekükben ált, de a gyilkosságot a nácikra lehetett fogni. A haláltáborok tehát részben egy gigászi bűntény sértettjeit tüntették el, másrészt – és ez még kegyetlenebb – a csökkenő élelmiszer-fejadagokért versengő szájakat. Bárki éhezhetett, csak a németek nem. Aly könyve komoly visszhangot keltett. Újra, és nagyon gyakorlatiasan vetette fel a tömegek felelősségének kérdését. Minden, a háborút megélt németnek vannak emlékei a hazaküldött élelmiszerről, ruhákról, esetleg a kiárusításokon vett zsidó tárgyakról.
A "szívességi diktatúra" mindenkit lefizetett. A németek nem feltétlenül éltek jobban, mint a válság előtt, de életszínvonaluk nőtt, majd a háborúban sem csökkent, ellentétben a többi országéval, és azzal, amit az első világháborúban megtapasztaltak. Cinikus paradoxon, de az a háború, amit Hitler az államcsőd elkerülésére indított, és azért nem tudott sosem lezárni, mert a hatalmas bevételek sem fedezték a növekvő költségeket, maga szolgált magyarázatul: emiatt jogos a legyőzöttek és a zsidók kirablása, emiatt számít minden apró szívesség. Aly számai és érvelése világossá teszik, hogy a nácik semmilyen gazdasági csodát nem tettek, nincs olyan, hogy szörnyű a holokauszt, de Hitler autópályákat is épített. Németország mások vagyonát osztotta szét lakosai között. Érdekes a diktatúra működése is: Hitler ritkán adott direkt parancsot. Közölte, mit nem lehet, leginkább azt nem, hogy a "nép" gyomra üres legyen. A szakemberek feladata volt a módszerek megtalálása, az ötletességet pedig jutalmazták.
– És a te lelkeddel. – Emeljük föl szívünket! – Fölemeltük az Úrhoz. – Adjunk hálát Urunknak, Istenünknek. – Méltó és igazságos. " A szívnek az Úrhoz való felemelése az imádkozó embernek azt a vágyát fejezi ki, hogy most minden földi gondot félretéve szeretne teljes figyelmével jelen lenni annak, ami történik. Egészen pontosan a hálaadásnak, azoknak a lélektől ihletett ujjongó szavaknak, amelyek az egész gyülekezetet Krisztusnak az utolsó vacsorán elmondott hálaadó imájába kapcsolják, amiről szentmisénk a nevét kapja ( eucharisztia: hálaadás). Álljon itt befejezésül a misekönyv egyik, a vasárnapi szentmisére szánt prefációja, amit néhanapján akár egyedül, reggeli imádságként is elmondhatnánk, hogy tudjuk, kitől van létezésünk, és kihez tér vissza, s hogy hálával fogadjuk életünket: "Valóban méltó és igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk néked, mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható, örök Isten: Mert benned élünk, mozgunk és vagyunk, és földi életünkben nemcsak jóságodat tapasztaljuk napról napra, hanem megkaptuk Tőled az örök élet zálogát.
Természetesen már a százezres katógoriától felfelé, a komolyabb márkák komolyabb modelljei esetében pedig kivétel nélkül mindig lehet a koronán keresztül is feszíteni a főrugón. Mire kell figyelni egy automata óránál? Egy automata órát nagy művészet túlhúzni – mindössze naphosszat kézen hordva még semmi baja nem lehet, viszont volt már olyan automata órám, amin érezni lehetett, hogy koronán többet húzni rajta már nem jó ötlet. Tehát csak azért, mert elméletben nem lehet vagy nagyon nehéz egy automata óra főrugóját túlfeszíteni, nem jelenti azt, hogy hosszabb távon kifizetődő rendszeresen húzni rajta. Jó tudni azt is, hogy bizonyos automata órák a rotor forgásirányainak csak egyikén keresztül feszítenek a rugón, a másik irányba a rotor szabadon elforog anélkül, hogy bármilyen hatással is lenne a járástartalékra. Ilyen órákban érezhetjük azt, hogy a rotor gyorsan, ellenállás nélkül forog az egyik irányba, a másikba pedig akadozva – értelmes határok között tapasztalva ez nem jelent hibás működést.
A szerkezetek működése fantasztikus: a járatért felelős billegő 21, 600 vagy 28, 800 óránkénti lengésszámmal működik, azaz egy svájci automata óra egyetlen hét alatt majd 5 millió mozdulatot végez – mindezt a használója jóvoltából! Előbbi következménye, hogy a mechanikus részek kenése kulcsfontosságú; minél magasabb a lengésszám, annál precízebb és kimunkáltabb szerkezettel, és annál nagyobb karbantartási igénnyel kell számolnunk. Általánosságban azonban mégis elegendő 5 évente a szerkezet teljes szervizelése – nem javítása, hanem a folyamatos, problémamentes használat fenntartása. Általános, tokra, tömítésekre, vízmentességre kiterjedő ellenőrzést és karbantartást, továbbá járatellenőrzést, szükség esetén pontosságszabályzást 2 évente javaslunk. A jobb mechanikus szerkezetek javíthatósága korlátlan ideig megmarad. Értékállóságuk magas; egy új, minőségi svájci mechanikus óra ára ez elmúlt 10 évben kb. a másfél/kétszeresére emelkedett az alkatrészek árának növekedése és a magas szakemberigény miatt.