2012. szeptember 27. 18:06 | Szerző: prézli Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Bemutatjuk azokat a hírességeket, akik részben vagy egészben magyarok. hirdetés Alanis Morissette A kanadai énekesnő édesanyja magyar származású. Georgia Mary Ann Feuerstein 1956-ban hagyta el családjával az országot. Alanisnak van egy bátyja, Wade, akinek a középső neve Imre, ráadásul a sztár tavalyelőtt született gyerekének is ezt a nevet adta. 15 Magyar származású angol híresség | Magyar Oldal. Uri Geller A mentalista szülei magyarok. Gellér Izsák és Freud Manci Palesztinába vándoroltak ki, ő is itt született. Uri igazi neve Gellér György, amit bátyja után kapott, aki autóbuszbalesetben halt meg. Drew Barrymore Drew anyai ágon magyar származású. Makó Ildikó a második világháború idején született Németországban, de az Egyesült Államokban nőtt fel és kezdett színésznői karrierbe. Szerepelt a Playboy címlapján, a People pedig a világ 50 legszebb embere közé választotta.
A volt francia elnök édesapja, Sárközy Pál magyar kisnemesi család sarja, Budapesten született 1928-ban, és 20 éves korában emigrált Franciaországba. A későbbi elnök már itt született, 1955-ben. Mostanában korrupciós ügyei miatt hallani leginkább az exelnökről (Fotó: Martin BUREAU / various sources / AFP) Ők is mind magyarok: Egy délutánom Drakula, vagyis Lugosi Bela leszármazottaival Elárverezik a híres magyar származású fotográfus Marilyn Monroe-képeit Reese Witherspoon magyar férjével beszélgettünk
Adrien Brody Az Oscar-díjas színész is magyarnak mondhatja magát, hiszen édesanyja, Plachy Sylvia fővárosunkban látta meg a napvilágot katolikus arisztokrata apa és cseh anya gyermekeként. A később fotósként ismertté vált hölgy Magyarországon nevelkedett, 13 éves volt, amikor 1956-ban elhagyta az országot, és New York Queens negyedében telepedett le. Fiának 1973-ban adott életet. Hollywoodban titokban mindenki magyar. Tony Curtis A neves filmszínész ugyan élete nagy részét New Yorkban töltötte, de gyökerei Magyarországhoz kötötték, hiszen szülei szlovák-magyar bevándorlók voltak: édesapja Ópályiban született, édesanyja pedig Nagymihályban, és már felnőtt, családos emberek voltak, amikor áttették székhelyüket Amerikába. Fiukat hatéves koráig nem is tanították angolul, magyarul beszélgettek otthon. Jamie Lee Curtis Nem véletlen a közös vezetéknév, Jamie Lee ugyanis a fent említett Tonynak a lánya, aki így szintén magyar felmenőkkel rendelkezik: apai nagyszülei magyarok, anyai nagyszülei pedig dán származásúak voltak, bár arról nem sokat lehet tudni, hogy a Golden Globe-díjas színésznő beszéli-e a nyelvünket.
Brody nem csupán vitathatatlan tehetségével és nagyszerű játékával tűnik ki hollywoodi kollégái közül, hanem természetességével is. Állítása szerint az ereiben csörgedező magyar vérnek köszönheti konzervatív, visszafogott életfelfogását. – A tény, hogy európai, pontosabban magyar vagyok, segített abban, hogy ember maradjak egy embertelen világban – nyilatkozta a közelmúltban. Magyar származású szineszek. Talán nem túlzás azt állítani, hogy Paul Newman a világ egyik legsikeresebb embere. Bármihez is fogott hozzá, mindenben a legjobbnak bizonyult. Színész, producer, rendező, forgatókönyvíró, autóversenyző és elszánt filantróp – Newman meglehetősen színes pályafutásának állomásai. Tulajdonképpen ez a magával ragadó sokszínűség, hatalmas élettapasztalat adja egyedülálló játékának lényegét. Szívóssága, a munkába és a színészi pályába vetett őszinte hite, páratlan tehetsége, mindig megújulni kész játéka és utánozhatatlan sármja egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a színész a világ méltán egyik leghíresebb sztárja lett. Sőt, valóságos legendává vált.
(előző oldal) ( következő oldal) (előző oldal) ( következő oldal) Legutóbbi filmjei közül a Nagyfiúk, a Kavarás és Jack és Jill is borzasztó értékeléseket kaptak az internetes fórumokon, azonban könnyed hétvégi vígjátékokként költségük legalább két és félszeresét visszahozták a filmek. Sandler nem beszél sokat származásáról, hacsak az nem ad ötleteket egy-egy filmhez vagy dalhoz. A Chanukah Dal világszerte híres lett, melyben Sandler a zsidó gyermekek érzéseivel szimpatizál, akik nem tudják átérezni a karácsony lényegét. A Ne szórakozz Zohannal! című film is a zsidó kultúrával kapcsolatos sztereotípiákra épül. Bár nem szókimondó származásával kapcsolatban, mikor Howard Stern rádiós műsorában a színészt Izraelről és zsidóságáról kérdezte, Sandler keményen nekirohant Roger Watersnek, a Pink Floyd basszusgitárosának, miután a zenész rendre felszólította művésztársait, bojkottálják Izraelt amiért az,, apartheid állam módjára elnyomja a palesztinokat". Sandler nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel illette Waters viselkedését, majd egyértelműen kijelentette, ő igenis büszke zsidóságára és kiáll Izrael mellett.
Szülei az Egyesült Királyságba menekültek a nácik elől 1938 körül. Filmjei többek között Sunshine, The Mummy, The mummy returns, Beautiful Creatures, Enemy at the Gates, About a boy Hugh Granttal, My Cousin Rachel, Project Sword, stb. ronella Wyatt (1968) brit író és újságíró. St. John's Wood-ban, Észak-Londonban született. Apja, Woodrow Wyatt angol újságíró és politikus, anyja, Mr Wyatt negyedik felesége, magyar Veronika Banszky von Ambroz (Veruska). Művei közé tartozik Father, dear Father: Life with Woodrow Wyatt, London, 1999 (Apa, drága apa: élet Woodrow Wyatttal). ephen John Fry (1957) angol színész és előadó. A Fry and Laurie komédiából is ismert. Anyai nagyszülei, Martin és Rosa Neumann magyar zsidók voltak, akik 1937-ben hagyták el Magyarországot. József -Joe Bugner (1950) Magyar-Brit-Ausztrál nehézsúlyú bokszoló és színész. Hármas állampolgárságú. Szegedről 1956-ban menekült Nagy-Britanniába. Színészként az 1994-es Street Fighter című filmben játszott Jean-Claude Van Damme mellett.
Makk Károly és Tóth János a Macskajáték forgatásán Forrás: Filmarchívum Az 1930. szeptember 1-jén, Tolnán született Tóth János első komolyabb "tanulmányait" a helyi filmszínházban szerezte. Már elemista korában besegített a mozinak. Kalandos úton, a gépházban előforduló összes feladatot kitanulva lett gépész, a vetítőben pedig elmélyült a 20-30-as évek filmművészetében (karbantartás alatt a számára fontosabb részeket többször is visszanézve), miközben diahirdetéseket is készített a helybeli iparosok és üzletek számára – így szerzett keresetéből vette első keskenyfilm-felvevőjét és vetítőjét. A tolnai mozi tulajdonosának vőlegényétől vásárolt keskenyfilmes kamera birtoklásához eleve nagy merészség kellett: a kommunisták nem sokkal hatalomra kerülésük után előírták, hogy minden egyes filmfelvevő kamerát be kell szolgáltatni a tanácsnak, megsemmisítésre. De a forgatáshoz szükséges nyersanyagot sem lehetett olyan könnyen beszerezni: Tóth első filmjeit filmszalag nélkül, képzeletben rögzítette, de már kamerán keresztül szemlélte a világot.
Nem sokkal később, 1961-ben Zolnay Pállal készítette az 1945-ös tanyavilágot, a földosztást ábrázoló Áprilisi riadó című filmet, amelynek forgatási nehézségét rendkívüli kreativitással hidalta át. A filmnek egy fontos jelenete volt, mikor a földet bevetették búzával. Lassan haladtunk a munkával; a tavaszi forgatásnál nehézséget jelentett, hogy időközben a frissen kihajtott zöld búzaszárak sárgulni kezdtek. Jöttek a különféle ötletek, hogyan lehetne megoldani azt a helyzetet, hogy ugyanazon a háttéren az egyik képen zöld, a másikon meg már sárga színű lett a búza. A drága stúdiófelvételektől kezdve, díszletek megépítésén át sok minden került szóba. Ekkor álltam elő javaslatommal, hogy fessük le a búzaszálakat. Teljesen őrültnek tartott mindenki. Ezt a minősítést azóta többször is megkaptam ötleteimre. Aztán végül úgy döntöttek, hogy a búzaszálakat lefestik, mégiscsak ez bizonyult a legjobb megoldásnak – emlékezett az operatőr. Csendélet Forrás: BBS Az Áprilisi riadó -n asszistensként dolgozott Novák Márk, akivel Tóth János gyorsan elmerült az experimentális rövidfilmezés világában: az absztrakt, képzőművészeti igényű Csendélet (1962) és az abszurd-szürreális Kedd (1963) a magyar kísérleti film kiemelkedő alkotásai.
1968-ban már közösen forgattak (Isten és ember előtt), majd ahogy Tóth fogalmazott "fokról fokra léptünk előre abban a szemléletben és filmi gondolkodásmódban, amelyik nem frontálisan, a közepéről, hanem a szélekről, a holdudvar felől bontja ki a témát" – vagyis abban, a közösen kialakított filmnyelvi megközelítésben, ami Tóth János legjobb három nagyjátékfilmjének, a Szerelem (1971), a Macskajáték (1974) és az Egy erkölcsös éjszaka (1977) jellemzője. Darvas Lili és Törőcsik Mari a Szerelem című filmben Forrás: Mokép Tóth János és a Szerelem Makk Károly korábbi filmjeihez képest is kiemelkedő gazdag tárgyi világgal dúsította a rendező ábrázolásmódját. Az Egy erkölcsös éjszaka után mégis megszakadt a munkakapcsolat – egészen 1987-ig, Tóth János utolsó nagyjátékfilmjét szintén Makk számára fotografálta ( Az utolsó kézirat képei több ponton is rímelnek a Szerelem -re, lenyűgöző színkezelése az Egy erkölcsös éjszaká -t idézi). Közben, 1982-ben forgalmazásba került a Csendélet -ből és Tóth önálló kisjátékfilmjeiből (rendező-operatőr: Aréna, Poézis, Shine) összeollózott Örök mozi – ami egyszerre mutatta meg, miként igyekezett Tóth túljutni a hagyományos film kifejezésein, miközben (korántsem ellentmondásos módon) tisztelgett az ősmozi, a némafilmek világa előtt.
1984-ben az érdemes művész, 1989-ben a kiváló művész címet érdemelte ki. A millennium évében a Magyar Filmszemle életműdíjasa lett, a Kossuth-díjat 2001-ben vehette át. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze címet kapta meg, míg 2017-ben a Magyar filmkritikusok életműdíjával tüntették ki. 2012-től volt az MMA rendes tagja. operatőr Nemzet Művésze elhunyt Tóth János
A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1954-ben szerzett diplomát. Ettől kezdve a Mafilm operatőre volt, de dolgozott a Pannónia Filmstúdióban is. Érdeklődött az ősmozi iránt, részt vett a magyar némafilmek restaurálásában. A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja volt. Mint írják, igényes, kézműves filmkészítésre itt kapott lehetőséget, az itt készült munkáiból áll össze Örök mozi című egészestés filmje. Utolsó műve operatőrként 1987-ben Az utolsó kézirat volt. Saját munkái experimentális filmetűdök voltak, fényképezési stílusára az apró részletek kiemelése, mikrofelvételek, felbontott mozgáskompozíciók a jellemzőek. A kilencvenes években a magyar némafilmek felújítását és bemutatását célzó programot dolgozott ki, amelynek keretében elkészítette A falu rossza és Az obsitos című filmek úgynevezett rekreációját. 1963-ban és 1970-ben elnyerte a Film- és Tévékritikusok díját, a Balázs Béla-díjat kétszer kapta meg: 1971-ben és 1976-ban. 1984-ben az érdemes művész, 1989-ben a kiváló művész címet érdemelte ki.