Hasonlót láthattunk a veszélyhelyzet alatt is, amikor a kormány meghallgatta a gazdasági szereplők csökkentett munkaidős foglalkoztatás támogatásával ("Kurzarbeit") kapcsolatban megfogalmazott észrevételeit és módosított az érintett kormányrendeleten. A szerző az EY szenior adótanácsadója. KATA Kironsky Zoltán
A 40 százalékos KATA büntetőadó ugyanis még mindig alacsonyabb, mint a nettó bérre rakódó 76 százalékos teljes foglalkoztatási adóteher munkaviszony esetén (a munkavállalót és a munkáltatót terhelő adók/járulékok együttesen a nettó bér arányában). Akadnak még azonban nyitott kérdések a jövő évi változásokkal kapcsolatban. A kormány sajtótájékoztatóból például nem derül ki, hogy a kapcsolt vállalkozásoknak számlázott bevételt össze kell-e majd számolni a büntetőadó számításakor. Amennyiben nem, elkerülhető lenne a büntetőadó, ha az egyéni vállalkozó egy vállalat helyett több, kapcsolt vállalattól szerezne bevételt – egyenként kevesebb, mint évi 3 millió forint értékben. Tekintettel azonban arra, hogy az 1 millió forintot meghaladó számlák jelentésénél már most is egy személynek kell tekinteni a kapcsolt vállalkozásokat, a jogalkotó valószínűleg a 2021-es szigorításnál is ügyelni fog a kapcsolt vállalkozások általi adókijátszás megakadályozására. Mennyi iparűzési adót kell fizetni a kata alanynak? - Cégtan.hu. Megvan az esély továbbá arra, hogy a júniusi 25-i sajtótájékoztatót követő visszajelzések megfontolását követően, a kormány módosít a KATA-t érintő szigorítás részletszabályain.
A veszélyeztetett ágazatokat a Rendelet 1. § (10) bekezdése tartalmazza. A veszélyeztetett ágazatokba tartozó vállalkozások érvényesíthetik a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alóli mentességet, kisebb összegű rehabilitációs hozzájárulást fizethetnek, és érvényesíthetik az egyéni járulékkedvezményeket a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék és a munkaerő-piaci járulék tekintetében. TEHÁT A KATA SZERINT ADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK ESETÉBEN NEM KELL TELJESÜLNIE OLYAN FELTÉTELNEK, HOGY A BEVÉTEL LEGALÁBB 30 SZÁZALÉKÁNAK A MENTESÍTETT TEVÉKENYSÉGBŐL KELLENE SZÁRMAZNIA. A tételes adó megfizetése alóli mentességhez nem szükséges az sem, hogy a vállalkozás ebben az időszakban (akár 2020 februárjában, akár 2020 márciusától júniusáig terjedő időszakban) a mentesített tevékenységből bevételt szerezzen. KATA mentesség bejelentése: Hol? Mikor? Hogyan?. A tételes adó megfizetése alóli mentesség abban az esetben is megilleti az adóalanyt, ha a mentesített tevékenység mellett más tevékenységet is folytat. Az adóhatóság tájékoztatása szerint a Rendelet 1.
§ (8) bekezdése szerinti mentesség érvényesüléséhez nem kell bejelentést tenni, a NAV a nyilvántartásában szereplő adatok – a kisadózó vállalkozás tevékenysége és a kata-alanyiság kezdete – alapján állapítja meg, hogy mely kisadózó vállalkozásokat illeti meg március-június hónapokra a tételes adó alóli mentesség, és automatikusan ellentételezi az adózók adószámláján a fizetési kötelezettséget. Dr. Teszéri-Rácz Ildikó (2020-04-20)
A mentesített tevékenységi körökben a kata szerint adózó egyéni és társas vállalkozók június végéig mentesülnek a kata megfizetése alól. Kérdésként merült fel, hogyan kell bejelenteni az adóhatóság felé, ha a vállalkozás élni kíván a fizetési mentesüléssel, és hogyan fogja az adóhatóság az adózók adószámláján könyvelni ezt a mentességet? A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szerint adózó vállalkozásokat megillető kedvezményeket a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18. ) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. 23. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazza. A Rendelet 1. § (8) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a kisadózó után a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény ( a továbbiakban: Kata tv. )
AKTUÁLIS ESEMÉNYEK SZAKMAI KLUBJAINK
törvény (a továbbiakban: Kata tv. ) szerinti tételes adó megfizetése alól, ha 1. a Rendelet 1. § (8) bekezdésében felsorolt mentesített tevékenységet folytatja, és 2. e tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a Kata tv. hatálya alá tartozott. A TÉTELES ADÓ MEGFIZETÉSE ALÓLI MENTESSÉGNEK NEM FELTÉTELE, HOGY AZ ADÓZÓ A MENTESÍTETT TEVÉKENYSÉGET – AKÁR AZ ADÓHATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁS, AKÁR AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓI NYILVÁNTARTÁS, AKÁR A CÉGJEGYZÉK SZERINT – FŐTEVÉKENYSÉGKÉNT VÉGEZZE. A tételes adó megfizetése alóli mentességnek az sem feltétele, hogy az adózó a mentesített tevékenységet tényleges főtevékenységként végezze. Bár a 61/2020. rendelet tartalmazza a tényleges főtevékenység meghatározását, mely szerint tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak a Rendelet hatálybalépését, azaz 2020. március 24. napját megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott. Azonban a tényleges főtevékenységet kizárólag a veszélyeztetett ágazatokba tartozó vállalkozásokat megillető kedvezmények érvényesíthetősége vonatkozásában kell vizsgálni.
A cselekmény abban az esetben lesz bűncselekmény, ha olyan adat, tény vagy nyilatkozat tekintetében valósul meg, amely jog vagy kötelezettség létezését, megváltoztatását vagy megszűnését hivatott bizonyítani. Például ha az adásvétel során nem az adott dolog valódi tulajdonosát tüntetik fel eladóként, mert ebben az esetben az erről készült nyilvántartásban is a valóságnak nem megfelelő adatok kerülnek rögzítésre. Ez elsősorban járművek átírásával kapcsolatos eljárásban fordul elő, ami az erre vonatkozó nyilvántartás hitelességét teszi kérdésessé. Nagyon fontos feltétel, hogy az intellektuális közokirat-hamisítás esetén a közokirat kiállítója vagy készítője ne ismerje fel az adatok valótlanságát. Intellektuális Közokirat Hamisítás | Közokirat Hamisítás - 444. Ha ugyanis ennek tudatában mégis elkészíti a közokiratot, úgy a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettéért fog felelni. A bűncselekmény bármelyik elkövetési magatartás tanúsításával befejezetté válik. A bűncselekmény elkövetője A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. A hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás esetén a bűncselekmény tettese csak hivatalos személy lehet.
Felhasználásért elsősorban annak kell bíróság elé állnia, aki a közokiratot – hamisságának ismeretében – más, harmadik személynek bemutatta. Ide soroljuk azt is, amikor az egyébként valódi és adataiban helyes, teljes bizonyító erővel bíró közokiratot használja fel az elkövető úgy, hogy tudja: a közokirat más személy vonatkozásában bír teljes bizonyító erővel (például személyazonosságának igazolására más személyi igazolványát vagy diákigazolványát használja). A felhasználás az okirathoz kapcsolódó bizonyító erő kívülálló harmadik személyek irányába történő érvényesítése, például az okirat felmutatása. Az intellektuális közokirat-hamisítás Intellektuális közokirat-hamisítást az valósít meg, aki közreműködik valótlan adat, tény vagy nyilatkozat közokiratba foglalásában. Ekkor a közokiratot az arra felhatalmazott személy az idevonatkozó eljárási szabályok figyelembevételével készíti el, de a közokiratba foglalás során nem a valóságnak megfelelő tartalom kerül rögzítésre. E tényt a bűncselekmény elkövetője felismeri, és nem tájékoztatja erről a közokirat kiállítóját, avagy szándékosan közöl a valóságnak nem megfelelő információkat az azok helytállóságában bízó készítő felé.
(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni. Aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamísítja, vagy aki hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, vagy közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, az valósítja meg a közokirat-hamisítás bűntettét. A közokirat-hamisítás speciális esete, ha a hivatalos személy hivatali hatáskörével visszaélve hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, vagy lényeges tényt hamisan foglal közokiratba. A bűncselekmény védett jogi tárgya a közokiratok bizonyító erejéhez fűzött társadalmi érdek és az ezen keresztül megnyilvánuló közbizalom. A bűncselekmény elkövetési tárgya a közokirat. Az okirat valamilyen tárgyiasult formában megtestesült nyilatkozat, amelynek rendeltetése a bizonyítás, és amely alkalmas arra, hogy joghatást idézzen elő.