A Hatóság az egyenlő bánásmód követelménye sérelmének vizsgálatán kívül egyéb feladatokat is ellát, ide tartozik a közérdekű igényérvényesítés joga alapján történő perek kezdeményezése, jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattételi jog, az állampolgárok tájékoztatása, együttműködés civil szervezetekkel és állami szervekkel a jogérvényesítés érdekében. A hatáskörében kivételként jelentkeznek Országgyűlés, a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, az alapvető jogok biztosa, valamint a bíróságok és az ügyészség, ugyanis ezek közhatalmi döntéseit és intézkedéseit a hatóság nem vizsgálhatja. FORRÁSOK Magyarország Alaptörvénye 2003. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, 4-33. §, 9/1990. (IV. 25. ) AB határozat
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2021. január 1-én beolvadt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába. Az alapvető jogok biztosának az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény ben meghatározott feladatait az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elkülönült szervezeti egysége, az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság végzi. Amennyiben azt szeretné, hogy diszkriminációs ügyét az alapvető jogok biztosa közigazgatási hatósági eljárás keretében az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság által lefolytatott eljárásban vizsgálja ki, úgy ezt a beadványában tüntesse fel!
Megjelent: 2021. szeptember A Velencei Bizottság számára készített jelentésünk az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megszüntetésének körülményeit, az EBH szerepét átvevő Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság jogállását, esetkezelési gyakorlatát, a döntések átláthatóságát, illetve az összeolvadás hatását a bejelentett esetek számára tekinti át. A jelentés magyar nyelven is elérhető. A jelentés angol nyelven is elérhető. 2020. november 10., kedd A gyermeket nevelő azonos nemű párokat és a transz embereket megbélyegző, az egyéni örökbefogadást és az LMBTQI iskolai érzékenyítő programokat ellehetetlenítő jogszabály-módosításokat nyújtott be Varga Judit igazságügyminiszter az Országgyűlésnek. 2019. szeptember 6., péntek Egy gyógyfürdő csak különnemű pároknak és gyermeküknek ajánlott kedvezményes családi jegyet. A jogsértő gyakorlatra figyelmeztető levelünkre nem válaszoltak. Végül az Egyenlő Bánásmód Hatóság segítségével született megegyezés az ügyben. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapította, diszkriminatív megtagadni egy transznemű személynek népviselet bérbadását arra hivatkozva, hogy a szolgáltató falujában lakók ellenérzésüket fejezték ki a szolgáltatás nyújtásával szemben.
Például egy cég vezetése nyilvánosan közzéteszi azon dolgozóinak nevét, akik az előző évben táp pénzes állományban voltak. Ebben az esetben a munkáltató megvalósítja a zaklatást a betegségük miatt távollévő dolgozókkal szemben. Ki fordulhat a hatósághoz kikkel szemben? Bárki felkeresheti a hatóságot, aki úgy érzi, hogy vele szemben megsértették az egyenlő bánásmód követelményét. Panaszt lehet benyújtani: − állami, önkormányzati szervezetek, − hatósági jogkört gyakorló szervezetek, − a Honvédség és a rendvédelmi szervek, − közszolgáltatók, oktatási, szociális, gyermekvédelmi, művelődési, egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézmények, − önkéntes biztosítópénztárak, magánnyugdíjpénztárak, a pártok és minden egyéb költségvetési szerv ellen. A hatóság el tud járni a magánszféra bizonyos viszonyaiban is. Vizsgálatot folytathat az EBH: − foglalkoztatási jogviszonyban a munkáltató, − állami támogatás felhasználása során a támogatásban részesülő vállalkozások, − vendéglátó-ipari, kereskedelmi, valamint művelődés és szórakozás céljára létrehozott intézmények, − szerződéskötésre ajánlatot tevő vagy ajánlattételre felhívó tekintetében.
Mit kell tartalmaznia a kérelemnek? A hatósághoz írásban benyújtott kérelemben a panaszosnak valószínűsítenie kell, hogy hátrány érte, és hogy ez a hátrány vagy kedvezőtlen bánásmód milyen védett tulajdonságára vezethető vissza. A kérelemnek tartalmaznia kell a panaszos nevét, lakcímét, valamint a hatóság döntésére irányuló kifejezett kérését, a sérelmezett cselekmény helyének, idejének, egyéb körülményeknek a leírását, és a bepanaszolt szerv vagy személy ismert adatait is. Személyesen felkeresheti egyenlő bánásmód referenseket a megyeszékhelyeken is. Forrás:
Eljárása [ szerkesztés] Amennyiben az egyenlő bánásmódot állami szerv sérti meg, a hatóság hivatalból jár el. A többi esetben a sértett fél, vagy közérdekű igényérvényesítés esetén a társadalmi- vagy érdek-képviseleti szervezet beadványa nyomán. A hatóság eljárásaiban a bizonyítási teher megoszlik a sértett és a másik fél között: a sértettnek elég valószínűsíteni az elszenvedett hátrányt, a másik félnek kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta vagy arra nem volt köteles. Jogi háttér [ szerkesztés] Az Egyenlő Bánásmód Hatóságot az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény hozta létre. A hatóság szervezetét és eljárásának részletes szabályait a 362/2004. (XII. 26. ) kormányrendelet tartalmazza. Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] Az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapja
Egyenlő Bánásmód Hatóság Alapítva 2004 Megszűnt 2021. január 1. Jogutód alapvető jogok biztosa Székhely Budapest (1013, Krisztina krt. 39/B. ) Az Egyenlő Bánásmód Hatóság weboldala Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) országos hatáskörű államigazgatási szerv volt, amelynek feladata az egyenlő bánásmód megsértése esetén tett panaszok kivizsgálása és az egyenlő bánásmód szempontjainak érvényesítése a közpolitikai folyamatokban. 2021. január 1-én beolvadással megszűnt, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságaként működik tovább. [1] Tevékenysége [ szerkesztés] Az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálatot folytat az egyenlő bánásmód megsértése esetén; segítséget nyújt és képviseli a jogaiban sértett személyeket más hatóság vagy a bíróság előtt; véleményezi az egyenlő bánásmódot érintő jogszabályok, jelentéseket, tervezeteket; jogalkotási javaslatot tesz az egyenlő bánásmód érvényre juttatása érdekében; tájékoztatja a közvéleményt az egyenlő bánásmód érvényesülésével kapcsolatos helyzetről; együttműködik a társadalmi és érdek-képviseleti szervezetekkel, valamint az érintett állami szervekkel.